A műszer remegni kezdett, és a mélyben, Magyarország gyomrában egy titokzatos, ősi rejtély lapult, amelyre senki sem számított.
Ez a temető valószínűleg időszámításunk előtt 430 körül jöhetett létre. Ekkoriban Attila hun népe betört a vidékre, miközben a rómaiak folyamatosan visszavonultak Pannonia területéről. A temetőben olyan idegen népek maradványai is fellelhetők, akik valószínűleg a hunok elől menekültek, majd fokozatosan beolvadtak a római közösségbe.
Valószínűsíthető, hogy ebben az időszakban a régióban egy gyors és kaotikus kulturális transzformáció zajlott.
A szakemberek, régészek és kutatók egy különleges temetőben három markánsan eltérő kulturális csoport nyomait tárták fel, amelyek 2-3 generáción át osztoztak ezen a területen. Az első csoport a helyi közösség alapító tagjaiból állt, akik a római építkezési hagyományoknak megfelelő sírokban helyezkedtek el végső nyughelyükre. A második csoport tizenkét idegenből tevődött össze, akik valószínűleg egy évtizeddel később érkeztek a régióba, hozva magukkal saját szokásaikat és kulturális örökségüket. A harmadik csoport egy olyan hibrid kultúrát képviselt, amely a római és az idegen hagyományok ötvözéséből született, így létrehozva egy új, gazdag kulturális identitást.
A koponyadeformálás egy különleges hagyomány volt egyes népeknél, ahol a testi megjelenés és a kultúra szoros összefonódásban állt egymással.
Valószínűleg a társadalom elitje alkalmazta ezt. A kutatók arra a következtetésre jutottak a vizsgálatok után, hogy a temető felnőttjeinek többsége máshol nőtt fel, és fiatal felnőttként érkezett Pannoniába.
A magyarok érkezése előtt és a római uralom összeomlása után a terület gazdag történelemmel és változatos kultúrával rendelkezett. A római kor előtt a Kárpát-medencében számos törzs és népcsoport élt, akik különféle életmódokat folytattak, vadásztak, halásztak és földműveléssel foglalkoztak. Ezen időszak alatt a terület stratégiainak számított, mivel fontos kereskedelmi útvonalak keresztezték. A római uralom alatt a térség civilizációja jelentős fejlődésen ment keresztül. A rómaiak építkezéseket végeztek, városokat alapítottak, és fejlett infrastruktúrát hoztak létre. Az utak, fürdők és aquaduktok tanúskodnak a római mérnöki tudomány magas szintjéről. Ugyanakkor a római kultúra és életmód is mély hatást gyakorolt a helyi népességre. A római birodalom összeomlása után a terület ismét átalakuláson ment keresztül. Az elhagyott városok romjai között új népcsoportok telepedtek le, és a politikai határok folyamatosan változtak. A magyarok érkezésével egy új fejezet kezdődött a térség történetében, amely új kultúrák és hagyományok keveredését hozta magával. Az itt élők életét a folyamatos változások, a hódítások és a migrációk formálták, gazdagítva a terület történelmét.
A 5. század folyamán a későbbi Magyarország területe, gazdag erdős hegységeivel és termékeny mezőivel, kiváló menedékhelyet biztosított a rómaiak és más menekültcsoportok számára. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a Római Birodalom bukása után egy rövid életű közösség alakult ki Pannoniában, ahol a helybéliek és a bevándorló rómaiak egyaránt megosztották ezt a földrajzi területet.
