Ez a cég potenciálisan nemzeti éllovasként tündökölhet a kulcsfontosságú iparágban.

Vermes Ádám, 2025. május 9-én, pénteken, 15:57-kor készült felvétel: Economx - Űr- és Védelmi Csúcs 2025.

"A világ számos pontján drámai ütemben bővülnek a védelmi és biztonsági űrprogramok, mivel az űr mint műveleti tér egyre inkább új formát ölt" – hangsúlyozta Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) technológiáért felelős helyettes államtitkára a Bálna rendezvényközpontban megrendezett Space & Defense Summit 2025 konferencián. Az eseményen több mint 400 hazai és nemzetközi üzleti, valamint politikai döntéshozó vett részt, a rendezvényt pedig a HypeX Consulting szervezte.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi űrszektor szerepe egyre fontosabbá válik, és előrejelzések szerint 2040-re a terület mérete akár megduplázódhat. Ennek hátterében olyan új szolgáltatások állnak, mint a mélyűri kutatás, a nyersanyagok kitermelése és az energiatermelés, amelyek forradalmasíthatják az iparágat.

A legújabb, véglegesített és fejlődő védelmi ipari stratégia három fő célt tűzött ki: a hazai védelmi ipar megerősítése és fejlesztése, az innovációk ösztönzése, valamint a szektor jövedelemtermelő képességének fokozása – fogalmazott, hozzátéve, hogy 2030-ra a magyar védelmi ipar kibocsátását és nyereségét két és félszeresére szeretnék növelni. A célok elérésének egyik kulcsfontosságú aspektusa a kis- és középvállalkozások aktív bevonása, továbbá a beszállítói hálózat szélesítése.

Az Európai Védelmi Ipari Stratégia kapcsán Szolnoki Szabolcs elmondta, hogy az EU 2027-ig 1,5 milliárd eurót biztosít védelmi ipari fejlesztésekre az EBRD keretében, és a jövőben további magánfinanszírozási forrásokat is be kívánnak vonni a szektor támogatására.

Sárhegyi István, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország védelmi és űripari ökoszisztémájából eddig hiányzott egy olyan erős, magánszektor-beli nagyvállalat, amely nemzeti bajnokként képes lenne együttműködni az állami szektorral és a nemzetközi partnerekkel.

- hangsúlyozta.

A vállalat már most is széles spektrumú tevékenységeket ölel fel, beleértve az űripart, dróntechnológiát, földmegfigyelést, digitális védelem terén nyújtott megoldásokat, valamint fegyverrendszereket. Sárhegyi István kiemelte, hogy különösen a földmegfigyelési adatok feldolgozása és azok pénzügyi hasznosítása válik egyre fontosabbá, különböző műholdas és drónos adatgyűjtési módszerek révén. Mint fogalmazott: "A rendelkezésre álló adatok centralizálása, mesterséges intelligencia segítségével történő elemzése, valamint a harmadik felek számára történő monetizálása kulcsfontosságú feladat, amelyre fókuszálnunk kell."

A cégcsoport saját műholdgyártási és -irányítási kompetenciáit a frissen bejelentett HUSAT program keretein belül fejleszti tovább. E kezdeményezés célja egy olyan műholdkonstelláció létrehozása, amely a kommunikációs és földmegfigyelési igényeknek is megfelel. Ezzel nemcsak a magyar technológiai képességek megerősítése a cél, hanem a nemzetközi exportpiacok felé is nyitás.

A szöveg egyediségének érdekében íme egy átfogalmazott változat: Egy sor új partnerségi kapcsolat segíti elő a vállalat fejlődését: együttműködnek többek között az amerikai Axiom Space-szel és a német Wertex-szel is. Utóbbi cégnél már el is indították a műholdantennák megrendelését.

"Nem csupán civil és védelmi ipari szereplők vagyunk, hanem telekommunikációs és IT vállalat is, ahol 1500 informatikai mérnök fáradozik azon, hogy megteremtse a jövő védelmi rendszereit" - fogalmazott.

Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium felelős államtitkára, aki a védelmi stratégiáért és a humánpolitikáért is felel, előadásában kiemelte, hogy a háborús konfliktusok fenyegetése arra figyelmeztet minket, hogy "országunk biztonságának megőrzése érdekében elengedhetetlen egy erős, nemzeti haderő kiépítése, és nem bízhatunk a véletlenekre".

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás következtében a magyar haderő drámai leépítésen ment keresztül. Azonban az utóbbi években elindított honvédelmi és haderőfejlesztési program jelentős előrelépéseket hozott. Ennek során modern haditechnikai eszközöket, mint például Leopard harckocsikat és Lynx gyalogsági járműveket vezettek be a rendszerbe, továbbá megkezdődött a hazai fegyvergyártás fellendítése is.

"A Magyar Honvédség jelenleg az egyik legmodernebb haditechnikai feltételeket biztosító haderő a régióban" - fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a haditechnika mellett számos egyéb tényező is elengedhetetlen, mint például az integrált doktrínák, a szervezeti struktúrák, a kiképzési programok, az irányítási rendszerek és a digitális infrastruktúra. A fejlesztések szoros összhangban zajlanak a NATO által megfogalmazott képességcélokkal, és a végső célkitűzés az, hogy Magyarország képes legyen önállóan hozzájárulni a szövetség erőfeszítéseihez.

Az államtitkár a technológiai kihívások kapcsán rámutatott, hogy az innovációs ciklusok drámaian felgyorsultak, különösen a háborús övezetekben:

Ezért a magyar védelmi rendszernek is képesnek kell lennie alkalmazkodni ehhez a sebességhez, például szenzorrendszerek, adatfeldolgozás és mesterséges intelligencia terén. A cél egy olyan védelmi ökoszisztéma kialakítása, amely együttműködik a civil iparral, a kutatóintézetekkel és a startupokkal.

Deme László, a Honvédelmi Minisztérium (HM) haderőfejlesztésért és innovációért felelős helyettes államtitkára beszédében kifejtette, hogy miként illeszkedik Magyarország a NATO fegyverzeti fejlesztési és interoperabilitási rendszerébe.

A Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók Testülete több mint 160 szakértői munkacsoport keretében foglalkozik a szövetségi tagállamok által alkalmazott eszközök egységesítésével. Magyarország szerepvállalása folyamatosan növekszik, különösen a kibertér, a dróntechnológia és az innovatív parancsnoki rendszerek területén működő csoportokban.

"Az űrképességek kulcsszerepet játszanak a katonai műveletek során, mivel nélkülük a stratégiai csapásmérő és felderítési feladatok végrehajtása szinte lehetetlen" - hangsúlyozta.

A helyettes államtitkár véleménye szerint a honvédségi tervezés három különböző időszakra osztható: a rövid távú tervezés hároméves, a középtávú hat évekre szól, míg a hosszú távú tervezés egy évtizedet ölel fel, és inkább iránytűként funkcionál a jövőbeli célok meghatározásában.

- hangsúlyozta.

A magyar haderőfejlesztés jelenlegi irányvonala a NATO következő ciklusának célkitűzéseire fókuszál, amely a 2034-ig terjedő időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiát foglalja magában. Deme László hangsúlyozza, hogy az innováció kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, különös figyelmet fordítva a kettős felhasználású technológiákra, mint például a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a blokklánc. Ezen technológiák integrálása nélkülözhetetlen a jövőbeli katonai képességek fejlesztéséhez.