Japánnak ravasz manőverezésre van szüksége, ha valóban meg kívánja óvni gazdaságát a kihívásoktól.
Japán ellenáll Donald Trump azon törekvéseinek, amelyek egy Kína-ellenes gazdasági blokk kialakítására irányulnak. Tokió számára rendkívül fontos a Pekinggel való kapcsolat, hiszen
Ezzel ellentétben az Egyesült Államokban ez a szám mindössze 15 százalék körüli.
A japán kormány jelenleg azon fáradozik, hogy csökkentse a Trump adminisztráció által bevezetett vámterheket, és igyekszik mielőbb megoldást találni a kérdésre, még a 90 napos moratórium lejárta előtt. Különösen a kétoldalú kereskedelem, például az autóipar és a mezőgazdaság területén próbálnak lépéseket tenni az Egyesült Államok aggályainak kezelésére. Ugyanakkor nem kívánják teljesíteni azokat az amerikai követelményeket, amelyek Kína kereskedelmi nyomásának fokozását célozzák, mivel ez jelentős gazdasági lehetőségek elvesztéséhez vezetne számukra. Kína ugyanis elengedhetetlen importforrása a különféle termékeknek és nyersanyagoknak.
Bár Washington még nem fogalmazott meg konkrét elvárásokat ázsiai szövetségeseivel szemben, ha ez megtörténik, Tokió elsődlegesen a saját érdekeit helyezi előtérbe - nyilatkozták a Bloombergnek névtelenséget kérő japán hivatalos források. Egy névtelen tisztviselő hozzátette, hogy Japán többször is világossá tette Peking számára, hogy a chipexport és a félvezetőkre vonatkozó korlátozások ügyében nem fogadják el az Egyesült Államok álláspontját.
Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere, korábban kifejezte, hogy Washington minden szövetségesével igyekszik kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat létrehozni, hogy együtt, koherens módon léphessenek fel Kínával szemben. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok azoktól az országoktól, amelyek a kivetett vámok mérséklését kérik, azt fogja kérni, hogy csökkentsék gazdasági kapcsolataikat Kínával, ezáltal erősítve saját befolyásukat az ázsiai riválissal szemben. Mindazonáltal, ha Japán bármilyen formában közeledni próbálna Kínához, az Egyesült Államok reakciója valószínűleg gyors és fájdalmas lenne.
A kínai kormány határozott figyelmeztetést intézett a világ országaihoz, arra figyelmeztetve őket, hogy ne kössenek megállapodásokat az Egyesült Államokkal, amelyek ellentétesek a pekingi érdekeivel. Kiemelték, hogy rendkívül fontos számukra, hogy senki ne hozzon létre olyan megállapodásokat, amelyek bármelyik fél kárára válhatnak. Ezzel párhuzamosan Kóno Taró, a japán liberális demokraták parlamenti képviselője és egykori külügyminiszter is rámutatott arra, hogy...
Tokió jelenleg Pekinggel folytat tárgyalásokat a tenger gyümölcsei és a japán marhahús importjának folytatásáról, mivel Kína egészségügyi okokra hivatkozva korlátozásokat vezetett be ezen termékekre. A két fél a tárgyalások során egyetértett abban, hogy támogatni kell a multilaterális kereskedelmi rendszert, és közösen kell nyomást gyakorolni a Trump-kormányra a vámok csökkentése érdekében. A japán vállalatok elköteleződése a kínai piacok iránt jól tükröződik abban, hogy a Toyota nemrégiben bejelentette, hogy 2027-ig egy 2 milliárd dolláros gyárat tervez építeni Sanghajban.
2023-ban az Egyesült Államok a japán exportcélpontok élére ugrott, megelőzve ezzel Kínát. E jelenség hátterében részben a kínai gazdaság gyengélkedése áll, amely óvatosságra intette a japán vállalatokat a kínai piacra irányuló befektetéseikkel kapcsolatban. Számos japán cég csökkentette a beruházások mértékét, mivel a gazdasági helyzet romlása miatt a bevételek is visszaestek.
A szigetország feldolgozóiparát súlyosan érintette az is, amikor Kína 2010-ben politikai okokból korlátozta a ritkaföldfémek Japánba irányuló exportját. Ezt követően a japán ipar és kormányzat összehangoltan igyekezett diverzifikálni az ellátást, Ausztráliában és másutt talált piacokat, hogy csökkentse a Kínától való függőségét. Japán tart a hasonló korlátozásoktól, miután Peking április elején újabb hét ritkaföldfémet vett fel az exportellenőrzési listájára a Washington által kivetett vámokra válaszul. Szaito Tecuo, a kormány másik koalíciós pártjának elnöke elmondta, arra kérte a kínai tisztviselőket, hogy a ritkaföldfémekkel kapcsolatban "helyesen döntsenek".
Ami Japán és az Egyesült Államok kapcsolatát illeti, az ázsiai szigetország volt az első, amely a Trump-adminisztrációval tárgyalásokat folytatott a bevezetett vámok mérsékléséről. A japán kormány számára kulcsfontosságú, hogy legalább látszólagosan fenntartsa az együttműködés szándékát. Donald Trump már első ciklusában is megjegyezte, hogy Japánnak többet kellene hozzájárulnia az amerikai haderő költségeihez, és ezt a követelést nemrégiben ismételte meg. Így Washington számára a vámok mellett a biztonsági együttműködés is egy erőteljes eszköz lehet, amellyel érvényesíteni tudja érdekeit.
Tokió helyzete valóban kényes, hiszen rendkívül óvatosan kell navigálnia az amerikai politikai szándékok között. Az Egyesült Államok nem csupán Japán legfontosabb exportpiaca, hanem a legfőbb biztonsági szövetségese is. Ugyanakkor Japán igyekszik megőrizni és erősíteni a kapcsolatait Kínával, hogy biztosítsa piaci pozícióit és lehetőség szerint növelje jelenlétét ezen a hatalmas piacon.
"Japánt nagyon rosszul fogja érinteni, ha akár az USA-val, akár a Kínával folytatott kereskedelem visszaesik. Amennyiben a politikai döntéshozók azt mondják, hagyjuk el Kínát, azt az üzletemberek nem fogják szó nélkül hagyni" - mondta Ucsijama Ju, a Tokiói Egyetem politológiaprofesszora.
Továbbá, amennyiben az ázsiai szövetségesek elfogadják Trump javaslatát, és létrejön egy Kínát kizáró gazdasági blokk, az jelentős átrendeződéseket idézhet elő az ellátási láncokban. Európai szempontból ez különösen az ipari szektort érintené, mivel például Németország szoros gazdasági kapcsolatokat ápol mind Kínával, mind az Egyesült Államokkal. A politikai feszültségek fokozódása komoly dilemmákat teremthet a kontinens gazdasági motorja számára, amely ezzel együtt csökkenti az ország gazdasági mozgásterét. Ez az exportpiacokra is komoly kockázatokat hordozhat.
Hogy a japán kormány hogyan kezelni ezt a kényes helyzetet, arra az európaiaknak is érdemes odafigyelniük. Számos ország ugyanis hasonlóan a két tűz közé került: miközben az Európai Unió igyekszik leválni Kínáról, Donald Trump vámpolitikája éppen az ázsiai nagyhatalom felé tolhatja a kontinenst. Számos nagy cég pedig mindkét fél válaszcsapásait nyögi, főként - az említett - német ipar szereplői.
A német kereskedelmi kamara április 14. és 17. között végzett felmérése során 143 vállalatot kérdeztek meg, és a válaszadók 86%-a jelezte, hogy érzékelték a vámemelések hatását. Különösen az autóipari cégek körében volt drámai a helyzet, ahol ez az arány 93%-ra ugrott. A válaszadók 36%-a szerint az amerikai vámok sokkal közvetlenebb hatással voltak működésükre, mint bármely más kereskedelmi intézkedés, hasonlóan a kínai vámok által leginkább érintett cégekhez.
Az amerikai vámok hatása miatt egyre több vállalat kénytelen átgondolni a kínai ellátási láncokban való részvételét, mivel ezek a korlátozások hosszú távon súlyosan károsíthatják a működésüket. Különösen figyelemre méltó, hogy Németország Kína legnagyobb európai befektetőjévé vált: a vezető német vállalatok, mint például a Volkswagen, a BMW, a Mercedes-Benz és a BASF, jelentős üzleti tevékenységet folytatnak az ázsiai országban. A Deutsche Bank legfrissebb statisztikái szerint a tavalyi év első felében a német közvetlen befektetések Kínában új rekordot döntöttek, elérve a 7,3 milliárd eurót, ami 12,3%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Emellett az amerikai félvezetőkre és más termékekre kivetett exportkorlátozások is éreztették a hatásukat a megkérdezett cégek szerint, ez pedig igaz a kínai nyersanyagexport korlátozása esetén is. Az előbbinél a megkérdezettek 43, míg utóbbinál a 35 százaléka jelezte, hogy a működését befolyásolják ezek az intézkedések. A vállalatok 38 százaléka elmondta, gyorsítja a kínai piacra való jobb integrációt, ennek érdekében a lokalizációs törekvések fokozását, hogy csökkentsék a külföldi kereskedelmi tényezők, így a vámok hatásait.
A német kamara mindezek fényében arra ösztönzi Brüsszelt, hogy dolgozzon a Kínával folytatott kereskedelem és a beruházások feltételeinek javításán, ám ez szembemenne az unió függetlenítési törekvéseivel. Az EU-nak ugyanis, Japánhoz hasonlóan, inkább meg kellene ragadnia az alkalmat a Kínától való függőség csökkentésére. Japán azon erőfeszítése, hogy diverzifikálja az ellátási láncait - például a ritkaföldfémek esetében Ausztráliába való befektetésekkel -, erre inspirálhatja a tagállamokat.
