A közétkeztetés bioforradalma: Új irányok és lehetőségek Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a közétkeztetés fenntarthatóságára és egészségügyi hatásaira. A bioforradalom nem csupán a mezőgazdaságot érinti, hanem a közétkeztetés területén is

A cikk megosztásához kérjük, kattintson ide, vagy másolja ki az alábbi linket, és küldje el emailben: https://demokrata.hu/magyarorszag/bioforradalom-a-kozetkeztetesben-919337/

2010-ben, a Fidesz támogatásával megválasztott hajdúnánási polgármester, Szólláth Tibor agrármérnök és ökogazdálkodó, elkötelezte magát a helyi közétkeztetés átalakítása mellett, amelynek célja a minőségi bioalapanyagokkal való ellátás volt. A város vezetése és csapata több mint egy évtizeden keresztül fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a helyi önkormányzat birtokában lévő, egykor virágzó, de mára elhanyagolt kendereskerti gazdaság újraéledjen. E munkájuk gyümölcseként létrejött egy ökocentrum, amely nemcsak biogazdálkodásra épít, hanem a pásztorhagyományokat is életben tartja, és turisták számára is vonzó célponttá vált a város határában.

A Kendereskert tavalyi évben a közönségszavazatok révén elnyerte Magyarország Legszebb Birtoka címet, emellett a szakmai zsűri elismerését is kiérdemelte, mint Magyarország Legszebb Gyümölcstermesztő és Kertészeti Birtoka.

A város szellemiségét erősen meghatározza az a társadalmi réteg, amelynek őseit Bocskai István telepítette le a XVII. század elején. A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok, a fejedelem leghűségesebb katonái voltak. Az ő emléküket is őrzi a város határában fekvő Kendereskert, amelynek újjáépítését még a 2010-ben hivatalba lépő előző városvezetés határozta el. Szólláth Tibor korábbi polgármester vezetésével a település akkori önkormányzata egy olyan biogazdaságot álmodott meg az alföldi pusztán, ahol a növénytermesztés és állattartás mellett a pásztorhagyományok előtt is tiszteleghetnek.

A város szívétől négy kilométerre található birtokon egy gazdasági munkatárs kíséretében sétálunk. A fóliasátrakban éppen közfoglalkoztatottak fáradoznak, akik magról vetik és palántáról ültetik a konyhakert friss növényeit. Itt mindenféle zöldség megtalálható: retek, fejes saláta, karalábé, kelkáposzta – egyszóval minden, ami márciustól decemberig a helyi piacon szezonálisan elérhető.

A nyári hónapokban a legeltetés módszerével, míg télen kényelmes karámokban, mélyalmos istállókban nevelik az őshonos állatfajtákat, mint a racka juh, a magyar tarka, a bivaly és a szürke marha. Mindezt az ökológiai szempontok maximális figyelembevételével végzik. Az állatok táplálását nagyrészt a birtokon termesztett takarmánynövények biztosítják, amelyeket fenntartható módon, természetbarát megoldásokkal, mint a szintetikus növényvédő szerek, mesterséges hozamfokozók és műtrágyák mellőzésével termelnek.

A Kendereskerben nem csupán az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás kereteit alakítjuk ki, és az őshonos fajok védelmét tűztük ki célul, hanem kiemelt figyelmet fordítunk a fiatalok szemléletformálására is, amely számunkra alapvető küldetés.

A birtokon található rendezvényhelyszín, a Portéka Ház, különleges élményt kínál, hiszen itt csodálhatjuk meg azokat a csengőket és kolompokat, melyek Hajdúnánásról és a Hortobágyról származnak. Ezek a különleges tárgyak a helyi születésű Zágonyi Antal gazdag gyűjteményének részét képezik. A kiállítás a régi tanyaépület gyönyörűen felújított termeiben kapott helyet, ahol a bútorok és emléktárgyak lokálpatrióták adományai révén nyernek új életet. A hagyományos háromosztatú parasztházat idéző kiállítótérben a látogatók, legyenek akár turisták, óvodai vagy iskolai csoportok, betekintést nyerhetnek a századforduló paraszti életének mindennapjaiba. A kiállítás során számos érdekességet fedezhetnek fel a régmúlt hagyományokról és szokásokról, így a Portéka Ház valódi kulturális kincsesládaként szolgál a helyi örökség bemutatására.

Szólláth Tiborral a kendereskerti fejlesztések középpontjában álló célokról folytatunk eszmecserét. A projekt lényege, hogy a hajdúnánási közösséget friss, helyben termelt élelmiszerekkel szolgálják ki, biztosítva ezzel a rövid ellátási lánc előnyeit és az ellenőrzött forrásból származó termékek minőségét.

A gazdaságunk átformálásának célja egy fenntartható, biorendszerű közösség kialakítása volt, amelyben mindenki megtalálja a helyét. Évente rendszeresen ellenőrizzük és fejlesztjük a folyamatokat, hogy a helyi erőforrásokat maximálisan kihasználhassuk. Húsüzemet alapítottunk, és bevezettük a Bocskai Koronát, amely már több mint kétszáz helyszínen használható, így lehetővé téve a helyi vásárlások ösztönzését. Emellett a Nánási Portéka városi márkát is bevezettük, amely kizárólag helyi alapanyagokból készült termékeket kínál. A célunk az volt, hogy a helyi közösség tagjai ne a távoli szupermarketekben költsék el a pénzüket, hanem ezzel támogassák a hajdúnánási gazdaságot. 2010-ben a településünk munkanélküliségi rátája 14 százalék volt, ezért közfoglalkoztatottakkal indítottuk el a Kendereskert projektet. Az itt megtermelt biotermékek egy része a közétkeztetésbe került, míg a többit a helyi termelői piacon értékesítettük, mindössze 10%-kal drágábban, mint a hagyományos termékek. A komplex rendszer kiépítése révén a biogazdaság fejlesztése nemcsak munkahelyeket teremtett, hanem hozzájárult az egészséges táplálkozás népszerűsítéséhez, a helyi közösség megerősítéséhez, és a hagyományaink megőrzéséhez is. Az eddig elért eredmények egyre inkább megmutatkoznak, és büszkén nézünk a jövő elé!

Szólláth Tibor különösen büszkén számolt be arról, hogy a Kenderskertben immár ötödik alkalommal sikerült megrendezni az ÖKO Expo Kiállítást és Konferenciát, amely az ország legnagyobb szakmai eseménye az ökológiai gazdálkodás területén. A rendezvény a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület és számos szakmai partner közös erőfeszítéseinek eredményeként valósult meg. Az esemény középpontjában a fenntartható önellátás és a környezetvédelem fontossága állt, hangsúlyozva az ökogazdálkodás egyre növekvő jelentőségét a modern társadalomban.

A dokumentum alapján sajnos világossá válik, hogy a magyar biogazdák által előállított termékek 90%-a jellemzően feldolgozatlan formában hagyja el az országot. Ennek következtében az ökológiai termékek fogyasztásának egészségmegőrző előnyeit a hazai lakosság nem élvezheti. Érdemes megemlíteni, hogy a helyben megtermelt zöldségek és gyümölcsök egyes kutatások szerint akár 25%-kal több hasznos tápanyagot tartalmaznak, mint a hagyományos, nagyüzemi módszerekkel előállított változataik.

Miközben világszerte egyre nagyobb teret nyer az ökotermékek iránti kereslet, az utóbbi években Európában – különösen a nyugati országokban – a gazdasági kihívások miatt egyfajta lassulás figyelhető meg. Ennek következményeként a magyar ökogazdálkodók sokszor kénytelenek termékeiket hagyományos áruként forgalmazni, ami komoly jövedelemkieséshez vezet.

A konferencia zárónyilatkozatának egyik kiemelkedő megállapítása, hogy a hazai közétkeztetés terén, ahol naponta körülbelül kétmillió ember étkezik, elérkezett az idő a szabályozás reformjára a minőség javítása érdekében - hangsúlyozza a Magyar Biokultúra Szövetség elnökségi tagja. Külföldi példák azt mutatják, hogy az egészség- és környezettudatosság növelése, különösen az ökotermékek arányának emelése, jelentős pozitív hatással bír a közegészségügyre. Dániában például minden egyes euró, amelyet a közkonyhák fejlesztésére költenek, 35 euró megtakarítást eredményez a közegészségügyi kiadásokban. Érdemes megjegyezni, hogy míg egy uniós állampolgár évente átlagosan körülbelül 100 eurót költ biotermékekre, addig Magyarországon ez az összeg csupán 1-3 euró között mozog. A szemléletformálás terén tehát még jelentős feladatok várnak ránk, ami különösen fontos, hiszen a kutatások szerint az elfogyasztott élelmiszerek minősége legalább 50-60 százalékban befolyásolja életkilátásainkat, míg a genetika 30, a környezeti hatások pedig csupán 10 százalékban járulnak hozzá ehhez - részletezi Szólláth Tibor.

A szakértő úgy véli, hogy a biotermelők, ha még precízebb és tudatosabb gazdálkodást folytatnak, képesek lennének a legutóbbi években csökkenő felvásárlási árakat és árréseket figyelembe véve is olyan áron kínálni termékeiket, amely a közétkeztetés számára is kedvező lenne. A véleménye szerint a rendszer átalakítása nem feltétlenül járna jelentős többletköltségekkel.