A magyar kutatók egy innovatív génszerkesztési technikát alkalmaznak, amely lehetővé teszi újabb gabonafajták kifejlesztését. Ez a korszerű eljárás nemcsak a terméshozam növelésére, hanem a növények ellenálló képességének javítására is fókuszál, így hozzá
Az "Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért" Nemzeti Laboratórium kutatásai elősegítik az egészséges élelmiszer előállítását. A biológiai alapok javítása révén megoldásokat javasol a klímaválság hatásainak mérséklésére és a környezetterhelés csökkentésére az "Egy Egészség" (a növény, az állat, az ember és a környezet egészségének egysége) szemléletében. A Nemzeti Laboratórium Kalászos gabonakutatás munkacsoportja új génszerkesztési eljárást dolgozott ki hasznos gabonafajták előállítására, és a világon elsőként mutatta ki, hogy a fuzárium gomba által kibocsátott illékony anyagok a fertőzés követésére is használhatók.
A projekt a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretein belül valósul meg, amelyhez 2,431 milliárd forintot nyertünk vissza nem térítendő európai uniós támogatás formájában. Ezt a hírt a HUN-REN ATK Agroverzum Tudományos Élményközpont tette közzé. 2022 óta fut a hazai agrárkutatás egyik legjelentősebb kezdeményezése, az "Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért" Nemzeti Laboratórium (NL). A projekt a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK, Martonvásár), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Szent István Campus-Gödöllő és Kaposvári Campus) valamint a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK, Szeged) együttműködésében valósul meg. A Nemzeti Laboratórium fókuszában a mikroba-növény-állat hármas interakciójának részletes vizsgálata áll, célja pedig a fenntartható élelmiszertermelés és biztonság elősegítése.
A projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00007) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg, és 4 évre összesen 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül az Európai Uniótól, az RRF-2.3.1-21 sz. "Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése" program keretében.
A mikotoxinok és az általuk előidézett gombás fertőzések súlyosan érintik a kalászos gabonaféléket, amelyek alapvető élelmiszer-összetevők. Az élelmiszerek mennyiségi és minőségi javítása érdekében elengedhetetlen, hogy olyan gabonafajtákat nemesítsünk, amelyek magas termőképességgel rendelkeznek és ellenállnak a kórokozóknak. A Nemzeti Labor Kalászos Gabonakutatás munkacsoportja elkötelezett amellett, hogy fejlett mikroanalitikai módszereket és precíziós nemesítési technikákat dolgozzon ki, ezáltal lehetővé téve a szabadalmaztatást és a gyakorlati alkalmazást.
A célok megvalósítása érdekében végzett kutatások során egy innovatív génszerkesztési technikát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi gazdaságilag értékes mutációk létrehozását.
A szabadalmi eljárás (PCT) keretében olyan árpamutánsokat fejlesztettek ki, amelyek szemhossza több évjáratban stabilan 5-15%-kal növekedett. Ezen innováció mellett elsőként derítették ki, hogy a fuzárium gomba fertőzéskor olyan illékony vegyületeket termel, amelyek szoros kapcsolatban állnak a gabonaszemek toxintartalmával. Ezek az anyagok biomarkerként használhatók a fertőzés és a szennyezettség előrejelzésére. A kutatások eredményeként egy új, hagyományos módszerekkel előállított csupaszárpa fajtajelölt állami elismerést nyert el, amely kifejezetten ellenálló a hálózatos levélfoltosság gombabetegséggel szemben. Mivel ez a levélbetegség jelenleg gyors ütemben terjed Európában, elengedhetetlen, hogy rezisztens fajták bevezetésével lassítsuk a további elterjedést és mérsékeljük a kártételt. Az új fajtajelölt kulcsfontosságú szerepet játszhat ennek a harcnak a sikerében.
