"Amennyiben elhanyagoljuk az időskori szexualitást, valójában a saját jövőnket taszítjuk vissza."

Az időskor nem a vágyak elmúlását jelenti, hanem inkább egy új fejezet kezdetét a párkapcsolatok könyvében. A szexualitás ebben a szakaszban is kulcsszerepet játszik az életminőség és az érzelmi jólét fenntartásában. Számos kutatás mutatja, hogy azok a párok, akik az idősebb éveikben is megtartják az intimitást, és hetente legalább egyszer megosztják egymással az érzelmi és fizikai közelséget, mentálisan és érzelmileg is erősebb kapcsolatban élnek. Sajnos keveset beszélünk az időskori szexualitásról, holott mind az idősek, mind a fiatalabb generációk számára hasznos lenne, ha nyíltabban foglalkoznánk ezzel a témával. Thoma Gábor szexuálpszichológus, a Dámia Szexuálterápiás és Mentális Egészség Központ szakértője osztotta meg velünk a gondolatait erről a fontos kérdésről.

Miért nem beszél a társadalom az időskori szexualitásról? Tabu ez a téma?

Az, hogy nem beszélünk róla, nem jelenti azt, hogy tabusítjuk, inkább csak azt, hogy nem tudunk vele mit kezdeni. Azért sem feltétlenül társítjuk az idősekhez ezt a témát, mert fejben senki sem szexualizálja, kezeli szívesen szexuális lényként az idős szüleit, nagyszüleit, de még a szomszéd Pista bácsit sem. Ám mégsem teszünk úgy, mintha időskorban nem lenne szexus, léteznek is ilyen szólásaink, például, hogy "A vén kecske is megnyalja a sót", "Vén kuvasz is kívánja a csontot", vagy "Nem csak a fiatal macska dorombol". A képességet azonban már el szoktuk vitatni tőlük.

Egy 2012-es amerikai felmérés alapján, amely során 70 és 80 év közötti embereket kérdeztek meg, a résztvevő nők körében a válaszadók 21%-a számolt be arról, hogy ebben a korban is aktív szexuális életet él.

Sok esetben a helyzet nem csupán az egyének döntésein múlik, hanem a partnereik helyzetén is, sőt, azon is, hogy a párjuk még él-e. Érdekes, hogy a megkérdezettek 77%-a úgy véli, hogy egy harmonikus párkapcsolat alapvető pillére a kiegyensúlyozott szexualitás, míg csupán 18% tartja elavultnak ezt a nézetet az idősebb korosztályban. Jelenleg nem áll rendelkezésre hasonló felmérés a férfiak körében.

Sokan hajlamosak lenézni az időskori szexualitást, és ezt a jelenséget gyakran a "pfuj" kifejezéssel érzékeltetik. Ennek mögött több ok is meghúzódik. Először is, a társadalmi normák és elvárások gyakran stigmatizálják az időseket, mintha az életkor előrehaladtával automatikusan le kellene mondaniuk a szexualitásról. Ezen kívül sokan úgy vélik, hogy a szexualitás a fiatalok privilégiuma, így az idősebb korosztály vágyait és érzéseit elutasítják vagy megvetik. Az is hozzájárulhat, hogy a szexualitással kapcsolatos diskurzusok gyakran tabuként kezelik ezt a témát, és az idősek szexuális életéről való beszéd sokszor kényelmetlen vagy zavarba ejtő. Pedig az intimitás és a szexualitás életünk szerves része, függetlenül attól, hány évesek vagyunk. Az időskori szexualitás is megérdemli, hogy nyíltan és tiszteletteljesen beszéljünk róla, hiszen az érzelmi és fizikai közelségnek fontos szerepe van a boldogságban és a jó közérzetben, bármely életkorban.

Az idősebb korosztály általában nem tartozik a "szexi" kategóriába. A klasszikusan vonzónak tartott fizikai jellemzők – mint a sima bőr, telt ajkak, formás idomok, izmos testalkat, ragyogó haj, és a hibátlan mosoly – sok esetben elhalványulnak az idő múlásával. Ehelyett a korral járó testi és mentális változások, amelyek az elmúlással kapcsolatosak, egyre inkább dominálnak. Az extrém gerontofília esetétől eltekintve a legtöbben nem tekintenek az idősekre szexuális vonzerővel bíró személyeként. Ha pedig nem látjuk őket potenciális partnerként, gyakran nem is gondolunk arra, hogy számukra is létezhet szexualitás, pedig ez kétségtelenül így van. Az időskori szexualitás elutasítása valójában a saját jövőnkről alkotott elképzeléseinket is megkérdőjelezi.

Ha "pfuj", idős szex, akkor "pfuj", én 30 év múlva?!

Bármikor, amikor előadást tartok vagy órát vezetek fiatalok számára a szexualitás témájában, elengedhetetlennek tartom, hogy ezt a kérdést is érintsem. Ez a téma szervesen hozzátartozik a szexualitáshoz, és bár a fiatalok gyakran meglepődnek, sőt, olykor zavarba jönnek, fontos, hogy nyíltan beszélgessünk róla. Ha ezt a diskurzust nem kerüljük el, a gyerekek úgy nőnek fel, hogy természetesnek érzik, és tudják, hogy a szexualitás nem csupán egy átmeneti szakasz, hanem életük folyamatos része. Tehát fogadjuk el ezt az élet természetes aspektusaként, hiszen mindannyiunk életében elérkezik az idő, amikor szembesülünk vele!

Milyen hatással van a média arra, ahogyan az időskori szexualitásra tekintünk?

A média nem diktálja a trendeket, csupán reflektál a közönség ízlésére. Senki sem vágyik arra, hogy részletezze, mit csinál a mamája és a papája az ágyban. Ha a média mégis ezt a témát feszegetné, annak ellenére, hogy sokan elkerülnék, valószínűleg komoly bevételtől esne el, hiszen a közönséget nem érdekelné. Az időskori szexualitás hiánya a médiában tehát nem véletlen; az emberek egyszerűen nem mutatnak rá érdeklődést.

Az idősebbek is gyakran nehezen nyilatkoznak erről a témáról.

Az idősebb generációk, különösen a hetven év felettiek, akik az '50-es években vagy azelőtt születtek, gyakran nem úgy nevelkedtek, hogy szabadon beszéljenek a szexualitásról. Sokukban mélyen gyökerezik a meggyőződés, hogy ez a téma tabunak számít. Emlékszem, a nagyapám olyan prűd volt, hogy még egy disznó vicc is képes volt padlizsánszínűre pirítani, de valahogyan mégiscsak lettek gyerekei. Vannak persze olyanok is, akik nyíltan beszélnek erről, de főként csak a saját körükben, baráti társaságban. Nem hiszem, hogy ha az idősebb nők és férfiak összejönnek, másról csevegnek, mint amit a harmincas vagy ötvenes éveikben tettek. 2003-ban készült a Szerelempatak című dokumentumfilm, amely az idősek szerelmi és szexuális életét vizsgálja. Egy erdélyi faluban olyan öreg nénik és bácsik osztják meg tapasztalataikat, akik mesélnek arról, hogyan élték meg az érzelmeiket és vágyakat régen, és hogyan alakult mindez napjainkban.

Józsi bácsi például ma is minden reggel megpödri a bajszát, felül a bakra, végigmegy a falun, és odaint, odakacsint a lócán ülő asszonyoknak.

Akinek meg aktuálisan udvarol, annak virágot is visz. Egyik jelenetben az idős nők együtt dagasztják a tésztát, és közben azon viccelődnek, mikor a legnedvesebb. Ők aztán nyíltan kimondják a dolgokat. Igazán szívderítő őket hallgatni.

Miért fontos a szexualitás ebben az életkorban is? Milyen hatással van ez az életükre?

Idősebb korban is megőrizni az aktív szexuális életet rendkívül jótékony hatással bír, hasonlóan a fiatalabb éveinkhez. A szexuális aktivitás nem csupán örömforrás, hanem szív- és érrendszeri edzésnek is tekinthető, hiszen számos élettani folyamatot serkent. Támogatja a vérkeringést és hozzájárul a hormonális rendszer egészséges működéséhez. Kutatások igazolják, hogy azok a férfiak, akik gyakran élnek szexuális életet, vonzóbb feromonokat bocsátanak ki, ami természetes módon növeli a női érdeklődést irántuk, hiszen a feromonok mennyisége is magasabbá válik. Ezen túlmenően a szex segít fenntartani a tesztoszteronszintet is. A nők esetében is hasonló pozitív hatásokról beszélhetünk: az aktív szexuális élet hozzájárul az egészséges hormontermeléshez, ami különösen fontos a változó korban, amikor a hormonális egyensúly gyakran ingadozik.

Számos kutatás eredményei arra utalnak, hogy az aktív szexuális élet hozzájárulhat a demencia kialakulásának kockázatának csökkentéséhez, mivel kedvezően befolyásolja a keringési rendszert. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rendszeres szeretkezés nem jelenti azt, hogy valaki teljesen védett lenne a demenciától, de kétségtelenül hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez. Emellett a szex remek módja a stressz levezetésének is; ha valaki ebben hiányt szenved, az negatívan hat a viselkedésére és hangulatára, még ebben az életszakaszban is.

Hogyan változik a vágy a kor előrehaladtával?

Ahogyan az életünk során a libidónk is folyamatosan alakul, úgy a korunk és testünk állapota is hatással van rá. Teljesen normális, hogy az idő múlásával a vágyaink intenzitása csökkenhet. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a szexualitás teljesen eltűnik.

Lehet, hogy az a pár, aki korábban heti háromszor, négyszer élt szexuális életet, most már csak havonta egyszer, de ez nem jelenti azt, hogy nincs rá igényük.

Előfordulhat, hogy a libidó megmarad, azonban a szexuális élet már háttérbe szorul, mivel egészségügyi problémák – például keringési zavarok vagy kedvezőtlen anyagcsere – miatt a test már nem képes az aktív részvételre. Ezért kiemelkedően fontos, hogy fiatalabb éveinkben figyelmet fordítsunk egészségünkre, hiszen a jövőbeni jólétünk nagyban függ a mostani szokásainktól.

Amennyiben a szexuális életet nem befolyásolják egészségügyi problémák, a szexuális aktivitás időskorban lényegében a hozzáálláson múlik. Az emberi kapcsolatok és a szexualitás iránti nyitottság, valamint a lelki és fizikai jólét döntő szerepet játszik abban, hogy valaki mennyire marad aktív ezen a téren az idő előrehaladtával.

Azért a párkapcsolaton és a párunkon is múlik, ha van, de alapvetően igen, ez csak hozzáállás kérdése, ha minden más rendben van. Az élet korlátozhat minket testileg vagy lelkileg, de mi ne korlátozzuk magunkat! Ha valaki úgy dönt ötvenévesen, hogy már nem érdekli a szex, mert esetleg rossz tapasztalatai vannak, vagy sohasem volt magas a libidója, és ezzel nem árt senkinek, mert nincsen párja, vagy a párjának is megfelel így, akkor éljen így! Ha más meg hetvenévesen is szeretne gazdag szexuális életet élni a párjával, akkor tegye azt! Éljük úgy az életünket hatvan-, hetven-, nyolcvanévesen is, ahogy jólesik! Ha valaki tanulni szeretne még, nyugodtan iratkozzon be egyetemre. Ha utazni akar, és megteheti, utazzon! Ha valakinek még él a párja, és mindketten szeretnének szexuális életet élni, és képesek is rá, akkor tegyék egymást boldoggá.

Milyen fizikai, lelki problémák akadályozhatják az idősek szexuális életét?

Idősebb korban a szexuális problémák előfordulása jelentősen megnő, ellentétben a fiatalabb évekkel. Ebben az életszakaszban gyakrabban tapasztalhatók nedvesedési nehézségek, merevedési zavarok és fájdalmas szexuális élmények. Ezek a jelenségek sokszor teljesen természetes biológiai folyamatok következményei, hiszen az idő múlásával a bőr ráncosodik, a kollagéntermelés csökken, és keringési problémák is jelentkezhetnek. Ugyanakkor nem elhanyagolható a testi egészség mellett a lelki tényezők hatása sem. Az idősebb korosztályban gyakran nő a szexuális szorongás is, hiszen sokan aggodalmaskodnak azon, hogy partnerük még mindig vonzónak találja-e őket, például a pocakjuk, az izmaik hiánya vagy a megereszkedett melleik miatt.

Ezért is lényeges, hogy az időskorban is hangsúlyozzuk a szexualitást a többi szeretetnyelv mellett. A szexualitás lehetőséget ad arra, hogy kifejezzük a másik iránti vágyainkat, vonzalmainkat és azt, hogy továbbra is szépnek és vonzónak látjuk őt.

Ebben a fázisban az is nehézséget jelenthet, hogy míg az egyik partner élénken vágyik az intimitásra, a másik már nem osztozik ugyanebben az élményben. Ez a jelenség fiatalabb korban is előfordulhat, de az idősebb korosztályban még gyakoribb. Jelenleg is foglalkozom olyan hetvenéves párokkal, akik hasonló problémákkal küzdenek. Jólesik látni, hogy vannak, akik ebben az életszakaszban is hajlandóak foglalkozni a kérdéseikkel és segítséget keresnek, de sajnos még mindig ritkaságnak számítanak.

Az időskori szexualitásról való nyíltabb beszélgetés számos előnnyel járhat, amelyeket érdemes megfontolni. Először is, az idősebb korosztály is rendelkezik szexuális vágyakkal és igényekkel, és fontos, hogy ezt a társadalom ne tabuként kezelje. Ha többet beszélünk erről a témáról, segíthetünk lebontani a stigmatizáló nézeteket, amelyek gyakran társulnak az idősebbek szexualitásához. Másodszor, a beszélgetések hozzájárulhatnak a generációk közötti megértéshez és empátiához. Az idősebbek tapasztalataik révén értékes perspektívát adhatnak a fiatalabbaknak a szexualitásról, míg a fiatalok friss nézőpontokat hozhatnak be, amelyek segíthetnek a középkorúak és idősek számára is. A tudatosság növelése segíthet az egészségügyi szakemberek és a családtagok számára is, hogy jobban támogathassák az idősebbeket a szexuális egészségük megőrzésében. Emellett a nyílt diskurzus elősegítheti a biztonságosabb szexuális gyakorlatokat és a megelőző intézkedések fontosságának hangsúlyozását, így csökkentve a szexuális úton terjedő betegségek kockázatát. Végül, az időskori szexualitásról való beszéd erősítheti az önértékelést és a lelki jólétet, hiszen az intimitás és a szexuális kapcsolatok fontos szerepet játszanak az életminőség javításában. Ha az idősebbek magabiztosan beszélnek a saját szexuális életükről, az pozitív hatással lehet a kapcsolataikra és az önképükre is.

Sokaknak hasznos lenne, ha kellő információt kapnának erről negyven-, ötven-, hatvanévesen. Ha tudnák az emberek, mi vár rájuk, nem ijednének meg, és nem kezdenék temetni magukat, hogy már csak tíz, húsz jó évük van. Sok szorongást is lehetne vele csökkenteni, és segíthetne párkapcsolati kérdéseket is górcső alá venni vagy rendezni. Ha a kor előrehaladtával csökken a libidónk vagy a párunké, nem mondanánk egyből, hogy ez természetes, és ennyi volt a szexuális életünk. Nyitottabbak lennénk arra, hogy segítséget kérjünk, párterápiára menjünk. Senkinek sem kellene halálfélelemben osonva felkeresnie urológust vagy szexuálpszichológust, hanem a világ legtermészetesebb dolga lenne még egy idős hölgynek, úrnak is, hogy megkéri a fiát vagy lányát, hogy keressen neki egy jó szakembert.

Ha többet beszélnénk róla, akkor jobban megértenénk az idős embereket, és nem címkéznék sokan perverznek, vén bolondnak, cikinek, vagy épp sajnálnák le a villamoson fiatal nőknek - talán kéretlenül - udvaroló idős bácsit, sem a huszonéves férfi ápolóval incselkedő nénit a kórházban. Ha ugyanis tudom, hogy ez teljesen természetes működés és érdeklődés időskorban is, akkor nem jövök zavarba, nem ijedek meg, s pusztán a kor okán nincsenek elítélő gondolataim. Ha pedig a modor nincsen ínyemre, az nem korfüggő probléma. Magányos, özvegy férfiak és nők bátrabban mernének ismerkedni.

Nem aggódna Pista bácsi sem, aki az idősek otthonában összemelegedett Marika nénivel, hogy mi történik, ha megtudja a gyermeke.

Ha a társadalom nyitottabban diskurálna erről a kérdésről, az idősek is könnyebben megosztanák gondolataikat, nem csupán a saját generációjukkal, hanem a fiatalabbakkal is. Az, hogy foglalkozunk-e ezzel a témával, talán egy konkrét idős pár életében nem jelentős, de a mi szempontunkból mindenképpen fontos, hiszen egyszer majd mi is elérjük ezt a szakaszt az életünkben. Az intergenerációs párbeszéd lehetősége gazdagíthatná mindkét korosztály tapasztalatait és megértését.