Hunyadi János halála a történelem egy sötét és tragikus pillanata volt. 1456-ban, Nándorfehérváron, a török hódítók ellen vívott harcai során súlyos betegség támadta meg. A hősies harcos, aki a keresztény Európa védelmezőjeként vált ismertté, a háborúk és

Ahogy arról korábban írtunk, szombat este a TV2-n véget ért a Hunyadi című történelmi sorozat, amely lenyűgözően teljesített, hiszen nézettsége nyolcszázezer és egymillió között mozgott, ráadásul 22,3%-os nézői részesedéssel büszkélkedhetett. A záróepizód még a mozivászonra is eljutott egy különleges vetítés erejéig. Azok, akik szeretnék pótolni a korábbi epizódokat, eddig csak a TV2 Play platformján találhatták meg őket, de a finálé után már vasárnap elérhetővé vált a sorozat teljes szériája a Netflixen, ahol rögtön a negyedik helyen debütált. A Hunyadi iránti érdeklődés szinte lázba hozta a közönséget; Bán Mór regénysorozata pedig igazi hiánycikké vált, hiszen a könyvesboltok és online áruházak készletei szinte teljesen kifogytak.

Az utóbbi hetekben a Hunyadi-sorozat igencsak felforgatta a közbeszéd világát, és számos nézőt ösztönzött arra, hogy mélyebben elmerüljön a múltban, otthoni kutatásokat végezzen a történelemről, valamint újraértelmezze a történelmi tényeket. A sorozat hatására sokan kezdtek el gondolkodni a saját kultúrájuk gyökereiről és a múlt eseményeinek jelentőségéről.

Hunyadi János Nándorfehérvárnál aratta legjelentősebb győzelmét, mellyel egy fél évszázadra elvette az oszmánok kedvét a Magyarország elleni háborútól. A táborban kitört pestisjárvány azonban 1456. augusztus 11-én magával ragadta a legendás törökverőt. A betegség gyors lefolyású volt: Hunyadi magas lázzal és legyengült állapotban néhány napon belül életét vesztette.

A pestisjárvány nem volt ritka a középkori Magyarországon, 1456-ban és 1457-ben is sok ember halálát okozta.

Thuróczy János és Antonio Bonfini krónikáikban részletesen ismertetik Hunyadi János halálának körülményeit. Hunyadi már augusztus 5-én megbetegedett, és a pestis gyorsan legyengítette. Bonfini úgy vélte, hogy a háborús tevékenységek fáradalmai okozták a forró lázat, amely végül néhány nap alatt felemésztette. Orvosai ajánlására barátai Zimonyba szállították, ahol a kedvezőbb éghajlat révén "teste-lelke sokkal könnyebben küzdött a bágyadtsággal" – írja Bonfini.

Miután az orvosok minden lehetséges erőfeszítése ellenére a láz továbbra is makacsul tartotta magát, lelki vezetője figyelmeztette, hogy elérkezett az a pillanat, amikoré a földi ügyeit célszerű rendeznie, ideje végrendelkeznie, és foglalkoznia kell az üdvösségével – más szóval, gyónnia és bűnbocsánatért folyamodnia. "A bátor férfi erre egy halvány mosollyal reagált, megköszönte az atya bölcs tanácsát, majd azt felelte, hogy jóval korábban már mindent elintézett, mert ostobának és gyávának tartja azt, aki e fontos feladatot élete végére halasztja, amikor a halál árnyéka miatt senki sem képes megőrizni nyugalmát." (Bonfini)

A halála után kirobbant politikai káoszban ugyan nem adódott alkalom a győzelem előnyeinek kihasználására, de Hunyadi személyének köszönhetően Magyarország határai még hosszú éveken át megőrizték sértetlenségüket.

Horogszegi Szilágyi Erzsébet 1410 körül látta meg a napvilágot egy jómódú nemesi család sarjaként, az erdélyi Szilágyság szívében. 1430 táján házasságot kötött a híres magyar hadvezérrel, Hunyadi Jánossal. Két fiúgyermekük született: László 1431-ben, és Mátyás 1443-ban. Erzsébet a reneszánsz korszak igazi harcosnője volt, akit a történészek "heroina matrona"-ként tiszteltek. Családja nehézségeit nem siránkozással, hanem bátorsággal és anyagi eszközökkel igyekezett orvosolni, fegyveres erővel is harcolva értük. V. László király már 1457-ben annyira félt tőle, hogy mindenképpen meg akarta nyerni a kegyét.

Halálának körülményei a mai napig rejtélyesek maradtak. Valószínű, hogy életének utolsó éveit Tatán töltötte, ezért nem kizárt, hogy itt is hunyt el. A tatai kapucinus plébánia lapja és a Wikipédia is Tatát említi, viszont közismert, hogy hamvait a székesfehérvári székesegyház altemplomában helyezték végső nyugalomra. Halálának helyszíne mellett az egyéb körülmények is homályosak. Egyes történészek úgy vélik, hogy békében távozott az életből, míg mások szerint a halála körüli események sokkal drámaibbak voltak, ami tovább fokozza a titokzatosságot.

Hunyadi Mátyás halálát követően jelentősen csökkent politikai befolyása, de élete végéig tisztelettel tekintettek rá.

Hunyadi János idősebb fiának, Lászlónak a 1457. március 16-án végrehajtott kivégzése mély nyomot hagyott a történelmi emlékezetben. A tragikus eseményt sok kortárs forrás a Cillei Ulrik meggyilkolásáért végrehajtott bosszúval indokolja. Bár az eseményről több egykori írásos emlék is létezik, Thuróczy János krónikája játszotta a legnagyobb szerepet a történet elmesélésében. Ő egy különös és szinte csodás fordulatról is beszámolt, amely a lefejezés pillanatában történt, így tovább színezve a már amúgy is drámai eseményt.

Amikor László gróf sorsa beteljesedett, és a három csapás után, vérző sebeitől elgyengülve, hátrakötözött kezekkel terült el a földön, váratlanul, mintha egy belső erő hívta volna, felemelkedett. Meglepő módon, tiszta és érthető hangon kijelentette, hogy a már elvégzett három csapáson túl nem tartozik több elégtétellel.

- számol be írásában Teiszler Éva a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Hogy a budai Szent György-téren történt kivégzésnek mindenképpen végbe kellett mennie, a nürnbergi évkönyvek feljegyzése is megerősíti. Eszerint László grófot valóban négy csapás érte, mert megparancsolták a hóhérnak, hogy ugyanúgy kell történnie vele, ahogyan ő tett Cilleivel.

Hunyadi László temetése szomorú és méltatlan körülmények között zajlott, akárcsak az ő tragikus halála. Thuróczy részletes beszámolója arról tanúskodik, hogy a körülmények nem tükrözték a nagy férfiú életének és tetteinek méltóságát.

Tetemét öccse, a királlyá megválasztott Mátyás hazatérése után, 1458-ban átvitette a gyulafehérvári székesegyházba, ahol apja mellett helyeztette örök nyugalomra.

A Hunyadi-sorozat hatodik epizódjában a Hermányi Mariann által megjelenített Luxemburgi Erzsébet valószínűleg a mérgezés szörnyű sorsának áldozata lett. Ez a jelenet kétségkívül eltér a történelmi tényektől, hiszen a halála, bár váratlanul következett be, a források szerint nem utal mérgezésre. A dramatikus ábrázolás azonban feszültséget és izgalmat csempész a történetbe, miközben a valóság és a fikció határvonalát feszegeti. Az írók kreatív szabadsága lehetővé teszi, hogy a nézők egy új perspektívából ismerjék meg a múlt eseményeit, még ha azok nem is minden esetben felelnek meg a történelem pontos leírásának.

Luxemburgi Erzsébet 1442. december 19-én távozott az élők sorából Győr városában. Halála után testét Székesfehérváron temették el, ahol örök nyugalomra lelt. Fáradozásai, amelyeket fia trónra segítése érdekében tett, végül eredményre vezettek. Ulászló halálát követően, 1444-től Hunyadi János kormányzósága alatt, majd 1453-tól már önállóan irányította Magyarországot.