Tényleg vége van a szőlő felemelkedésének itthon? Vagy csak egy újabb szakasz következik sokak kedvenc gyümölcsének történetében? - Agrárszektor

A tavaszi fagyok súlyos károkat okoztak a hazai gyümölcstermesztésben, ami jelentősen megemeli az árakat és drasztikusan csökkenti a kínálatot. A cseresznye és kajszi termés 80-90 százaléka odaveszett, miközben a szamóca ára is jelentősen emelkedett az előző évhez képest - írta meg a Pénzcentrum. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a hazai szamóca nagykereskedelmi ára 13 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor, termelői ára pedig 63 százalékkal emelkedett. A magyar cseresznye ágazat azonban ennél is súlyosabb helyzetben van: a szakértők mindössze 2-3 ezer tonna termést prognosztizálnak a szokásos 10-12 ezer tonna helyett.
"Az Agrárszektor.hu főszerkesztője, Braunmüller Lajos, a cseresznye aktuális állapotáról beszélve kifejtette, hogy..."
A beszámolók szerint a gyümölcstermés 80-90 százaléka elpusztult, és a helyzet a kajszibarack és az őszibarack esetében is rendkívül súlyos. A legnagyobb veszteségeket azokban a megyékben tapasztalták, ahol a legnagyobb gyümölcsültetvények találhatók, különösen Bács-Kiskun megyében. Emellett az Észak-Alföld néhány területén, valamint Somogy és Fejér megyében is jelentős fagykárok léptek fel.
A szakértő szerint nincs érdemi különbség a korai és késői cseresznye között, a fagykár mindkettőt súlyosan érintette.
Tulajdonképpen azt kell mondjam, a fagy biztosra ment. Nagyon komoly károkat okozott, ilyen mértékű pusztítást tényleg csak évtizedenként egyszer látni
- fogalmazott Braunmüller.
A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy a tél végén tapasztalható hirtelen felmelegedések és az áprilisi vagy május eleji fagyos éjszakák egyre inkább elterjedt jelenséggé válnak. Ezek a szélsőséges időjárási események súlyosan károsíthatják a termést, és jelentős veszteségeket okozhatnak a gazdálkodók számára.
Ez a jelenség, amelyet sokan a klímaváltozás hatásainak tulajdonítanak, fokozatosan az új megszokottá válik.
- emelte ki.
A cseresznye és kajszi mellett más gyümölcsök is érintettek a fagy következményei által: az őszibarackot teljesen megsemmisítette a hideg, míg az alma, a meggy és a szilva termésének legalább egyharmada eltűnt. A következő hónapokban, egészen a nyár végéig, rendkívüli árakkal kell szembenéznünk, és a hazai piacon főként importcseresznyére számíthatunk, ami tovább emeli az árakat. A helyzet különösen súlyos a termelők számára, akik közül sokan idén gyakorlatilag bevétel nélkül maradnak, miközben a fenntartási költségek - mint a növényvédelem, a tápanyag-utánpótlás és az ültetvény karbantartása - továbbra is folyamatosan jelentkeznek.
A helyzet sajnos az, hogy jelenleg bevétel hiányában sok termelő kénytelen megélni. Számukra ez azt jelenti, hogy egy egész évig nullás költségvetésből kell fenntartaniuk működésüket.
- figyelmeztetett a szakértő.
A modernizáció és a korszerű fagyvédelmi technológiák - mint a csepegtető rendszerek vagy a fáklyázás - megoldást jelenthetnének, de ezek rendkívül költségesek. Braunmüller szerint a magyar gyümölcstermesztés egyik legnagyobb hiányossága a tudományos fajtaadaptációs kutatások elmaradása.
Ezekben a kísérletekben különböző növényfajtákat telepítenének többféle helyszínen, és hosszú éveken át figyelemmel kísérnék, miként alkalmazkodnak az adott mikroklímához. Ez egy rendkívül alapos, tudományos alapossággal megvalósított folyamat lenne – ám Magyarországon hasonló gyakorlat sajnos már évtizedek óta nem valósul meg.
- jelentette ki.
Pozitív példák is fellelhetők: a Bács-Zöldért Zrt. sikeres fagykár-megelőző intézkedéseinek hála, már a hétvégén cseresznye szedd magad programot indítanak. Bűdi Zsolt, a cég tulajdonosa, hangsúlyozta, hogy az idei év fagyos károsodásai komoly tanulságokat hordoznak számukra, amelyek befolyásolni fogják a jövőbeni ültetési terveiket.