**Kik irányítják a Kínai Népköztársaságot? - I. rész: Hszi Csin-ping, a modern Mao?** A Kínai Népköztársaság politikai tája az utóbbi évtizedekben drámai változásokon ment keresztül, és a középpontban egy figura áll, aki sokak szerint a modern Kína új ar

Amikor valaki a mai Kínáról beszél, szinte elkerülhetetlen, hogy megemlítse Hszi Csin-pinget, a Kínai Kommunista Párt vezetőjét, aki nem csupán a párt irányítója, hanem az ország és a hadsereg felett is jelentős hatalommal bír. De vajon hogyan is működik valójában a kínai hatalmi rendszer? Mi rejlik a felszín alatt, és milyen összefonódások alakítják a politikai tájat?
A Kínai Népköztársaság államszervezete három alapvető intézményre támaszkodik: a Kínai Kommunista Pártra (KKP), az állami kormányzatra és a Népi Felszabadító Hadseregre. Közülük a KKP játszik a legfontosabb szerepet, hiszen a másik két szerv irányításában is dominál. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága a legfőbb döntéshozó testület, amely ötévente tartja meg kongresszusát. A körülbelül 370 tagot számláló Központi Bizottság választja meg a Politikai Bizottságot (PB), amely egy szűkebb, mintegy 25 fős vezetői csoport. A legszűkebb kör a Politikai Bizottság Állandó Bizottsága (PB ÁB, vagy Politbüro), jelenleg (2024-től) hét taggal, akik valójában az ország legfontosabb irányítói.
A kínai politikai rendszer felépítése. Kép forrása: BBC
A pártfőtitkár a Párt Politikai Bizottságának Állandó Bizottságában betöltött vezető pozíciójával a legmagasabb rangú tisztségviselő, aki gyakran egyesíti az államfői és a Központi Katonai Bizottság elnöki feladatait is. E három szerep összevonása révén nála koncentrálódik a politikai, katonai és ideológiai befolyás minden formája.
Ez a cikk egy izgalmas, több részes sorozat első lépcsőfoka, amelyben felfedezzük a jelenlegi kínai vezetés legmeghatározóbb alakjait. Az első epizód középpontjában Hszi Csin-ping áll, akinek hatalmát sokan Mao Ce-tungéhoz mérik, ezzel is hangsúlyozva a politikai örökség folytatását és a modern Kína formálásában betöltött szerepét.
Hszi Csin-ping politikai öröksége családi gyökerekhez nyúlik vissza. Apja, Hszi Csung-hszün a Hosszú Menetelés végén kulcsszerepet játszott: Ő fogadta be Maót és gerilláit a, több mint 10 ezer kilométeres gyalogmenet, Hosszú Menetelés végén, amelyből mindössze körülbelül 8500 harcos élte túl. Az apa később Mao kormányában is szerepet kapott, 1959 és 1962 között az Államtanács főtitkára volt, ám nem sokáig. A kulturális forradalom idején Mao több hozzá közel álló személyt, köztük Hszi Csung-hszünt is személyes árulónak bélyegezte, nyilvánosan megalázta, majd nyolc év börtönre ítélte. A politikai leszámolás természetesen a családját sem kerülte el: a 15 éves Hszi Csin-pinget kirúgták a pekingi elitiskolából, és a vidéki Kína nyomorába száműzték fizikai munkára, éhezésre, megaláztatásra, mindezt az elhíresült kulturális forradalom keretein belül.
Hszi apjának nyilvános megaláztatása. Kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=1ZKBaRsP1gY&pp=ygUTY2hpbmEgcG9saXRidXJvIHZveNIHCQmECQGHKiGM7w%3D%3D
Mao halála után Teng Hsziao-ping megkezdte a kulturális forradalom örökségének felszámolását, és rehabilitációs ígéreteket tett a Hosszú Menetelés túlélőinek és gyermekeiknek. Ezzel igyekezett megerősíteni saját pozícióját a hatalomban, mivel a régi vezérek befolyása még mindig jelentős volt. Hszi Csin-ping is közéjük tartozott, és lehetőséget kapott arra, hogy visszatérjen Pekingbe. Először vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd a legnagyobb kínai egyetemen folytatta tanulmányait, ahol kommunista filozófiát tanult. 1974-ben csatlakozott a párthoz, annak ellenére, hogy a Kínai Kommunista Párt már korábban tönkretette az apját.
Hszi első lépésként a politikai karrierre készülők között szokatlan döntést hozott: elhagyta a fővárost, és vidéken kezdte meg a politikai ranglétra megmászását. Először Hopej tartományban, majd Fucsienben, később Csöcsiangban vállalt párttisztségeket. 1999-re már Fucsien tartomány kormányzója volt, amely sokat dobott a karrierjén, hiszen katonai központ révén főtisztekkel épített ki kapcsolatokat. 2002-től Csöcsiang tartományi párttitkára lett, és kivívta a helyi lakosság bizalmát is.
A forradalmi változás 2007-ben következett be, amikor a sanghaji párttitkárt korrupcióval vádolva eltávolították, és Hszit nevezték ki a posztra. Mindössze hét hónap alatt sikerült helyreállítania a párt presztízsét a városban, majd egyenesen Pekingbe került, ahol a Politikai Bizottság Állandó Bizottságának, vagyis a Politbürónak a tagjává vált. Ekkor vált világossá, hogy akár a legmagasabb csúcsra is elérhet.
2012-ben került végül a ranglétra tetejére, mindenki azt várta tőle, hogy egy kevésbé ambíciózus, akár irányítható figuráról van szó, hiszen karrierje elején vidékre is hajlandó volt lemenni. De ez gyorsan kiderült, hogy nem igaz: Teng decentralizációs örökségével szembemenve úgy gondolta az egyszemélyi vezetés létfontosságú a párt túlélése szempontjából. Szerinte a kollektív vezetés gyengeséget jelent, ezzel visszatért a maoista hagyományhoz. Hszi hatalomra kerülését követően tisztogatási hullám indult: korrupciós vádak alapján eltávolították a külügyminisztert, a védelmi minisztert, és számos más magas rangú hivatalnokot. Az antikorrupciós kampány remek eszköz volt arra, hogy riválisait kiszorítsa, és saját embereit ültesse kulcspozíciókba, akárcsak Mao tette.
2021-ben a párt elfogadta a "harmadik történelmi határozatot", amely hivatalosan is megerősítette "Hszi Csin-ping gondolatát" mint a Kínai Kommunista Párt ideológiai alapját. Ezzel a lépéssel Hszi víziója vált a középpontba, és döntéseit senki sem kérdőjelezheti meg. Vezetése alatt a gazdaság kétszeresére nőtt, a katonai kiadások is jelentős mértékben emelkedtek, így valójában komoly kritikával sem illették.
A Covid-19 járvány mélyrehatóan megingatta a társadalom rendszereibe vetett bizalmat. Az ország különböző részein váratlanul tüntetések törtek ki – ez a jelenség Kínában ritkán fordul elő. A gazdasági helyzet is aggasztó, hiszen az amerikai vámháború és a globális kereskedelmi feszültségek komoly kihívások elé állítják az országot. Ennek ellenére Hszi Csinping hatalma továbbra is rendíthetetlen. A Politikai Bizottság és a Népi Felszabadító Hadsereg kulcspozícióit kizárólag olyan vezetők foglalják el, akik hűségesek hozzá. Jelenleg senki sem tűnik reális kihívónak Hszi számára. 2022-ben újabb hűséges szövetségesekkel bővítette a Politbürót és más fontos politikai testületeket, ezzel is megerősítve, hogy a következő években is ő marad Kína irányítója.
A Covid-járvány következtében Kínában kirobbant tüntetések a társadalom szélesebb rétegeinek frusztrációját tükrözik. Az emberek az elhúzódó korlátozások és a szigorú intézkedések ellen emeltek szót, követelve a szabadságjogok helyreállítását. A demonstrációk során a résztvevők hangot adtak a kormány politikájával szembeni elégedetlenségüknek, és sok helyen a központi hatalom ellen is tiltakoztak. A helyzet tovább bonyolódik a média és a közösségi platformok szerepével, ahol a képek és videók gyorsan terjednek, lehetővé téve a globális közönség számára, hogy tanúi legyenek a történéseknek. A tüntetések nemcsak a járványkezelés kérdéseit érintik, hanem a társadalmi igazságosság és a politikai szabadság iránti vágyat is megfogalmazzák. Kép forrása: [YouTube](https://www.youtube.com/watch?v=1ZKBaRsP1gY&pp=ygUTY2hpbmEgcG9saXRidXJvIHZveNIHCQmECQGHKiGM7w%3D%3D)
Látható, hogy Hszi Jinping sziklaszilárdan irányítja Kínát, és jelenleg nincs komoly kihívója. Ugyanakkor olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek eddig páratlanok voltak számára. Felmerül a kérdés: vajon a Politikai Bizottság többi tagja mellett áll-e? Cikkünk következő részében folytatjuk a Politikai Bizottság Állandó Bizottságának további tagjainak ismertetését, és felfedjük, hogyan tükröződik Hszi hatalma a körülötte álló vezetőkön keresztül.