Dömötör Csaba szerint az Európai Bizottság az utóbbi évek során több mint 37 ezer szerződést alakított ki nem kormányzati szervezetekkel, összesen 17 milliárd euró értékben támogatva különféle politikai kezdeményezéseket.
Magyarország megtette azt a lépést, hogy kikérte erről az állampolgárok véleményét. Itt ezt sohasem merik, mert tudják, hogy elsöprő erejű választ kapnának. - fejtette ki Dömötör Csaba.
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője keddi sajtónyilatkozatában Strasbourgban felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság 2019 és 2023 között legalább 37 ezer civil szervezettel kötött szerződést, összesen 17 milliárd euró, vagyis körülbelül 6800 milliárd forint értékben. Kiemelte, hogy a listán számos olyan, civilnek titulált szervezet található, amelyek valójában politikai tevékenységeket folytattak. Dömötör szerint a támogatások részleteit és az NGO-k neveit csak hosszú adatigénylési folyamat után sikerült megszerezni.
Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban körülbelül 90 adatigénylés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyek a szerződések listájára, tartalmára és pénzügyi vonatkozásaira vonatkoztak. Az első körben a bizottság elutasította ezeket az igényléseket, de a második körben a kérvényeket újra benyújtották. "Nyilvánosságra fogjuk hozni a szerződések listáját, hiszen minden állampolgárnak joga van tudni, hogy mire is költik el az európai és a magyar adófizetők pénzét" - emelte ki.
Dömötör Csaba véleménye szerint a nagyobb átláthatóságért folytatott harc során az érintettek folyamatosan hangoztatják, hogy ez egy példa nélküli támadás a civil szféra ellen. "Fontos azonban tisztázni, hogy ezeknek a szervezeteknek a többsége politikai aktivistákból áll" - emelte ki. Szavai szerint ezek az NGO-k nem a társadalom különböző csoportjait képviselik, hanem egy szűk baloldali elit érdekeit szolgálják: véleményeiket Európa-szerte terjesztik, gyengítik a tagállamok határvédelmi képességeit, és gyakran pereskednek a bevándorlókkal együttműködve. Továbbá, demokratikusan megválasztott kormányok ellen irányuló akciókat szerveznek, liberális ideológiai kérdéseket erőltetnek, illetve a gazdák érdekeivel ellentétes tevékenységeket folytatnak. "Ezeknek a szervezeteknek a jelentős része az Európai Bizottság és más külföldi szereplők finanszírozására támaszkodik, helyben pedig nem rendelkeznek valódi társadalmi bázissal. A liberális politikai akarat tartja őket működésben, nem pedig helyben alapuló közösségi kezdeményezések" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a támogatott szervezetek közül több ezer Brüsszelben van bejegyezve.
A "nagykoalíció" jövőbeli tervei között szerepel, hogy lobbizik az uniós intézmények és az európai adófizetők átvételéért az USAID finanszírozásával kapcsolatban. A magyar kormány azonban elutasítja ezt a megoldást, mivel úgy véli, hogy ez a rendszer ellentétes a választók érdekeivel, és torzítja a demokráciát. Ennek eredményeként a magyar vezetés nem a bővítés, hanem a leépítés mellett áll. A képviselő Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kedden tett nyilatkozatában a múlt heti valenciai EPP-kongresszus határozatára hivatkozott, amely sürgeti az ukrán csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, a fejezetek megnyitását még az idén, valamint az unió belső reformjának kidolgozását, hogy az EU felkészüljön a következő bővítési körre. Ugyanakkor Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a legfontosabb kérdések, mint például a költségvetési terhek, a támogatáspolitika átalakulása, a közbiztonsági vonatkozások, vagy a mezőgazdaságra gyakorolt hatás, egyáltalán nem kerülnek terítékre. "Ez az egész csak egy álprobléma, amely napszemüveges verzióban jelenik meg" - fogalmazott. "De legalább az aláírásgyűjtések után most már tudjuk, hogy támogatják az ukrán tagságot, és beálltak az itteni sorba. Tisztul a kép, ez is valami" - tette hozzá. "Weber azt állítja, hogy a magyar kormány ellenkezése a fő probléma. De ez valóban nem a probléma."
Az emberek sorsa felett hozott döntések, amelyek milliárdokat érintenek, gyakran anélkül születnek, hogy a következményekre bárki is odafigyelne. Ezt tapasztalhattuk a migrációs krízis idején, a szankciók bevezetésekor, és most is, amikor már 53 ezer milliárd forintot költöttek el háborús célokra. Most pedig Ukrajna uniós tagságát próbálják sürgetni, mintha ez nem lenne több, mint egy egyszerű számítás. "Mindig van egy kidolgozott terv, melyről senkit nem kérdeznek meg, de a következmények terhét mindenki viseli" - emelte ki. Dömötör úgy véli, hogy "Manfred Weber képviseli ennek a politikai irányvonalnak a fő képviselőjét, míg Magyarországon régi-új szövetségesei segédkeznek ebben. Ezt látjuk most is."
Azzal összefüggésben, hogy Weber sajtónyilatkozatában párhuzamba állította a magyar és az ukrán uniós csatlakozást, a képviselő elmondta: ukrán tagság kérdését teljesen másként kezelik, mint annak idején a visegrádi négyek vagy bármely más kelet-európai ország csatlakozását. "Hosszú évek keserves tárgyalássorozata előzte meg a teljes jogú tagság elérését, amiről sok mindent el lehetett mondani, csak azt nem hogy gyorsítópályás volt" - mutatott rá.
A brüsszeli Jacques Delors Intézet elemzésére hivatkozva a képviselő hangsúlyozta, hogy a kohéziós források több uniós tagállamban 15-22 százalékkal csökkenhetnének. Megjegyezte, hogy a szakértők nem foglalkoznak a kérdéssel, milyen következményekkel járna Európa számára, ha olyan mértékű termőföldek kerülnének az unióhoz, amelyek a jelenlegi mezőgazdasági területek egyharmadát tennék ki. Ez a helyzet fenntarthatatlanná tenné a jelenlegi agrártámogatási rendszert, amiért is a területalapú támogatások csökkentését tervezik.
