Hamarosan megérkezik az új vakcina, amely számos betegségtől nyújt védelmet. Cikkünkben bemutatjuk, milyen kórokozók ellen hatékony, valamint azt is, kik jogosultak a beadására. Ne hagyd ki a részleteket! - Pénzcentrum

A szarvasmarha-tenyésztés jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, elsősorban a tehenek által termelt metán révén. Egy új kutatási projekt célja olyan vakcina kifejlesztése, amely csökkentheti a szarvasmarhák metánkibocsátását. A projekt számos kihívással néz szembe, és a szakértők megosztották a siker esélyeit illetően - tudósított a CNN.

A tehenek emésztési folyamata során természetes úton keletkező metán rendkívül erőteljes üvegházhatású gáz, hiszen a szén-dioxidnál 28-szor hatékonyabban képes a hő megtartására. Egy átlagos tehén évente körülbelül 90 kilogramm metánt termel, leginkább böfögés és gázkibocsátás révén. Az állattenyésztés felelős az emberi tevékenységek által kibocsátott metán körülbelül egyharmadáért, ami jelentős hatással van a globális felmelegedés mértékére.

A tehenek metánkibocsátásának mérséklésére már most is léteznek különböző eljárások, mint például takarmány-adalékanyagok bevezetése. Ezek a megoldások azonban nem mindig működnek eléggé hatékonyan, és a folyamatos használatuk számos kihívással szembesülhet, különösen a szabadon tartott állatok esetében.

Az Egyesült Királyságban a Pirbright Intézet egy hároméves kutatási projektet vezet, amelynek célja egy olyan vakcina kifejlesztése, amely csökkentheti a tehenek metánkibocsátását. John Hammond, az intézet kutatási igazgatója szerint: "A vakcina mint a megoldás része azért vonzó, mert ez egy nagyon jól elfogadott, általános gyakorlat, az infrastruktúra már képes erre, és az emberek általában véve ismerik a vakcinázás előnyeit az állategészségügy szempontjából."

A Bezos Earth Fund 9,4 millió dolláros támogatásával valósul meg a projekt, amelyben közreműködik a brit Royal Veterinary College és az új-zélandi AgResearch is. A kutatók ambiciózus célja, hogy kifejlesszenek egy olyan vakcinát, amely legalább 30%-os csökkenést eredményez a metánkibocsátásban.

A vakcina kifejlesztése egy rendkívül összetett és kihívásokkal teli folyamat. Az antitesteknek a bendőben található, metántermelő baktériumokhoz való kötődése komoly tudományos feladatot jelent. Továbbá, elengedhetetlen, hogy a vakcina ne gyakoroljon káros hatást az állatok egészségére vagy a takarmány hatékony hasznosítására. A siker érdekében tehát alapos kutatásokra és precíz tervezésre van szükség.

Dirk Werling, a Royal Veterinary College professzora kifejtette, hogy a vakcina legfőbb előnye abban rejlik, hogy a borjak már születésük után megkaphatnák, hasonlóan a már meglévő, különböző betegségek ellen alkalmazott vakcinákhoz. "Ha sikerül egy hatékony vakcinálási módszert kidolgoznunk, az akár azt is lehetővé teheti, hogy az anyateheneket is beoltsuk" - mondta Werling.

Joseph McFadden, a Cornell Egyetem tanára úgy véli, hogy a metánkibocsátás csökkentésére kifejlesztett vakcina "valami hasonló a Szent Grálhoz", de hangsúlyozza, hogy jelenleg még nincsenek végleges bizonyítékok annak megvalósíthatóságára. McFadden szerint ez a vakcina csupán egy a sokféle lehetséges megoldás közül, amelyek között megtalálhatóak a szelektív tenyésztési módszerek, az enzimek alkalmazása és a takarmányhoz adott adalékanyagok is.

A szakértők konszenzusra jutottak abban, hogy a vakcina sikeres alkalmazása mellett elengedhetetlen a fogyasztók megfelelő tájékoztatása, valamint a félretájékoztatás elleni fellépés. A közelmúltbeli takarmány-adalékanyag körüli viták fényében ez a kihívás különösen égetővé vált.

Werling szerint a kutatók fő feladata az objektív kommunikáció és az érvek meghallgatása lesz. "A végén, ha az általunk végzett munka segíti a globális felmelegedésre gyakorolt általános hatást, az - számomra személy szerint - jól végzett munka" - összegzi a professzor.