Ebben a különleges Zsolnay csempés otthonban található a Kékfény-pápa magánnyomozó irodája, ahol titkos ügyek és izgalmas rejtélyek születtek.
A Bertalan Lajos utca 26. épülete, amely már több mint egy évszázada áll, rendkívül jó állapotban van, és az arra járók szívében hálát ébreszt az itt élők iránt, akik gondosan ápolják környezetüket. A ház iránti érdeklődésünket egy városi séta során keltette fel, és a Lásd Budapestet blog is felfigyelt rá. Az építési engedélyezési tervdokumentáció alapján az épület 1913-ban készült el Jobbágyi Béla és felesége megbízásából, a neves építész, Bach János tervei alapján. Érdemes megjegyezni, hogy Bach nemcsak ezen a környéken alkotott, hanem a Visegrádi utca környékén is számos bérházat tervezett, így munkássága jelentős hatással volt a város arculatára.
A Gárdonyi térhez közeli, klinkertéglás épület külsejének legfeltűnőbb eleme az elegáns, kiugró, kőcsipkés erkélykorlát és a középkori vízköpőket idéző denevéres, sárkányos kődíszek. A historizmus elemei a bélletes kapuzaton is tetten érhetők, a jórészt félköríves ablakoknál elhelyezett, rózsa formájú geometrikus mozaikdíszek a belső térben is visszaköszönnek. A homlokzat jellegzetes eleme a két mozaikkal kirakott alak, a férfi talán kovácsszerszámokat, egy kalapácsot és egy fogót tart, a hölgy a szüret, aratás elemeivel jelenik meg.
Az épület belseje remek állapotban van, a lépcsőházban diszkrét aranyos ragyogás fogad, ez egyrészt a gazdag díszítésnek, másrészt a színes üvegablakokon átsütő fénynek köszönhető. A kapu fölötti ólomüveg ablak motívumai a ház külső mozaikjain is visszaköszönnek, jellegében hasonló díszítés jelenik meg a padlócsempén és a falak oldalsó részén is.
Bár az épület összességében a historizmus stílusjegyeit hordozza, merész színkombinációi és a formák szabad áramlása a szecesszió varázslatos világát idézi meg. A sárga falak szemmagasságig élénk lila és gazdag piros Zsolnay csempével díszítettek, és az éles szemű látogatók az egyik emeleten felfedezhetik a gyár emblémáját is. Az emeletek között színes ólomüveg ablakok engedik be a fényt, míg a lengőajtókon finoman mart üvegmotívumok ékeskednek. A házban bőségesen alkalmazták a faragott elemeket és a kovácsoltvas díszeket, a belső udvar pedig gondosan karbantartott, barátságos légkört árasztva.
A Jobbágyi család története nem csupán mese, hanem a valóság árnyoldalait is magában hordozza, amit a korabeli újságok is tanúsítanak. Jobbágyi Béla, a sikeres üzletember, akinek a városban több ingatlana és telekje volt, feleségével, Cosch Annával és gyermekeikkel együtt élte mindennapjait egy elegáns házban, amelyben több lakás is helyet kapott. Ám a sors fintora, hogy Jobbágyi Béla végrendelet nélkül távozott az élők sorából, ami komoly következményekkel járt a család számára.
Jobbágyi Béla fia, az ifjabb Jobbágyi Béla, akit az újságok színes, romantikus színfoltként emlegettek, kalandos életet élt. Nyugat-Indiában kezdett el egzotikus gyümölcsökkel kereskedni, ahol a trópusi napfény és a tenger illata varázsolta el. Apja váratlan halála azonban hazahívta őt, és a szülőföldjén találta magát, ahol a családi örökség terhe nehezedett vállára. Két felnőtt nővére, a család hatalmas vagyonának megóvása érdekében, arra törekedett, hogy az özvegy, Cosch Anna mihamarabb juttassa el részüket az örökségből. Anna azonban nem sietett a döntéssel, ami hosszú, elhúzódó pereskedéshez vezetett, és a családi kötelékek feszültségei mind jobban felszínre kerültek.
Az épület csodás díszei mellett érdemes egy pillantást vetni a ház díszeivel harmonizáló faragott üzletportálra is, amely alatt több izgalmas vállalkozást is találunk. Az alagsori, eredetileg is talán műhelyként funkcionáló helyiségben működik a Cyclonomia kollektív közösségi műhely, ahol a tagok egymást segítve javíthatják meg biciklijeiket. A homlokzaton látható mozaik-nőalak pedig különösen harmonikusan illeszkedik az 1986 óta alatta működő családi vállalkozáshoz, a Borpatikához, amely a környékbeli egyetemisták mellett számtalan törzsvendéget is fogad sajátos, a 80-as évek végét idéző belső terében. A hely egyébként nem csak borozó, hagyományos ízekkel is várnak, meglehetősen jó áron.
A másik nagy méretű üzlethelyiség talán még izgalmasabb, ugyanis itt működött Magyarország egyik első, már modernebb eszközökkel dolgozó magánnyomozó irodája, amit Szabó László, a Kékfény alapító műsorvezetője hozott létre már a rendszerváltás környékén. (A Kékfény születéséről itt olvashatunk részletesebben.) Korántsem volt egyértelmű, hogy ilyen műsort el lehet indítani, hiszen a szocializmus álomállamában egyáltalán nem volt bűnözés, előszeretettel söpörték szőnyeg alá a durva eseteket. 1965-ben azonban mégis az az elhatározás született a Belügyminisztérium és a televízió részéről, hogy induljon egy bűnüldözést izgalmas, közérthető formában bemutató műsor, nem utolsósorban azért, mert a rendőrség nem volt túl népszerű. A műsort negyedszázadon át Szabó László vezette, az alábbi felvételen éppen szerepéből kilépve a Három kívánság című műsorban énekel az Eddával.
Szabó, a sikeres újságíró és könyvszerző, egy olyan ellentmondásos személyiség volt, aki 1989-ben váratlanul eltűnt a médiavilágból. Ekkor indította el magánnyomozói irodáját a Bertalan Lajos utca 26. szám alatt. A rendszerváltás idején főként gazdasági szereplők számára gyűjtött információkat, felmérte cégek hátterét, és ellenőrizte a potenciális partnerek megbízhatóságát. Munkájának köszönhetően annyira sikeres lett, hogy később a Magándetektívek Országos Szövetségének elnökévé választották. Az iroda sokáig az ő birtokában maradt, de 2015-ben, életének végén, elhunyt.
Irodájának ablakai ma üresen meredeznek. Reméljük, hogy hamarosan egy hasonlóan izgalmas vállalkozás kaphat majd otthont ebben a szépen megőrzött, felújított házban.
