A gyilkosság rejtélye egy sötét, fekete álarcot viselő árnyékként bontakozott ki, amely a titkok és kétségek fátylát vonta a városra. Az éjszaka mélyén, ahol a fények már rég elhalványultak, a gyilkos hideg, mozdulatlan jelenlétével a félelem szikráját gy

A divat igazi esszenciája abban rejlik, hogy azok, akik figyelemmel kísérik a legújabb irányzatokat és trendeket, képesek saját stílusukkal kiemelkedni a tömegből, és elkerülni a szürkeség csapdáját. A Fejér Megyei Hírlap 1975. augusztus 2-i számában egyértelműen látszik, hogy ez a megközelítés mennyire erőteljes hatást gyakorol a társadalomra. A cikk címe: Divat.

Délidő van, a hőség szinte elviselhetetlen: a forró aszfalt felett hullámzik a levegő. A napsütötte fehérvári utcán egy magas, fiatal lány igyekszik a strand irányába, és azonnal magára vonzza a figyelmet.

Érthetően: A lány nem csupán rendkívül szép, hanem olyan elegáns is, mintha divatlapból lépett volna ki. De nem nyári, hanem őszi, vagy téli divatlapból. Ugyanis bokáig érő hosszú szoknyát visel, felette fekete kardigánt. Kezét hosszú szárú kesztyű ékesíti, lábát harisnya, fején hatalmas kalap, nyakán sál. Igaz, vékony selyemsál, de mégis csak sál.

A hőmérő higanyszála csaknem harminc fokot mutat.

A járókelők között sokan megakadtak a lány színes öltözékén, amelyet a viselője nyilvánvalóan büszkén viselt. Én viszont, a buszmegállóban álldogálva, véletlenül hallottam két fiatalember beszélgetését, akik a látottakat kommentálták.

- Nézd csak a Mancit! Nyilvánvalóan teljesen megőrült, hogy ebben a...

A déli hőségben vidáman vonul a strand felé, mintha egy igazi divatbemutatón lenne. Van egy hasonló mintázatú miniszoknyája is, ami tökéletesen illene a mai naphoz. Talán éppen ezt kellene választania, hogy még inkább kitűnjön a tömegből.

- Honnét tudod, hogy van ugyanilyen színű minije is?

- Már volt lehetőségem csodálni rajta.

Mikor történik mindez?

A téli hónapok varázslatos időszakot hoznak magukkal, amikor a világot puha, fehér takaró borítja, és a levegőben fagyos, frissességgel teli illat terjeng. A fák ágain csillogó jégcsapok lógatják a fejüket, míg a hópelyhek, mint apró gyöngyök, lassan hullanak alá az égből. Az emberek sáljaikba burkolózva sétálnak az utcákon, és a gyerekek vidám kiáltásai hallatszanak, ahogy hóembert építenek vagy hógolyóznak. A tél nem csupán a hidegről szól, hanem a szeretetről, a meghitt pillanatokról, a forró csokoládékról és a hosszú, baráti beszélgetésekről a kandalló előtt. Minden egyes nap új kalandokat rejt, és a fagyos táj mögött meleg szívek dobognak.

A szalmabála hirtelen legurult az útra, mint egy fáradt vándor, aki végre megpihenhet egy pillanatra.

Ötven évvel ezelőtt is volt néhány hanyag szállító és néhány rakoncátlan szállítmány. Legalábbis erről tanúskodik a Veszélyes hanyagság című hírlapi cikk

A hatos főközlekedési úton nap mint nap számos pótkocsis vontató szállítja a bálázott szalmát. Betakarítás idején az út tele van terménnyel, szalmát fuvarozó teherautókkal és szekerekkel. Ilyenkor mások is megjelennek; a turisták, főleg külföldről, felfedezőútra indulnak. Az NDK-beli kiránduló, aki épp a Trabantjával halad, valószínűleg nem a legszebb emlékekkel távozik tőlünk, miután a szembejövő teherkocsi pótkocsijáról egy bála szalma ráesett. A sárhányó eltört, a kipufogó pedig leszakadt.

Valóban nem a rakodók precizitásán vagy a gépkocsivezető odafigyelésén múlt, hogy elkerültük a személyi sérüléseket és a tragédiát. Azt mondanám, hogy véletlen baleset történt, ha nem találkoznék tíz perccel később egy másik pótkocsis teherautóval, amelyről szintén szalmabálák hullanak le.