A gyerek influenszerré válik, és hatalmas összegeket kereshet – azonban a szakértő figyelmeztet a lehetséges kockázatokra.
A gyermekkori véleményvezérek fókuszában leginkább a játékok, a divat, a szépségápolás és az életmód áll. Jelenlétük világszerte új kérdéseket vet fel a gyermekkor értékéről, különös figyelmet fordítva arra, hogy a játék, a munka, a magánélet, a profit és az online népszerűség határai egyre inkább összemosódnak. Ez a jelenség nem csupán a fiatalok fejlődését érinti, hanem a társadalmi normákra és a felnövekvő generációk értékrendjére is jelentős hatással van.
A legfiatalabb influenszerek - kidfluencerek - üzleti tevékenysége, piaca gyorsan növekszik, számottevő bevételeket generál világszerte. A hirdetőktől nem számíthatunk önmérsékletre, a gyerekek sokszor illúziókat kergetnek, a szülők és a pedagógusok futnak az események után. A Világgazdaság arról kérdezte Veszelszki Ágnes kommunikációkutatót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánját, mit lehet kezdeni azzal a helyzettel, ha a kamaszokat beszippantja ez a világ. Mert ez a világ sokkal bonyolultabb annál, hogy csak azt az egyetlen kérdést vizsgáljuk, mennyit keres egy influenszer.
Ha a gyerek azzal a vággyal áll elő, hogy influenszer szeretne lenni, a szülőnek számos lehetősége van a helyzet kezelésére. Először is, fontos, hogy ne azonnal elutasítsa az ötletet, hanem inkább nyitottan és támogatóan közelítse meg a témát. 1. **Kérdezősködés**: Kérdezd meg a gyereket, hogy mit jelent számára az influenszer szerep, és miért szeretné ezt választani. Ez segít megérteni a motivációját és az elképzeléseit. 2. **Információgyűjtés**: Ha a szülő nem ismeri jól ezt a világot, érdemes tájékozódni. Nézz utána, hogyan működik az influenszeripar, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel járhat. 3. **Képességek fejlesztése**: Beszéljétek meg, milyen készségekre lenne szüksége, mint például a kommunikáció, a kreativitás vagy a digitális tudás. Segíts neki abban, hogy ezeket a képességeket fejlessze. 4. **Határok kijelölése**: Fontos, hogy a gyerek tisztában legyen a közösségi média használatának kockázataival. Beszéljétek meg a privát szféra védelmét és a felelősségteljes online viselkedést. 5. **Reális elvárások**: Magyarázd el neki, hogy az influenszerré válás nem mindig könnyű, és sok munka, türelem és kitartás szükséges hozzá. Ösztönözd arra, hogy ne csak a népszerűségre, hanem a valódi értékteremtésre is fókuszáljon. 6. **Alternatívák felkutatása**: Ha a szülő nem tartja magasra az influenszer szakmát, javasolj alternatív karrierutakat, amelyek hasonló kreatív aspektusokat kínálnak, mint például a marketing, a tartalomkészítés vagy a média. Ezekkel a lépésekkel a szülő segíthet a gyereknek abban, hogy megértse az influenszer szerepét, és támogathatja őt a céljai elérésében, miközben biztosítja, hogy reális és felelősségteljes úton haladjon.
A legújabb kutatások szerint a Z generáció 57%-a ambicionálja, hogy influenszer legyen, és érdekes módon az amerikai felnőttek körében is 41%-os arányt mutatnak a hasonló vágyak. Ez valóban figyelemre méltó szám. Különösen a koronavírus-járvány idején erősödött meg ez a jelenség, amikor sokan, mivel más munkalehetőségük nem volt, illetve az otthon töltött időt igyekeztek feldobni, digitális platformokon kezdtek el tartalmakat létrehozni. Ekkor több millióval nőtt a tartalomkészítők száma. Azonban a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy az influenszerkedés nem csupán könnyed pénzkereset, hanem heti hét napos elkötelezettséget igényel. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy elég pár figyelemfelkeltő videót készíteni ahhoz, hogy sztárrá váljanak. Igaz, hogy néha egy-egy videó valóban virálissá válhat, és sokan megoszthatják, akár mémmé is alakulhat, de ebből sajnos ritkán születik tartós jövedelem.
Egy nemrégiben készült elemzés során azt vizsgálták, hogy a tartalomgyártók hány százaléka tudja hatékonyan monetizálni az általuk készített anyagokat. Az eredmények alapján kiderült, hogy a világ közel 4 milliárd tartalomkészítőjéből (hiszen szinte mindenki, aki regisztrált valamilyen közösségi média platformon, aktívan részt vesz a tartalomgyártásban) mindössze 5 százalék képes valamilyen formában bevételhez jutni.
Ez valóban megélhetést biztosíthat? Mennyit is keres egy influenszer valójában?
A tartalomgyártók nagy részének az éves bevétele nem éri a 15 ezer dollárt. Nem olyan fényes világ ez, mint amilyennek látszik, ezt el kell mondani a gyerekeknek. A szülők dolga az, hogy ismerjék a jogi kereteket, a gyerek 18 éves koráig ugyanis a szülő felelős a gyártott tartalomért. A magyar szabályozás szerint a kiskorú nem dolgozhat 16 éves kor alatt, kizárólag szülői engedéllyel, és abban az esetben is csak tanítási szünetben. Általános tévhit, hogy a véleményvezérkedés, a tartalomgyártás nem igényel semmilyen erőfeszítést. Pedig a videók ötletének a kitalálása, a felvétel, a szerkesztés, a vágás, a tárgyalás a szponzorokkal mind nagyon komoly, időt és energiát igénylő munka. A kidfluencerek esetében a családi viszonyok között újszerű feladatmegosztással rendszerint a szülő végzi mindezt, a gyerekek pedig a forgatókönyv alapján szerepelnek a videókban. Ők azért nyilván vágynak erre a könnyűnek tűnő életre, ráadásul azt gondolják, a celebritás, a hírnév önmagában is érték. Nyilván a pénzügyi bevétel erős motiváló tényező, emellett az is vonzó lehet a fiataloknak, hogy a véleményvezérek közösséget is építenek. Kialakul a követőtáboruk, amely hírességként kezelik őket, és amelyben sajátos, virtuális barátságokat tartanak fenn.
Mindenki megérdemli a saját 15 perc hírnevét?
Nincsen azzal baj, ha a gyerek szeret szerepelni. De szerencsésebb, ha fiatal korban a sikeres szereplésért járó elismerést a szűkebb környezetétől: a családtól, az iskolai közösségétől kapja meg, családi összejövetelek, ünnepek alkalmával vagy éppen az iskolai rendezvényeken. Ezek rendszerint a gyerek szempontjából biztonságos közegnek tekinthetők.
Fontos alaposan átgondolni, milyen következményekkel jár az állandó online jelenlét, a követők és lájkok hajszolása, valamint az online hírnév (amely akár terhes is lehet) kiépítése és megőrzése. A pszichológusok most kezdik feltérképezni, hogy a követőszám csökkenése vagy a hírnév elvesztése milyen lelki hatásokat gyakorol az egyénekre, különösen a gyermeksztárokra. Az eddigi eredmények nem éppen biztatóak.
Feltűnő, hogy a gyerekek közötti online interakciók mennyire káros hatásokat generálhatnak, különösen a kommentek révén. A Netflix által bemutatott "Kamaszok" című sorozat éppen ezt a jelenséget tárgyalja: vajon a felnőttek valóban átlátják-e, mi történik a fiatalok virtuális közösségeiben? Az influenszer gyerekek esetében a kutatások szerint gyakran a szülők kezébe kerül a kommentek kezelése, hogy megvédjék gyermekeiket az online bántalmazástól és a szexuális zaklatástól. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a videók alatt megjelenő kommentek számának növekedése pozitívan hat a láthatóságra és a marketingértékre. Így a monetizálás érdekében a lehető legtöbb komment elérése kívánatos, különösképpen az olyanoké, amelyek vitát generálnak vagy megosztóak. Ez azonban komoly dilemmát jelent a szülők számára: vajon engedhetik-e, hogy gyermekeik tartalmaihoz ilyen hozzászólások fűződjenek, és hogy ezek nyilvánosak maradjanak? Ne feledjük, hogy ami egyszer felkerült az internetre, az szinte örökre ott is marad. Még ha a szülők próbálják is megóvni gyermekeiket a kommentek esetleges negatív hatásaitól, a tartalom előbb-utóbb, akár közvetve is, el fog jutni a fiatalhoz. A felelősség tehát hatalmas, és a döntések következményei messze túlmutathatnak a szülői szándékokon.
Megállapíthatjuk, hogy a kidfluencerek olyan hatásokkal találkozhatnak, amelyek az offline környezetben nem tapasztalhatóak.
Van még egy veszély, amire érdemes felhívni a figyelmet, ez pedig a gyerekek szexualizálása. Ha megnézzük, hogy milyen tartalmakat gyártanak a kiskorúak(kal), akkor három fő típust tudunk azonosítani. A kiskorúak által gyártott tartalom:
A tudománykommunikáció új formái folyamatosan fejlődnek, és izgalmas lehetőségeket kínálnak a tudás átadására. Az oktató jellegű megközelítések nem csupán a tudományos ismeretek egyszerű közvetítésére korlátozódnak, hanem kreatív módszereket alkalmaznak, amelyek segítenek a közönség figyelmének felkeltésében és a komplex témák érthetőbbé tételében. Egy például a multimédiás tartalmak használata, mint a videók, podcastok vagy interaktív weboldalak, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók saját tempójukban fedezzék fel a tudomány világát. Az infografikák és animációk vizuálisan szemléltetik az összetett folyamatokat, míg a gamifikáció révén a tanulás szórakoztatóbbá válik. Fontos, hogy a tudománykommunikátorok figyelembe vegyék a közönségük igényeit és érdeklődési körét. Az érthetőség mellett a relevancia is kulcsfontosságú; ezért a tudományos ismereteket a mindennapi élethez kapcsolva, például aktuális társadalmi kérdéseken keresztül érdemes bemutatni. Az élő események, mint például tudományos kávéházak vagy workshopok, szintén nagyszerű lehetőséget kínálnak a közvetlen interakcióra, ahol a résztvevők kérdéseket tehetnek fel és tapasztalatokat cserélhetnek. A tudománykommunikáció új formái tehát nem csupán információátadásról szólnak, hanem egy olyan párbeszéd kialakításáról, amely elősegíti a tudomány iránti érdeklődést és a kritikai gondolkodást. Az oktatás így nem csupán a tudás átadását jelenti, hanem egy közös felfedezési folyamatot, amely minden résztvevő számára gazdagító élményt nyújt.
vicces tartalom, akár spontán módon, amikor a gyerek valódi humorát csillogtatják meg, akár forgatókönyv alapján,
Fedezd fel az életmódod új dimenzióit és ismerd meg azokat a termékeket, amelyek segítségével a mindennapjaidat még színesebbé és élvezetesebbé teheted! Az egészséges életmód már nem csupán trend, hanem egy életforma, amely számos lehetőséget kínál a testi és lelki jóléted növelésére. Képzeld el, hogy minden reggel friss gyümölcsökkel és zöldségekkel indítod a napodat, miközben egy különleges smoothie készítővel varázsolod el a konyhádat. Ez nem csak finom, de energikusabbá is tesz a nap hátralévő részében. A mozgás is kulcsszerepet játszik az életmódváltásban. Miért ne próbálnád ki a legújabb fitnesz kütyüket, amely nyomon követi a teljesítményedet és motivál, hogy túllépj a határaidon? A megfelelő eszközök segítenek abban, hogy a sport ne csak kötelező feladat legyen, hanem valódi élmény! A relaxáció sem maradhat ki a repertoárodból. Ismerd meg azokat az illóolajokat és aromaterápiás termékeket, amelyek segítenek a stressz csökkentésében, és teremts egy nyugodt légkört otthonodban. Fedezd fel az egészséges táplálkozás titkait is! A különböző szuperélelmiszerek, mint a chia mag, a quinoa vagy a spirulina, nemcsak táplálóak, hanem ízletesek is, így könnyedén beépítheted őket az étrendedbe. Az életmódváltás nem csupán a termékek használatáról szól, hanem egy új szemléletmód kialakításáról is. Válaszd ki azokat a megoldásokat, amelyek a legjobban illenek hozzád, és tapasztald meg, milyen érzés egy harmonikusabb, egészségesebb életet élni!
Az utóbbi időszakban a tartalmak széles spektrumot ölelnek fel, a gaming videóktól kezdve a játékok kicsomagolásáig, egészen a szépségápolási termékek teszteléséig. Különösen aggasztó, hogy a fiatal lányok egyre korábban kezdik el a sminkelést ezekben a videókban, amivel felnőttesebb külsőt próbálnak elérni. Ez a tendencia szoros összefüggésben áll azzal, hogy a gyerekek, akaratlanul is, szexualizált tartalmakat állítanak elő, ami felkeltheti a szexuális ragadozók figyelmét. A kidfluencerek hirtelen felnőtté válása tehát nem csupán a gyerekként végzett munka következménye, hanem annak is, hogy a digitális térben való jelenlétük minden előnyével és hátrányával együtt jár. Az online közösségi élet kihívásai és veszélyei sokkal komplexebbé teszik a helyzetet, és fontos, hogy ezt a jelenséget tudatosan kezeljük.
A vállalatok marketingstratégiái általában nem ismernek határokat, és ritkán tanúsítanak önmérsékletet. Felmerül a kérdés: vajon a gyerekeket kellene-e edukálni ebben a kontextusban? És mi a helyzet a szülőkkel? Érdemes lenne-e ezt a témát társadalmi szinten vagy akár szabályozási szempontból is megvizsgálni?
Úgy vélem, hogy a jelenség mindenkit érint, és érdemes észrevenni, hogy egyre több vállalat és ügynökség távolodik el a gyermek-influenszerek alkalmazásától. Nemrégiben debütált a Netflixen egy dokumentumfilm, amely egy amerikai kislány életét mutatja be, aki – más szereplők mellett – az édesanyja kezdeményezésére lépett be az influenszerek világába. Bár a gyerekszereplők újrajátszása önmagában is megosztó, a film feltárta ennek a szektornak a sötét oldalát: a fizikai, érzelmi és anyagi kizsákmányolás valóságát.
Sokkoló volt látni, amikor az anya arra jutott, hogy merészebb tartalmakat kell gyártani, a kamaszszerelmeket akarták bemutatni, amiből a gyerekek nyílt szexualizálása lett valójában.
Elengedhetetlen, hogy a társadalom figyelmét felhívjuk erre a fontos kérdésre. A szabályozás folyamata már jó ideje elkezdődött. Az amerikai filmipar hőskorában, amikor a gyerekszínészek előtérbe kerültek, hamarosan megszülettek azok a jogi keretek is, amelyek előírják, hogy a gyerekek által keresett jövedelem egy bizonyos hányadát a szülőknek letétbe kell helyezniük, egészen addig, amíg a gyermek el nem éri a 18. életévét. Ez a lépés segít valamelyest megóvni a fiatalokat az anyagi kizsákmányolástól. Magyarországon ugyanakkor jelenleg nem létezik specifikus jogszabály erre a területre, de a gyerekek védelmét más jogi eszközök révén biztosítják.
A fiatal pedagógusok manapság már digitális bennszülötteknek számítanak, hiszen a technológia világában nőttek fel, és ezáltal sokkal otthonosabban mozognak a digitális eszközök és platformok között, mint az idősebb kollégáik. Ezzel a háttérrel a fiatal tanárok jelentős előnyben vannak, amikor új módszerek és technológiák integrálásáról van szó az oktatásban. A pedagógusoknak érdemes kihasználniuk ezt a tudást, például a digitális tananyagok fejlesztésével, interaktív órák tervezésével, valamint a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztésével. Fontos, hogy támogassák a diákokat a technológia tudatos használatában, így nem csupán a tanulás folyamatát tehetik hatékonyabbá, hanem a diákok jövőbeli digitális írástudását is erősíthetik. A pedagógusképzés során a digitális kompetenciák fejlesztése egyre fontosabb szerepet kap. Szükség van arra, hogy a képzési programok innovatív megközelítéseket alkalmazzanak, amelyek segítik a hallgatókat abban, hogy a digitális eszközöket hatékonyan tudják használni az oktatás során. A tanárjelölteknek olyan készségeket kell elsajátítaniuk, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a technológiai fejlődés folyamatosan változó világában is naprakészen tudjanak reagálni. Összességében a fiatal tanárok szerepe kulcsfontosságú, hiszen ők lehetnek a hidak a hagyományos oktatás és a digitális jövő között, és a pedagógusképzésnek is alkalmazkodnia kell ehhez a dinamikához.
A gyermekvédelem, különös figyelemmel a digitális gyermekvédelemre, kiemelt szerepet kap a Nemeskürty István Tanárképző Kar oktatási portfóliójában. E téma integrálása a pályaszocializációs gyakorlatok keretében elengedhetetlen, hiszen a jövő pedagógusainak ismerniük kell e jelenség hatásait. A tanárok olyan diákokkal fognak találkozni, akik aktívan követik a közösségi médiában jelen lévő influenszereket, sok esetben irányadóként tekintenek rájuk, vagy akár maguk is influenszerré kívánnak válni. Így a digitális tér kihívásait nem csupán a kommunikáció- és médiatudomány szakon, hanem a tanárképzés során is fontos feldolgozni. Az influenszerek jelenléte a jövőben is meghatározó marad; a kultúra folyamatos átalakulása pedig olyan jelenség, amellyel szemben bár lehet ellenállni, de a sikerességük kérdéses.
Hogyan tudjuk a gyerekekben azt az értékrendet kialakítani, hogy ne csupán a pillanatnyi népszerűség után loholjanak, hanem tudatosan építkezzenek, hogy egy értelmes, alkotó életet éljenek? Talán az első lépés az, hogy példát mutatunk nekik: meséljünk olyan emberekről, akik a hosszú távú céljaikért küzdöttek, és akik véleményvezérekként formálták a környezetüket. Fontos, hogy bátorítsuk őket a kreatív gondolkodásra, és támogassuk az önkifejezést különböző művészeti formákban. Emellett érdemes bevonni őket közösségi projektekbe, ahol megtapasztalhatják, hogy az együttműködés és a közös célok hogyan vezethetnek értékes eredményekhez. Továbbá, beszélgessünk velük a valódi értékekről, mint például a barátság, a tisztelet és a kitartás, hogy lássák, ezek sokkal fontosabbak a múló népszerűségnél. Így talán képesek lesznek arra, hogy saját útjukat járják, és hozzájáruljanak a világ jobbá tételéhez.
Sajnálatos módon a kutatások azt mutatják, hogy a kidfluencerek eszközként funkcionálnak a szülők kezében. Hosszú távú követésük során észlelhető, hogy a kezdetben spontán módon játszó gyerekek fokozatosan tudatosan kezdik el a kamerának játszani a szerepüket. A kamera betolakodik a családi, intim térbe, és a szülők és gyerekek közé ékelődik; a családi események nyilvános médiaeseményekké alakulnak, míg a gyerekkor természetes, felszabadult légköre, amely mentes a nézőközönségtől és a lájkvadászattól, eltűnik. Előfordul, hogy a tartalomgyártó gyermek az iskolát is hanyagolja, mert a pénzkereset fontosabbá válik az oktatási előrehaladásnál. Pedig az iskolai közösségben nem csupán a tananyagot sajátítja el, hanem a tanáraitól is mintákat kap, és ott tanulja meg a közösségi létezés formáit. Ezen felül az influenszereként végzett munka jelentősen megváltoztatja a családi dinamikát: a szülő munkaadóként lép fel, míg a gyerek a család eltartójaként, titkáraként, ügyintézőjeként vagy asszisztensként működhet. Egyértelmű, hogy ez a helyzet felforgatja és átstrukturálja a természetes családi kapcsolatokat. Mindezek tükrében nem hiszem, hogy a kidfluenceri szerep hozzájárulna egy egészséges családmodell kiépítéséhez.
"Sephora gyerekek" jelenség: Az utóbbi időben egyre több 9-12 éves gyermek oszt meg szépségápolási tartalmakat a TikTokon és az Instagramon, gyakran felnőtteknek szánt termékeket népszerűsítve. Például a 12 éves influenszer, Ryan Kaji, aki évente 30 millió dollárt keres a YouTube-on, a legnépszerűbb gyerekcsatornák egyikének vezetője. Birodalma a játékok kicsomagolására épült, és videóit átlagosan 22,7 millióan nézik meg, miközben csatornáján már 39 millió feliratkozója van.
