Az európai uniós jog érvényesítése nem mindig zökkenőmentes, és a szankciók gyakran nem bizonyulnak elegendőnek.
A kötelezettségszegési eljárások a vártnál is jelentősen hosszabb ideig elhúzódnak.
Túl hosszú időbe telik az EU-s jog betartatása és a szankciók sem mindig elégségesek - ezt állapította meg az Európai Számvevőszék friss jelentése. Mint írták, az elvárhatónál is sokkal tovább húzódnak a kötelezettségszegési eljárások, amelyeket az Európai Bizottság (EB) indít, amikor egy tagállam nem felel meg a közösségi elvárásoknak. A jelentésben vizsgált, 2012 és 2023 közötti időszakban több mint kilencezer ilyen eljárást indított az EB, ezek nagy többségében - Magyarország esetében is - a tagállamokkal való egyeztetés során orvosolták a problémát, de a folyamat legtöbbször éveket vesz igénybe.
A Bizottság saját kezdeményezésére vagy panaszok alapján kezdhet vizsgálatokat, és amennyiben megállapítja, hogy egy tagállam olyan jogszabályt alkotott, amely ellentétes az uniós joggal, megindítja a kötelezettségszegési eljárást. Az eljárások során a Bizottság által előírt normák szerint a saját hatáskörben indított ügyeket három éven belül kellene lezárniuk vagy bíróság elé utalniuk. Azonban 2023-ban az esetek közel felében a folyamat ennél sokkal tovább elhúzódott. Ennek legfőbb oka, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok között több körben folynak egyeztetések a szükséges módosításokról. Hasonló helyzetek Magyarország esetében is előfordulnak: például a roma gyermekek iskolai szegregációja ellen 2016-ban indult eljárás még mindig nem zárult le, és bíróság elé sem került, holott azok a diákok, akik az ügy kezdetekor szegregált iskolákba jártak, már régóta befejezték az általános iskolai tanulmányaikat.
Ha a folyamat során az Európai Bizottság úgy találja, hogy a tagállam válasza nem felel meg a követelményeknek, akkor jogosult az ügyet a Bíróság elé terjeszteni. Az elmúlt dekádban a vizsgált esetek csupán 3,5%-a jutott el erre a szintre. Különösen érdekes a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügye, ahol a magyar törvény 2023. decemberi elfogadása után idén februárban már elindították a kötelezettségszegési eljárást. Mivel a kormányzati levelezések nem hoztak eredményt, az Európai Bizottság október elején már a Bíróság elé terjesztette az ügyet. A kritikus hangok azonban azt róják fel a Bizottságnak, hogy nem kérte a Bíróságtól a törvény ideiglenes felfüggesztését, ami miatt a Szuverenitásvédelmi Hivatal által indított eljárások, például az Átlátszó és a Transparency International Magyarország ellen, újabb fordulóba léptek.
Az Európai Számvevőszék jelentése kiemeli, hogy időnként még a bírósági ítéleteknek sincs elég nagy visszatartó erejük, ha a büntetés csak szimbolikus. Bár a jelentésben javasolják a korábbinál nagyobb szankciók kiszabását, a magyar tapasztalat szerint még ez sem mindig elég. Hiszen a Magyarország elleni gigabírság sem érte el a célját eddig. A menekültügyi szabályok megsértése miatti, 2020-as bírósági ítéletet a magyar kormány nem hajtotta végre, ezért idén júniusban 200 millió eurós átalány bírságot kapott hazánk, ami napi egymillió euróval nő azóta is. Az összeget a Magyarországnak szánt uniós támogatásból vonják le, amíg a kormány nem tesz eleget a Bíróság ítéletének.
