E vulkánkitörés nyomán alakult ki Magyarország különleges domborzati formavilága.

Nemrégiben egy nemzetközi kutatócsapat mélyreható vizsgálatokba kezdett a Kárpát-medence vulkanikus aktivitásával kapcsolatban. Az általuk nyert kutatási eredmények lehetőséget nyújtanak számunkra, hogy jobban megértsük, hogyan formálta hazánk domborzati viszonyait a múlt vulkanikus tevékenysége.

A Kárpát-Pannon térség vulkáni történetét bemutató összefoglaló munka jelent meg a Geological Society London kiadványában tavaly év végén. Amint az a tanulmányból kiderült, a térség vulkanizmusát bonyolult tektonikai folyamatok irányították. De vajon hány vulkán működött egykor Magyarország alatt?

A Kárpát-medence geológiai története során számos vulkáni tevékenység formálta a tájat, ami lenyűgöző és sokszínű képződmények kialakulásához vezetett. Ezek a természeti csodák, amelyeket ma is megcsodálhatunk, nem csupán látványosak, hanem a földtani kutatások révén számos titkot is elárulnak magukról. A szakértők a kőzetek és az azokban található kristályok vizsgálatával, valamint kémiai összetételük elemzésével igyekeztek feltérképezni e képződmények keletkezésének hátterét. Nézzük meg tehát, milyen vulkáni folyamatok formálták Magyarország domborzati viszonyait!

Hazánk, valamint az egykori királyi Magyarország területén számos olyan geológiai képződmény található, amelyek a vulkanikus aktivitás nyomait őrzik. Ez a tanulmány is alátámasztja, hogy a magyar vulkánok többsége egykor a Kárpátok vonulatai alatt működött, különösen a déli régiókban. Körülbelül 100-30 ezer évvel ezelőtt ezek a vulkánok több alkalommal is felerősítették a föld mozgását. Habár az utóbbi időben egyikük sem lépett működésbe, az egykori tűzhányók egy része még mindig aktív, ám ezek már nem magyar közigazgatási területen helyezkednek el.

A kutatócsoport mintegy fél évszázadon keresztül analizálta a Kárpát-medence vulkánjait a területükön található kövek összetételének, a kialakulási folyamataiknak, illetve a magma keletkezési körülményeinek segítségével. A kutatásban részt vevő szakembereknek, a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjainak célja a geotermikus energiaforrások és nyersanyagok feltárása volt.

Bár a jelenleg Magyarország területén található egykori tűzhányók közül egy sem aktív, nem is olyan messze, Erdélyben azért találunk olyan területet, ahol ha kicsi is az esély rá, de előfordulhat a jövőben még igazi vulkánkitörés. A székely Vezúvnak is nevezett Csomádot például folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar szakemberek, hiszen magmakamrájában még mindig van folyadék. Ez azt jelenti, hogy akár ki is törhet.

A székelyföldi Szent Anna-tó melletti Csomád egészen más. A viszonylag fiatalnak számító vulkanikus hegy alig 32 ezer éve szunnyad -- ami a vulkánok között nem is olyan ritka, s nem garancia az örök nyugalomra. Amikor legutóbb kirobbant, mintegy 10 kilométernyi körben borított be mindent kőtörmelékkel és lávával. Ereje hasonló lehetett a Vezúv legendás, Pompeiit elpusztító kitöréséhez Kr. u. 79-ben. A Csomád kitörése az első és egyelőre az utolsó kitörés volt a Kárpát-medence történetében, ennek köszönhetjük a Kárpát-medence egyetlen krátertavát, a Szent Anna-tavat.

A Csomád mélye még mindig fortyog, miközben Magyarország vulkánjai csupán rövid időszakokban mutatták meg magukat. Ezek a vulkánok, ha csak egyetlen alkalommal is, jelentős hatást gyakoroltak környezetükre. A tanúhegyek – mint a Badacsony, a Szent György-hegy, a Somló, a Gulács, a Csobánc, a Haláp, a Tóti-hegy, a Hegyestű, a Hegyesd és a Szigliget-hegy – mind monogenetikus vulkánok, amelyek egyszeri kitörésükkel valószínűleg látványos és félelmetes eseményeket okoztak. Bár aktivitásuk csupán néhány évig tartott, a Bakony vulkánjaival együtt összesen körülbelül ötven egykori vulkánt találunk hazánk területén, amelyek a föld mélyének titkait őrzik.