Szervezett zarándoklat az egyházközségi munkatársak és hitoktatók számára az egyházmegye szívében. Az esemény célja, hogy közösséget építsenek, megosszák tapasztalataikat, és megerősítsék hitüket egy szellemi utazás keretében. A zarándoklat során a résztv
A 2025-ös jubileumi év különleges lehetőséget kínál a teljes búcsú elnyerésére. Kárpátalján két kiemelt zarándokhely várja a hívőket: a beregszászi Szent Kereszt Templom és a munkácsi Szent Márton Székesegyház. A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye Pasztorális Tanácsa június 14-én zarándoklatot szervezett egyházközségi munkatársak és hitoktatók számára. E rendezvény célja, hogy elismerje és támogassa azokat, akik közvetlenül segítik a lelkipásztorokat, és aktívan részt vesznek az egyházközség életében. A résztvevők között ott voltak a hitoktatók, sekrestyések, templomdíszítők, plébániai konyha munkatársai, gondnokok, könyvelők és programok szervezésében részt vevő önkéntesek is, akik mind hozzájárulnak a közösség szellemi és gyakorlati életéhez.
Már az érkezés pillanatában éreztük, hogy egy igazán különleges esemény vár ránk. A székesegyház kapuján csak akkor léphettünk át, miután végigjártuk a templom körüli zarándokutat. Minden egyes állomásnál elmélyült gondolatokkal fordultunk hivatásunk felé. Mert aki az egyházközségnél szolgál, az nem csupán egy munkahelyet képvisel, ahonnan minden hétköznap siet vissza a megszokott életébe, hanem egy olyan küldetést teljesít, amelyben nemcsak az embereket, hanem magát az Urat is szolgálja. Az imádságos reflektálás után ünnepélyesen léphettünk be a székesegyház főbejáratán, ami a búcsú elnyerésének egyik kulcsfontosságú feltétele volt.
A délelőtt közös áhítattal indult, az ungvári plébánia tagjainak vezetésével. A medugorjei Szűzanya közbenjárását kértük, miközben Mária Medugorjében elmondott üzeneteit olvastuk fel. Égi Édesanyánk gyakran emlékeztet bennünket arra, hogy legyünk a remény, a béke, az öröm és az imádság hírnökei.
Hortobágyi Arnold OSB bencés atya, aki Munkácson végzi missziós szolgálatát, előadásával gazdagította a jelenlévőket. Saját életéből hozott példákkal támasztotta alá az egyházközségi munkatársak szerepének fontosságát. Elmesélte, hogy amikor templomba jelentkezett ministrálni, először a sekrestyés nénivel találkozott, akinek meghatározó volt a jelenléte. Gyerekként azt is lelkesen értékelte, hogy palacsintát sütött neki és a ministránstársainak.
Kiemelte, hogy egy hitoktató eszközök híján is rendkívül hatékonyan végezheti munkáját. Jézus tanítványainak is azt tanácsolta, hogy ne hozzanak magukkal sem erszényt, sem tarisznyát, sem sarut. Egy hitoktató számára nem a technikai felszereltség a legfontosabb, hanem az, hogy a szíve tele legyen szeretettel, és nyitottan fogadja a másokat.
Egy rövid szünetet követően a munkácsi plébánia tagjai által irányított ima hangzott el, ezt követően pedig megkezdődött a szentmise, melyet Majnek Antal nyugalmazott püspök vezetett. Szentbeszédében meleg szavakkal és határozott üzenettel fordult a jelenlévők felé, mélyen megérintve mindenkit.
A hit megélése és átadása kulcsfontosságú feladat a püspökök, papok és hitoktatók számára. Ezt hangsúlyozta, amikor azt mondta: "A hitről való tanúságtétel a leglényegesebb küldetésünk."
Kiemelte, hogy a hitről való beszélgetés rendkívül érdekes, de még inkább lenyűgöző az, amikor ezt a hitet valóban megéljük és átérjük.
A zarándoklat egy igazán felemelő élmény volt, amely minden résztvevőt új energiával és lelkesedéssel töltött fel a további szolgálathoz. Az együttlét öröme, a kölcsönös tanulás, valamint Isten igéjének hallgatása mind hozzájárultak ahhoz, hogy mélyebb kapcsolatba kerüljünk a hitünkkel. Különösen értékes volt, hogy együtt hallgathattuk meg Isten üzenetét, és a teljes búcsú elnyerése is felejthetetlen pillanatokat hozott.
