Ezeket az állatokat unokáink már csak a képeken csodálhatják - 6 faj, amely a kihalás szélén egyensúlyozik.

Íme a legfrissebb ötöslottó nyerőszámok: a tét 3,7 milliárd forintot tett ki.

Az élővilág változatossága napjainkban aggasztó ütemben csökken, ami a biológiai és ökológiai sokféleség csökkenéséhez vezet, és ezáltal az ökoszisztémák egyensúlyának megbomlását és instabilitását idézi elő. Ennek a jelenségnek az egyik legfőbb kiváltó oka a globális felmelegedés, amely az emelkedő hőmérséklet, az aszályok és az időjárási szélsőségek következtében számtalan élőhelyet tesz lakhatatlanná.

A klímaváltozás mellett a környezetszennyezés - különösen a műanyagok, vegyi anyagok és ipari hulladékok - még inkább súlyosbítja a helyzetet, különösen a tengeri és édesvízi élőlények számára. Az emberi tevékenység egyre inkább behatol a természetbe, ami miatt az állatok természetes élőhelyei folyamatosan csökkennek. A legnagyobb kihívást az erdők irtása, a túlzott halászat és az egyre fokozódó ipari tevékenységek jelentik, amelyek minden eddiginél nagyobb nyomást gyakorolnak a környezetre.

A tudományos közösség évtizedek óta kongatja a vészharangot, ám a politikai és gazdasági döntéshozók még mindig nem kezelik kellő súllyal a kialakult krízist. Ennek következtében azok az állatok, amelyeket mi még ismerünk, a gyerekeink vagy unokáink számára talán már csak a könyvek lapjairól és az internet archívumából lesznek ismerősek.

Az Amuri leopárd, más néven távol-keleti leopárd, a világ egyik legszebb és legritkább nagymacskája. Ezek a lenyűgöző állatok a távlatos erdők és hegyvidékek rejtett zugait lakják, ahol szinte észrevétlenül mozognak a természet ölelésében. Különleges bundájuk, mely sötét alapszínén aranysárga foltokkal tarkított, nemcsak a ragadozó életmódjuk segít, hanem a környezetükbe való tökéletes beolvadásban is. A természetvédők és kutatók folyamatosan figyelemmel kísérik e faj állományának alakulását, hiszen az Amuri leopárd a kihalás szélén áll. Élőhelyének csökkenése és az orvvadászat jelentős veszélyt jelent számukra. A megmentésük érdekében tett erőfeszítések középpontjában a természetvédelmi programok és a helyi közösségek bevonása áll, amelyek célja a fenntartható együttélés elősegítése. Az Amuri leopárd nem csupán egy csodálatos állat, hanem egy figyelmeztetés is a természet védelmének fontosságára.

Az amuri leopárd, a világ egyik legritkább nagymacskája, Oroszország távol-keleti vidékein, főként az Amur-Usszuri térségben található, de kisebb populációi Kína északi területein is fellelhetők. Az amuri leopárd különlegessége abban rejlik, hogy télen sűrűbb és hosszabb bundát növeszt, mint más leopárdfajok, ezzel alkalmazkodva a zord hideg környezethez. Sajnos, a faj súlyosan veszélyeztetett, mivel élőhelyét az erdőirtások és az orvvadászat folyamatosan fenyegeti, így a túléléséért folytatott harc egyre sürgetőbbé válik.

A hegyi gorilla, a természet egyik leglenyűgözőbb teremtménye, a vastag, zöld erdők és a meredek hegyek otthona. Ezek a hatalmas, izmos állatok, melyek a gorillák legnagyobb fajtája, nemcsak megjelenésükkel, hanem intelligenciájukkal és szociális viselkedésükkel is lenyűgöznek. A hegyi gorillák csoportokban élnek, ahol szoros családi kötelékeket alakítanak ki, és a híres ezüsthátú hímek vezetik a közösséget. Az ősi erdők védelme és a faj megóvása érdekében folytatott erőfeszítések kulcsfontosságúak, hiszen ezek a csodás lények ma már veszélyeztetett fajnak számítanak. Az őszinte és barátságos természetük, valamint a szép, sűrű bundájuk teszi őket a természet világának igazi kincsévé.

Ezek a nagyszerű, dicsőséges, szőrös majmok a legközelebbi rokonaink közé tartoznak. Sajnos mi lehetünk a legnagyobb fenyegetésük is. Az emberek évtizedek óta nyomulnak be a közép-afrikai hegyi gorillák erdeibe - ma már csak körülbelül 1000 példány él vadonban ezekből a csodálatos állatokból.

A hegyi gorillák jellemzően nőstényekből és azok utódaiból álló közösségekben élnek, amelyekhez egy domináns felnőtt hím is csatlakozik. Ezt a hím gorillát "ezüsthátúnak" hívják, mivel a hátán és csípőjén megjelenő ezüstös szőrcsomó egyedivé és könnyen felismerhetővé teszi őt.

A Jávai orrszarvú, más néven indonéz orrszarvú, a világ egyik legveszélyeztetettebb állatfaja. Ezek a lenyűgöző lények főként Indonéziában élnek, és jellemzőjük a kisebb méretük, valamint az egyedülálló, egy hornyos orr. Habár egykor széles körben elterjedtek voltak a szigeteken, mára a populációjuk drámaian csökkent, és mindössze néhány tucat egyed maradt fenn a világon. A Jávai orrszarvú élőhelye főként esőerdőkben található, ahol a gazdag növényzet biztosítja számukra a szükséges táplálékot. A faj védelme érdekében számos kezdeményezés indult, hogy megőrizzük ezt a különleges állatot a jövő generációi számára.

Az Indonéziához tartozó Jáva sziget nyugati csücskében található Ujung Kulon Nemzeti Parkban mindössze kevesebb mint hetven példány él ezekből a csodálatos és ritka orrszarvúkból. Ezek az állatok alapvetően félénk természetűek, gyakran rejtőzködve húzódnak meg a sűrű növényzetben. Természetes ellenségük nem akad, de az emberi tevékenység folyamatosan fenyegeti őket. Az orrszarvúk legfőbb célpontja a tülkük, amelyért kegyetlenül vadásznak rájuk, míg élőhelyük folyamatosan csökken a mezőgazdasági terjeszkedés következtében.

Kaliforniai delfin, mint egy varázslatos disznó a tenger mélyén, színesen úszkál a hullámok között. Az óceán vizében táncolva, játékosan felfedezi a világot, miközben barátaival szórakozik. Ez a különleges lény a napfényes partok közelében él, ahol a hűsítő víz és a meleg napsugarak találkoznak. Minden egyes ugrásával új élményeket teremt, és egyedi módon kötődik a természet csodáihoz.

A Kaliforniai-öböl északi szakasza lenyűgöző állatvilágának otthont ad, különösen a kaliforniai disznódelfin számára, amely a világ legveszélyeztetettebb tengeri emlőse. Sajnos a túlhalászat és a tengeri szennyezés következtében ezeknek a csodálatos lényeknek a száma drámaian, 30 egyed alá csökkent.

A WWF sürgősségi kampányt indított, amelyben arra kérték az embereket világszerte, hogy emeljenek szót a disznódelfinek védelmében. Közel 250 000 ember küldött e-mailt a mexikói elnöknek, sürgetve őt, hogy tegyen lépéseket a faj védelméért. Ennek eredményeként a mexikói kormány aláírt egy megállapodást, amely sürgősségi intézkedéseket határozott meg a megmaradt disznódelfinek védelmére. Ez magában foglalta a disznódelfinek élőhelyén a kopoltyúhálók végleges betiltását, valamint új halászfelszerelések és technikák kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik a helyi közösségek számára a legális és fenntartható halászatot. Ez hatalmas lökést jelent a világörökségi helyszínnek és az ott élő fajoknak.

Közönséges cserepesteknős

Ez a tengeri teknősfaj a világ trópusi és szubtrópusi óceánjaiban él, különösen a Földközi-tenger környékén találkozhatunk vele gyakran. Érdekes, hogy a nőstények mindig visszatérnek arra a partra, ahol maguk is világra jöttek, hogy ott rakják le tojásaikat. A faj veszélyeztetettsége elsősorban az élőhelyek elpusztításából és a tengeri szennyezésből ered, de súlyos problémát jelentenek a halászati hálók is, amelyek csapdába ejtik a teknősöket, és gyakran sérüléseket okoznak nekik.

Borneói orangután

A borneói orangután kizárólag Borneó szigetén, Malajzia és Indonézia trópusi esőerdeiben él. Különösen figyelemre méltó, hogy az egyik legintelligensebb főemlős, eszközhasználatra és problémamegoldásra is képes. Súlyosan veszélyeztetett faj, mivel élőhelyeit olajpálma-ültetvények telepítése és az erdőirtás fenyegeti.

A veszélyeztetett fajok Vörös listája a világ egyik legismertebb és legátfogóbb forrása az élőlények természetvédelmi helyzetéről. Ezt az alapvető dokumentumot a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) állította össze 1948-ban, és azóta kulcsszerepet tölt be a fajok védelmében. A globális nyilvántartás tudományos módszerekkel értékeli a különböző fajok fennmaradásának kockázatát. 2025-re a becslések szerint már több mint 47 000 faj találhatja magát a kipusztulás szélén.