Elnökjelöltek lájkversenye: A trendek fényében végzett esélyek latolgatása

Lájkversenyt hirdettünk az elnökjelöltek számára, hiszen a kampányidőszak háromnegyede már mögöttünk áll, és a jelöltek most már a célegyenesben versenyeznek. Csupán egy hét áll rendelkezésükre, hogy meggyőzzék a választópolgárokat arról, hogy ők a legjobb választás. Elemzésünkben a legutóbbi három hét adatait elemezzük, hogy feltérképezzük a kialakuló trendeket. Ezen információk alapján egy előzetes esélylatolgatást is készítünk, de fontos hangsúlyozni ennek korlátait is, hiszen a közvélemény folyamatosan változhat.

Jövő vasárnap, május 4-én az ország polgárai az urnákhoz járulnak, hogy meghatározzák, ki lesz az új államfő. A szociológiai kutatások és a fogadóirodák előrejelzései alapján valószínűnek tűnik, hogy az első forduló eredménye nem fog véglegesen eldőlni, mivel egyik jelölt sem valószínű, hogy a szavazatok több mint 50%-át megszerezné. Így május 18-án az első két legeredményesebb jelölt mérkőzik meg az első helyért. A választás első fordulójának érvénytelenítése, hasonlóan a 2024. novemberi választásokhoz, nem zárható ki, de ennek valószínűsége alacsony. Egy ilyen lépés ugyanis súlyosan ártana az ország demokratikus alapelveinek, tovább rontva a már amúgy is meggyengült állampolgári bizalmat, nemcsak a választási folyamat iránt, hanem az állami intézményekbe vetett hitet is aláásva. Emellett az ország nemzetközi megítélése is jelentős csapást szenvedne el. Az elmúlt félév eseményeit figyelembe véve azonban nem lehet teljesen kizárni ennek a forgatókönyvnek a lehetőségét...

Április 4-étől, péntektől május 3-áig, szombatig tart a kampányidőszakunk, így ebben az időszakban minden pénteken összegyűjtjük az előző hét adatait (péntektől csütörtökig). Ezt követően alaposan feldolgozzuk és elemezzük az információkat, majd szombatonként közzétesszük az adott hét államelnök-jelöltjei lájkversenyének eredményeit. Jelen írásunkban az április 18. és 24. közötti időszak bejegyzéseit fogjuk részletesen megvizsgálni.

A jelöltek követői számán túl, amely alapvetően meghatározza, hogy az algoritmus hány potenciális követő számára ajánlja fel az adott jelölt bejegyzéseit, a posztok gyakorisága is kulcsfontosságú mutató. Minél több bejegyzést osztanak meg az államelnök-jelöltek, annál több lehetőséget kínálnak a felhasználóknak az interakcióra, és annál szélesebb teret kapnak a közbeszéd formálására. Az első két hét során a rangsor stabil maradt, ám a harmadik hétre jelentős változások kezdtek kirajzolódni. Az első két hétben a következő sorrend alakult ki, a legaktívabb posztolótól a legkevésbé aktív jelölt felé haladva: Victor Ponta, Elena Lasconi, Crin Antonescu, Nicușor Dan, Lavinia Sandru, Cristian Terheș, George Simion. (A kutatásban miért nem szerepel az összes jelölt, arról a sorozat első részében találhatók részletek.)

A harmadik héten érdekes változások történtek a közéleti posztok terén: Elena Lasconi a második helyről a negyedik pozícióba csúszott vissza, míg Nicușor Dan, Bukarest polgármestere, a negyedik helyről a lista végére került. A héten Dan még George Simionnál is kevesebb bejegyzést tett közzé, aki eddig a mezőnyből a legnagyobb hátrányban volt. Crin Antonescu viszont továbbra is aktívan posztol, így most a második helyet foglalja el Victor Ponta mögött, aki mindig a legtöbb bejegyzést osztja meg. Antonescu harmadik helyről indult, és a múlt héten Lasconival holtversenyben állt. Külön figyelmet érdemel Cristian Terheș, aki jelentősen megnövelte bejegyzései számát, és így az utolsó előtti helyről a harmadik pozícióba kapaszkodott fel. Ugyanakkor a többi mutató alapján nem számítunk rá mint komoly esélyesre.

Lavinia Sandru pozíciója változatlan maradt, de valószínűtlen, hogy sikerülne bejutnia a második fordulóba. Noha Ponta a kampány legaktívabb tartalomgyártója, az utóbbi hét során ő is csökkentette a bejegyzései számát: 17 poszttal kevesebb került publikálásra, mint a kampány második hetében.

Bár most nem az utolsó, hanem az utolsó előtti helyről indult George Simion a posztok száma tekintetében, az összes interakciót figyelembe véve (lájkok, kommentek, megosztások) átvette a vezetést Victor Pontától, vagyis a tíz bejegyzése összességében több interakcióra sarkallta a felhasználókat, mint Ponta 36 bejegyzése. Nemcsak átvette a vezetést, hanem egyből több mint kétszer annyi reakciót kapott, mint Ponta. Simion az első heti 133 ezer interakciót második héten 316 ezer fölé növelte (a posztjai számát is több mint duplázta ekkor), harmadik héten viszont már szinte 432 ezerre nőtt ez a szám.

Az AUR jelöltjén kívül csupán Crin Antonescu, a kormánypártok képviselője tudta növelni az interakciók számát: a múlt heti 133 ezerről közel 177 ezerre ugrott. Ezzel szemben Ponta jelentős csökkenést mutatott, hiszen közel 120 ezerrel kevesebb lájkot, megosztást és kommentet gyűjtött be, mint az azt megelőző héten, ráadásul kevesebb bejegyzést is posztolt. A többi jelölt teljesítménye a harmadik héten gyengébben alakult, mint az első és második héten. Különösen Elena Lasconi esetében figyelhető meg drámai visszaesés: nála az interakciók száma több mint egyharmadával csökkent a korábbi két héthez képest.

Nicușor Dan múlt héten figyelemre méltó teljesítménnyel rukkolt elő, amiről ITT részletesebben is beszéltünk. Két bejegyzése hatalmas népszerűségnek örvendett, mindkettő több mint százezer megosztást gyűjtött össze. Más statisztikái azonban lényegében stabilak maradtak. A politikus a sajtóban kibertámadásként értékelte a helyzetet, és a Facebookon is megosztott erről egy bejegyzést. Érdekes módon, az interakciók száma ötödére esett vissza, ami az első heti eredményét is alulmúlja; ez a tendencia összhangban áll azzal, amit előre jelzett. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy a bejegyzései száma is jelentősen csökkent, akkor az átlagos interakciók száma a bejegyzései alapján az első héthez képest szinte másfél szorosára nőtt. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a bejegyzései által generált átlagos interakció valójában növekedett.

A harmadik hét végére egyre élesebbé válik a verseny, hiszen Simion és Antonescu sikeresen növelték az interakcióik számát. Ezzel szemben más, potenciálisan befutó jelöltek esetében drámai csökkenés tapasztalható. E trendek alapján úgy tűnik, hogy a második fordulóban egy izgalmas Simion-Antonescu összecsapás körvonalazódik. Bár Ponta eddig több interakciót generált, mint Antonescu, a jelek arra utalnak, hogy ő egy lejtmenetbe került, míg Antonescu népszerűsége az utóbbi héten folyamatosan emelkedett.

Ha a bejegyzések átlagos interakcióit vizsgáljuk, egyértelműen kiemelkedik Simion teljesítménye, aki messze megelőzi a többi jelöltet. Az általa közzétett tartalmak átlagosan sokkal több reakciót generálnak, mint a versenytársai posztjai. Ha Nicușor Dan múlt heti kiugró teljesítményét egy kivételes esetnek tekintjük, Antonescu a második helyen áll az interakciók átlagát illetően. Érdekes, hogy ő a harmadik héten képes volt növelni a számokat, ami részben a második héten tapasztalt, bár nem drámai, de észlelhető visszaesésének köszönhető az első héthez képest.

Victor Ponta posztjainak interakciós szintje folyamatos csökkenést mutat, hiszen hétről hétre egyre kevesebb visszajelzést generálnak. Ezzel szemben Nicușor Dan teljesítménye figyelemre méltó, hiszen az első héthez képest a harmadik hétre jelentős növekedést tapasztalt az interakciók számában. Noha ez a tendencia nem éri el Antonescu eredményeit, mégis a növekvő érdeklődés arra utalhat, hogy a George Simion és Nicușor Dan közötti rivalizálás lehetősége egyre valósabbá válik.

Bár a legutóbbi posztok statisztikái azt mutatják, hogy az elmúlt héten több mint kétszázezer komment született a bejegyzések alatt, az adatgyűjtő rendszer még ennél is többet, körülbelül százhatvanezer hozzászólást rögzített. Ez a hatalmas mennyiség körülbelül 6000 A4-es oldalnyi szöveget jelent, amely összesen másfél millió szót és közel kilencmillió karaktert tartalmaz. Ezek a számok figyelemre méltónak tűnnek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az adatokat valamilyen formában feldolgozni is szükséges. Ugyanakkor, ha a jelöltek Facebook-oldalain található hozzászólásokat a választók számához viszonyítjuk, azt látjuk, hogy körülbelül minden két szavazóra jut egy karakternyi hozzászólás. Mondhatnánk, hogy az elnökjelöltekre nem érdemes figyelmet fordítani, de az elmúlt hét Facebook-adatai alapján még egyetlen karakterre sem méltatjuk őket: minden választópolgárra csupán fél karakternyi hozzászólás jutott.

Természetesen, nyilvánvaló, hogy ez a megállapítás több szempontból is eltúlzott. Először is, a jelöltek nem csupán a Facebookon hirdetnek, hanem aktívan jelen vannak TikTokon, Instagramon és sok más közösségi platformon is. Ezeken a helyeken újabb közönségeket érhetnek el, és hatékonyan bevonhatják őket a diskurzusba. Továbbá, a kampányok nem csupán a jelöltek saját profiljain zajlanak; a pártok hivatalos oldalain, a párttagok és más politikai szereplők profiljain, valamint a választópolgárok által megosztott tartalmak révén is sokkal szélesebb közönséget képesek elérni.

Harmadrészt, aki közösségi oldalakat kezel, az jól tudja, hogy milyen nehéz az emberekből nagyszámú reakciót kiváltani, vagyis nagyságrendekkel nagyobb (akár 2-3 nagyságrenddel, tehát akár százszoros, vagy ezerszeres) elérés kell egy-egy kommenthez. Ezt saját tapasztalatból is tudjuk, hisz mi sem szólunk hozzá minden látott tartalomhoz - sőt, van, aki jóformán semmihez sem kommentál: jószerivel csak tudomásul veszi a tartalmat, akár örül neki, akár bosszankodik miatta. Negyedrészt sok más, hagyományos felületen és csatornán is kampányolnak a jelöltek, újságokban, tévékben, rádiókban, plakátokon, gyűléseken... Ezek is kellő számú reakciót váltanak ki az emberekből. Ötödrészt sok más felületen, más formában is kifejezhetik az emberek a véleményüket egy-egy bejegyzésről vagy jelöltről. Hatodrészt... nem sorolom tovább: belátható, hogy bármennyire sok(nak is tűnjön) a Facebookról elemzett adat, az még mindig csak egy kis részét tartalmazza a közbeszédnek.

Már a doktori dolgozatom megírása során elhatároztam, hogy a kommentek elemzésétől tartózkodom: egyrészt a mennyiségük miatt, másrészt pedig az azokban megjelenő emberi torzulások miatt, amelyek lelkileg és szellemileg is megterhelők. Ha mégis megpróbálnánk vizualizálni a kommentek leggyakoribb kifejezéseit egy szófelhő segítségével, azt láthatnánk, hogy a legtöbb a húsvéti eseményekre összpontosít, de nem maradt el a "nyugodjon békében" köszöntés sem az időközben elhunyt pápa irányába. Emellett a lista nem lenne teljes némi árulásra, hazugságra és a "szégyellje magát" frázisra tett utalás nélkül sem.

A lájkcsászár címet egyértelműen George Simion viseli, hiszen a Facebookon ő a legdominánsabb szereplő, messze felülmúlva a többi jelöltet. Igaz, hogy az előző novemberi választások során is őt tartották a befutónak, ám végül csak a negyedik helyezést érte el, köszönhetően Călin Georgescu kiemelkedő teljesítményének, amely jelentős szavazatokat vont el tőle. Jelenleg azonban a Facebook statisztikái alapján nem tűnik fel olyan komoly "versenytárs", aki veszélyeztethetné Simion pozícióját. Az első fordulóban lehet, hogy Ponta képes lesz nagyobb szavazótábort vonzani a szélsőséges jelölttől, de jelen állás szerint George Simion biztos befutónak látszik az első körben.

A kérdés, hogy ki lesz a második fordulóban a kihívója, egyre izgalmasabb. Az elmúlt hetek statisztikái alapján Victor Ponta jelentős interakcióval bír, ami egy lehetséges Simion-Ponta összecsapást valószínűsít. Ugyanakkor, ha a trendek alakulását is figyelembe vesszük, megfigyelhető, hogy Ponta népszerűsége csökken, különösen a bejegyzései által generált interakciók terén. Ezzel szemben Nicușor Dan bejegyzései egyre több figyelmet kapnak, még a legutóbbi kiugró eredményétől függetlenül is. Ennek tükrében elképzelhető, hogy Simion és Dan is a második fordulóba jut. A teljes képet nézve azonban a legvalószínűbbnek egy Simion-Antonescu összecsapás tűnik az eddigi adatok alapján. Antonescu interakciói folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, így megközelítette a fokozatosan csökkenő Ponta számokat, ráadásul a bejegyzései összesített és átlagos interakciószámaiban is felülmúlja a fővárosi polgármestert. Az Facebook-adatok szerint Elena Lasconi esélyei a második fordulóba való bejutásra alacsonyabbak, mint az eddig említett jelölteké. Így a fentiek fényében, szoros versenyre számíthatunk a második helyért, de ha tippelnünk kellene, a Simion-Antonescu párharcra tennénk a legnagyobb tétet.

Az államelnök-jelöltek Facebook-oldalainak elemzése kulcsfontosságú információkkal szolgálhat az esélyek latolgatásához, azonban nem árt észben tartani a lehetséges korlátokat is. Călin Georgescu TikTokon tapasztalt népszerűsége miatt különösen fontos, hogy fokozott figyelmet szenteljünk a közösségi médiának. Az előző választások során megfigyelt szociológiai felmérések, fogadóirodai előrejelzések és exit pollok pontatlanságai világosan rávilágítottak arra, hogy a hagyományos módszerek önmagukban nem elegendőek. Nem azt állítjuk, hogy a Facebook-lájkok megbízhatóbb előrejelzést nyújtanak a többi módszerhez képest, hanem inkább kiegészítik azokat, és lehetőséget adnak arra, hogy észrevegyük a Călin Georgescuhoz hasonló, váratlan jelenségeket a politikai színtéren.

A jelöltek hivatalos oldalainak elemzése újabb torzítási lehetőségeket rejthet. Először is, az első részben említett okok miatt nem minden jelölt Facebook-oldalát tudtuk átfogóan megvizsgálni, ami azt jelenti, hogy a kimaradó jelöltek még váratlan fordulatokat okozhatnak. Továbbá, a különböző tartalmak interakcióinak száma, bár jelentős, még mindig jóval elmarad a nézettségüktől: például olyan videók, amelyek több tízezer interakcióval rendelkeznek, az első héten több milliós nézettséget tudtak felmutatni.

Bár van valamiféle korreláció a tartalmak nézettsége és a kapott interakciók száma között, de ez nem feltétlen lineáris. Simán lehet, hogy egy bejegyzés tízezerrel kevesebb reakciót vált ki, mint egy másik, de egy millióval több emberhez jut el a tartalom. Egy ilyen esetben a plusz egymilliós nézettség meglátásunk szerint a nagy számok törvénye miatt többet nyom a latban, mint a tízezer lájk, komment, megosztás. Harmadrészt a jelöltek tartalmai nem csak a hivatalos Facebook-oldalakon, hanem a pártok többi csatornáin, illetve nem hivatalos, megtévesztő hálózatokon is terjednek a jelöltekkel kapcsolatos tartalmak. Ez csökkentheti az előrejelzés pontosságát.