A munkahely elvesztése nemcsak érzelmi megpróbáltatást jelent, hanem komoly hatással lehet a fizikai egészségünkre is. Az elbocsátás vagy a munkanélküliség stresszes helyzetet teremt, amely testi panaszokat is kiválthat. Az emberek gyakran tapasztalhatnak

Egy munkahely elvesztése vagy megszűnése alapjaiban forgathatja fel az ember életét, sőt, az egészségére is negatív hatással lehet. Lássuk, mit mond a lehetséges kockázatokról a téma kutatója.

"Munkánk elvesztése súlyosan károsíthatja mind fizikai, mind mentális egészségünket, különösen akkor, ha eleve katasztrófaként tekintünk a helyzetre, nem csak átmeneti nehézségként" - írja a The Conversation oldalán Jeffrey Anvari-Clark, az Észak-dakotai Egyetem kutatója, a szociális munka professzora. Mint azt kifejti, kétségtelen, hogy állásunk elvesztéséből számos probléma származhat. Elvégre mégiscsak elesünk addigi stabil bevételi forrásunktól, ezáltal kénytelenek leszünk megtakarításainkhoz nyúlni. Mindez aztán elvezethet akár odáig, hogy nem leszünk képesek fizetni albérletünk díját, törleszteni hiteleinket, vagy általában véve fenntartani a korábban megszokott életszínvonalunkat. Ezzel együtt a területen lefolytatott kutatások azt mutatják, hogy a tényleges anyagi körülményeknél is több kárt okozhat az, amilyennek pénzügyi helyzetünket érzékeljük és értékeljük.

Vannak, akik egy ilyen nehéz élethelyzetben is meglepően nyugodtak tudnak maradni, és úgy tekintenek a történtekre, mint csupán egy átmeneti hátrányra az életük során, semmi több. Mások viszont igazi katasztrófaként élik meg a munkahelyük elvesztését, ami a stressz következtében súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. "Az ilyen nézőpontbeli különbségek gyakran kulcsfontosságúak abban, hogy egy munkanélküli személy mennyire lesz képes megbirkózni a jelentős egészségügyi kihívásokkal, vagy átélni egy komoly anyagi visszaesést" - fogalmaz Anvari-Clark. A kutató egy 2023-ban megjelent tanulmányában, amelyet Theda Rose-zal közösen írt, arra a következtetésre jutott, hogy a bevételkieséshez való hozzáállásunk hatása körülbelül 20-szorosan felülmúlja magát a pénzügyi helyzet változásának hatását.

A kutatás során több mint 27 ezer amerikai felnőttet vontak be egy kérdőíves felmérésbe, amely lehetőséget adott arra, hogy mélyrehatóbb betekintést nyerjenek a pénzügyi tényezők és az egészség közötti összefüggésekbe. Az összegyűjtött adatokat részletes statisztikai elemzésnek vetették alá. A kutatók főként arra voltak kíváncsiak, hogyan hatnak a pénzügyi helyzet változásai a résztvevők egészségére és pénzügyi döntéseikre. Az elemzés eredményeiből kiderült, hogy még ha két ember jövedelme egyformán csökken is, a pszichológiai és fizikai reakcióik jelentős eltéréseket mutathatnak, attól függően, hogy miként értelmezik a helyzetüket és a bekövetkezett változást.

Anvari-Clark kutatásai új megvilágításba helyezik a pénzügyi bizonytalanság fogalmát, mivel korábban a szakirodalom gyakran egyetlen, jól körülhatárolt aspektusra koncentrált. A pénzügyi nehézségek alatt sokszor azt értették, hogy az egyén mennyire képes egy adott összeget előteremteni vészhelyzet esetén, vagy arra figyeltek, hogy milyen érzelmeket vált ki belőle a pénzügyi stressz, és mennyire foglalkoztatja az anyagi bizonytalanság a mindennapjaiban. Anvari-Clark és Rose viszont rámutattak arra, hogy e két nézőpont együttesen is jelentős hatással lehet az emberek egészségére és viselkedésére. Kutatásaik során például azt találták, hogy a jövedelem csökkenése sokkal nagyobb aggodalmat generál az érintettekben, mint az, hogy nem tudják kifizetni a számláikat. Ezen túl a pénzügyi stressz nem csupán pszichológiai jelenség, hanem fiziológiai következményekkel is járhat, mint például a vérnyomás emelkedése, ami hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal fenyegethet.

Ami a mentális oldalt illeti, a munkahely elvesztése szorongáshoz, depresszióhoz és az önbecsülés csökkenéséhez vezethet. Egy 2017-es tanulmányból ugyan ismert, hogy azoknál, akik eleve sok pénzügyi kihívással néznek szembe életük során, de nem stresszelnek emiatt sokat, éppúgy ritkábban alakul ki depresszió, mint azoknál, akik nem küzdenek semmilyen pénzügyi problémával. Ezzel együtt egy 2013-ban megjelent tudományos elemzés egyértelmű kapcsolatot talált az adósságok és olyan mentális egészségügyi problémák között, mint a depresszió és akár az öngyilkossági kísérlet.

Az érem másik oldala a fizikai jólét. Ahogyan Anvari-Clark is rámutat, a munkahely elvesztése két fő módon is károsíthatja a szervezetet. Először is, a pénzügyi nehézségekből eredő stressz közvetlen hatással lehet az emberi testre - például a vérnyomás emelkedésén keresztül. Emellett hozzájárulhat a hát- és derékfájdalmak fokozódásához, illetve növelheti az elhízás kockázatát is. A másik lehetséges veszély pedig az, hogy amikor szűkös a pénz, sokan arra kényszerülnek, hogy lemondjanak az orvosi ellátásról vagy nem váltják ki a szükséges gyógyszereiket. Amikor a lakhatási, étkezési és egészségügyi költségek között kell választani, az egészségügyi kiadások sajnos gyakran a prioritások végére szorulnak.

Fontos megemlíteni, hogy a munkahely elvesztésének megélésére sokan egészségtelen módszerekkel próbálnak megoldást találni: alkoholfogyasztás, dohányzás, vagy akár különböző tudatmódosító szerek használata révén. Nyilvánvaló, hogy ezek a praktikák nem csupán a már amúgy is szűkös költségvetést terhelik meg, hanem az egészségre is káros hatással vannak. Emellett jelentős kockázatot jelent, hogy az anyagi nehézségek a házasságokat és más kapcsolatokat is próbára tehetik. Ha túl gyakran kell kölcsönkérnünk barátainktól vagy családtagjainktól, az könnyen megrendítheti a kötelékeket, ahogyan az is, ha a stressz miatt gyakori veszekedések robbannak ki a párkapcsolatunkban.

A kutatók megfigyelése szerint sok ember számára megkönnyíti a munkahely elvesztésével való megküzdést, ha elsajátítanak néhány hatékony és konstruktív módszert. Kulcsfontosságú, hogy ne zárkózzunk el a problémáinktól, és bátran beszéljünk a nehézségeinkről barátainkkal és családtagjainkkal. Ez nemcsak a lelki egészségünket védi meg, hanem segíthet abban is, hogy a kedvezőtlen élethelyzetből hamarabb találjunk kiutat. Emellett, míg új munkalehetőségek után kutatunk, érdemes időt szánni a kapcsolatok ápolására is. Látogassuk meg régi kollégáinkat, csatlakozzunk szakmai közösségekhez, vagy vegyünk részt olyan rendezvényeken, amelyek a karrierünkkel kapcsolatosak. Az önkéntes munkavégzés szintén remek lehetőség: nemcsak hogy fenntarthatjuk és fejleszthetjük a meglévő képességeinket, hanem új ismeretségeket is köthetünk, ami akár egy új munkahelyhez is vezethet.

Ez az időszak kiváló alkalmat teremt arra, hogy elindítsunk vagy kiterjesszünk egy mellékes jövedelemforrást, például egy kisvállalkozást. Ezzel nemcsak extra bevételre tehetünk szert, hanem hozzájárulhatunk ahhoz is, hogy aktívan formáljuk saját életünket. Ráadásul ez lehetőséget ad arra, hogy produktív módon töltsük el az időnket, míg folyamatosan pályázunk különböző állásokra és várjuk a válaszokat.

Végezetül kulcsfontosságú, hogy gondoskodjunk magunkról, ragaszkodjunk az egészséges életmód alapjaihoz. A rendszeres testmozgás például igazoltan csökkenti a stresszt, a mennyiségében és minőségében is megfelelő alvás javítja a kognitív funkciókat, míg az aktív társasági élet érzelmi támogatást biztosít. "Az egészséges szokások megőrzése mindig fontos. Kihívásokkal teli időkben pedig ezek óvhatják meg mentális és fizikai egészséged. A havi bér elvesztése elég nehéz ügy. Ha viszont az egészséged is rámegy, az még rosszabb" - hangsúlyozza Anvari-Clark.