Közel hatvanezer tyúk veszett oda egy nyíregyházi farm területén.
A Magyar Hang értesülései szerint súlyos baromfipusztulás történt: információink szerint az eset 2024 decemberében, karácsonyi időszakban zajlott le a Baromfi-Coop Kft. nyíregyházi telephelyén. Név nélkül nyilatkozó forrásunk szerint az állattartó telepen körülbelül 40 ezer tenyésztyúk pusztult el, miután a központi szellőztetőrendszer leállt. A halál oka valószínűleg fulladás volt.
Lapunk írásban kereste meg a Baromfi-Coopot és a Master Good cégcsoportot, amely a milliárdos Bárány család irányítása alatt áll. Célunk az volt, hogy megerősítést és tájékoztatást kapjunk az állatállomány pusztulásával kapcsolatosan. Sajnos, többszöri próbálkozásunk ellenére nem kaptunk választ. Kísérletet tettünk arra is, hogy információt szerezzünk a Baromfi-Cooppal szerződéses kapcsolatban álló Atev Zrt.-nél, amely az állattartó telepek hulladékainak - beleértve a dögöket is - elszállításával és ártalmatlanításával foglalkozik. Azonban a partnercég üzleti titokra hivatkozva elutasította a tyúkpusztulással kapcsolatos kérdéseinket.
A baleset bekövetkezését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) válaszlevele is megerősítette. Az ügy előzményei szerint 2024. december 25-én éjjel a Baromfi-Coop Kft. nyíregyházai telepén, ahol körülbelül 57 000 tenyésztyúk él, a központi biztosíték meghibásodása miatt leállt a szellőzés. Ennek következtében az állomány jelentős része elpusztult, a megmaradt állatokat pedig végleg el kellett távolítani. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei hatóság az eset után értesült az eseményről, és ezt a Nébih felé is jelentette. A kivizsgálás során madárinfluenza vagy egyéb fertőző állatbetegség gyanúja nem merült fel - tájékoztatta lapunkat a hivatal.
A madárinfluenza említése különös figyelmet érdemel, hiszen 2024 októberétől Magyarországon ismét fellángolhat a járvány. Január 6-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban lévő kacsatelepen bukkantak rá a fertőzésre, és a Nébih adatbázisa alapján a vírus már 19 másik településen is megjelent a nyírségi térségben. Érdekesség, hogy Nyíregyháza, cikkünk írásakor, még nem szerepel a fertőzött területek listáján.
A tömeges állatpusztulás körüli események kapcsán számos nyitott kérdés maradt: ha a tyúkállomány egy része a tragédia után is életben maradt, miért döntöttek úgy, hogy a túlélőket is levágják, vagy ahogy a Nébih fogalmazott, felszámolják? Hogyan lehetséges, hogy egy jelentős, vélhetően tartalék áramforrással rendelkező tenyésztelepen biztosítékhiba miatt az állatok többsége megfullad? Ezeket a kérdéseket is feltettük az élelmiszer-biztonsági hivatalnak, de a cikk megjelenéséig sajnos nem érkezett újabb információ.
A helyzetet Deim Zoltán, az igazságügyi állatorvosi szakértő, részletesen elemezte a Magyar Hang számára. Nyilatkozata szerint a Nébih által kiadott közlemény logikus és életszerű megközelítést tükröz, és a tragikus műszaki hiba hátterében is találhatók lehetséges magyarázatok. "Minden nagy létszámú baromfitelep rendelkezik tartalékgenerátorokkal, amelyek általában az épületen kívül, a telep főkapcsolója előtt vannak bekötve, hogy a külső áramforrás kiesése esetén is biztosítva legyen a világítás, a fűtés és a szellőztetés. Ha azonban a főkapcsoló biztosítéka hibásodik meg, akkor a generátorok sem tudják ellátni a telepet energiával, és a rendszer leáll" - fejtette ki Deim. Az oxigénszint csökkenése pánikot okoz a tyúkok között, amelyek egyre aktívabbá válnak, gyorsabbá válik a légzésük, ezzel tovább csökkentve a levegő mennyiségét, miközben nő az istálló CO2- és páratartalma: ezzel egy ördögi kör alakul ki, amely rendkívül gyorsan, órákon belül vezethet a tömeges állatpusztuláshoz.
Deim szerint az sem szokatlan, hogy a túlélő tyúkokat is leölték az eset után. A légszomjjal küszködő, fuldokló állatok testében ugyanis a bélcsatornákból toxinok szívódnak fel, és ez nagyban ronthatja a hús, közvetetten a várható tojások minőségét. Ez már élelmiszer-biztonsági és minőségi aggályokat is felvet, az állatok és tojásaik pedig közfogyasztásra is alkalmatlanokká válnak.
A Master Good tavaly egyébként kisebb botrányt kavart azzal a reklámkampánnyal, melyben azt hirdették, farmjaikon a csirkék úgy élnek, mint egy Spa-ban: élvezik a napfényt, a GMO-mentes étrendet - és a friss levegőt. A hirdetés miatt több állatvédő egyesület is a reklámtörvény módosítását követelte ,mondván: nem szabad teret adni az olyan reklámoknak, amelyekben a nagyüzemi állattenyésztő telepeket wellness-központnak mutatják be, a vágásra ítélt állatok pedig boldognak, elégedettnek tűnnek.
