A Fidesz 2026-os tervei már formálódnak: jelentős változtatásokat eszközöltek a választási térképen, és a szabályozásokat is átdolgozták.
Orbán Viktor miniszterelnök leadjaa szavazatát a Zugligeti Általános Iskolában a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokon - Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Az országgyűlési választókerületek átalakítása során a törvényhozás több mint egyharmadát, összesen 39 körzetet érintettek. Kedd délután az Országgyűlés jóváhagyta a Fidesz által benyújtott módosítást, amely várhatóan kedvező helyzetbe hozza a kormánypártot a 2026-os választások előtt. A kormánypárti politikusok azt állítják, hogy csupán a jogi előírásoknak kívántak eleget tenni, mivel a lakosságszám változása kötelezővé teszi a választók arányos elosztását. Az ellenzék viszont gerrymanderingről beszél, ami a választókerületek manipulálását jelenti.
Demográfiai tényezők figyelembevételével jelentős változások történtek Budapest és három vármegye választókerületeiben. A fővárosban a korábbi 18 helyett csupán 16 választókerületet alakítanak ki, ami azt jelenti, hogy két képviselővel kevesebb jut be az Országgyűlésbe Budapestről. Ez a módosítás különösen érzékenyen érintheti az ellenzéket, hiszen 2022-ben a 18 kerületből 17-ben a hatpárti koalíció jelöltjei arattak győzelmet. Ezen kívül Pest vármegyében a korábbi 12 helyett 14 választókerületet terveznek 2026-ra, emellett Fejér és Csongrád-Csanád vármegyék beosztása is átalakul.
A Választási Földrajz térképe az új választókerületi beosztásról:
A módosítás szükségessége egyértelműen megmutatkozott. Az NVI elnöke már a 2022-es választások után, valamint a legutóbbi júniusi EP- és önkormányzati választások tapasztalatai alapján is arra figyelmeztette a parlamenti képviselőket, hogy sürgősen szükséges a választási térkép felülvizsgálata, mivel a jelenlegi választókerületek elosztása jogsértőnek számít. A jogszabályok értelmében az egyes egyéni választókerületekben a választópolgárok száma nem térhet el az országos átlagtól 20 százaléknál nagyobb mértékben. Amennyiben ez a határ túllépésre kerül, a beosztás revíziója elkerülhetetlenné válik. Ezt a problémát emelte ki a KDNP-s Vejkey Imre és a fideszes Pajtók Gábor is a választási törvény parlamenti vitájában.
Az elmúlt években olyan sokan költöztek Pest vármegyébe, hogy a 2022-es országgyűlési választáson már hét választókerületben is meghaladta a törvényileg megengedett 20 százalékos eltérést az ottani választók száma. Somogy és Tolna vármegyében pont a fordítottja történt: az országos átlagnál jóval kevesebb választó szavazhatott egy-egy választókerületben. Ez az aránytalanság azért is problémás, mert így egy Somogy megyei képviselő mandátumához jóval kevesebb szavazatra van szükség, mint egy Pest vármegyei képviselőéhez.
A módosítás egyik jelentős problémája, hogy Somogy és Tolna vármegyében, ahol a Fidesz dominál, nem történt változtatás a választókerületek elosztásán, holott a jelenlegi trendek alapján 2026-ra itt is meghaladhatja a törvényben előírt 20%-os eltérést. Ezzel szemben Budapesten, ahol az ellenzéki pártok vannak többségben, indokolatlanul két választókerületet töröltek, miközben a Választási Földrajz korábbi javaslata alapján elegendő lett volna csupán egy eltávolítása. Az elemzések azt mutatják, hogy a főváros új választókerületi térképe példaszerű esetét képezi a választókerületi határok manipulációjának, más néven gerrymanderingnek, amely elsősorban a Tisza Párt szavazóit érintheti kedvezőtlenül.
A legújabb javaslatban számos adminisztratív és technikai részlet került kidolgozásra. Például pontosították, hogy mi a teendő olyan rendkívül szoros választási eredmények esetén, mint amilyen a júniusi főpolgármester-választás során alakult ki. Ekkor Karácsony Gergely csupán 0,04 százalékkal – mindössze 324 szavazattal – előzte meg Vitézy Dávidot az első számolás után.
A jövőben - valamely jelölt határidőre benyújtott kérésére - újraszámolhatják a szavazatokat, ha az első és második helyezett közötti különbség
Szavazategyenlőség esetén mostantól minden esetben automatikusan újra kell számolni a szavazatokat. Eddig ilyen esetben új, időközi választást tűztek ki, ami miatt jóval hosszabb volt az átmeneti időszak.
A költséghatékonyság és a szavazatszámlálás felgyorsítása érdekében a választók mostantól nem kapnak kötelező borítékot a szavazólapjuk mellé. Az ellenzéki képviselők szerint ez a lépés a titkos szavazás intézményének végét jelenti Magyarországon. Ugyanakkor a Political Capital elemzése rámutat, hogy a boríték valójában sosem játszott szerepet a szavazás titkosságának biztosításában, sőt, a pazarláson túl csupán bonyolította a számlálási folyamatokat.
A jövőbeni szavazások során már nem szükséges lakcímkártyát magunkkal vinni; elegendő lesz, ha személyi igazolványunkat, útlevelünket vagy jogosítványunkat mutatjuk be. Ezen kívül egy új fejlesztés is életbe lép: a Nemzeti Választási Iroda a választási értesítőket a választópolgárok elektronikus tárhelyére is eljuttatja.
A választási törvény módosításáról és a várható következményeiről részletesebb elemzést itt és itt találhat.
