A moldovai kormány Európa-párti irányvonala csak egy átmeneti lépésnek bizonyulhat, hiszen az ország valójában nem más, mint időt nyer a jövőbeli kihívásokkal szemben.

Egyszerre sóhajtott fel az Unió vezetése miután a vasárnapi parlamenti választáson Moldova Európa-párti kormányt szavazott meg. Moldova ezzel azonban nem orvosolta az orosz befolyást, ahogy az energiafüggőségét és a szegénységet sem. Amíg nem valósul meg az uniós integráció, egy dolgot nyert: időt.

A moldovai parlamenti választások során az Európa-párti Cselekvés és Szolidaritás (PAS) kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hiszen a szavazatok 50,03%-át megszerezve, több mint kétszer annyi támogatást kapott, mint az orosz-párti Hazafias Választói Blokk (BEP), amely 24,3%-ot ért el. A harmadik helyen az Alternatíva Blokk (BA) végzett, amelyet független elemzők szintén orosz-barát pártként azonosítottak, 8%-os eredménnyel. A baloldali-populista Mi Pártunk (PN) a negyedik helyen zárta a választásokat 6,2%-kal, míg a jobboldali román-unionista Demokrácia Otthon (PPDA) 5,7%-os eredményével szintén bejutott a parlamentbe. Így a törvényhozó testület összesen öt párt részvételével alakult meg. Érdekes megjegyezni, hogy az idei választásokon rekordszámú moldovai állampolgár vett részt, hiszen a szavazásra jogosultak több mint 52%-a élte meg szavazati jogát, ami 4%-os növekedést jelent a korábbi választásokhoz képest.

A 2021-es választásokhoz viszonyítva egyik nagyobb politikai erő sem tudta megerősíteni parlamenti pozícióját, mivel a választók egy része a kisebb, vagy az utóbbi időben alakult pártokra helyezte a bizalmát. Maia Sandu moldovai elnök kormánypártja, a PAS, a négy évvel ezelőtti választások során 52,8%-os támogatottsággal 61 képviselőt juttatott a parlamentbe, ám most már csak 55 főt tudnak mandátumhoz juttatni. Hasonló sorsra jutott a Hazafias Választói Blokk is, amely az orosz-párti ellenzék legfőbb csoportosulásaként 32 helyett csupán 26 képviselővel kezdheti meg munkáját a törvényhozásban. Az Alternatíva Blokk, amelynek tagja a kisinyovi polgármester, Ion Ceban, valamint Igor Dodon korábbi tanácsadója, Ion Chicu, és a korrupciós ügyek miatt felfüggesztett főügyész, Alexandr Stoianoglo, összesen nyolc képviselőt juttat a parlamentbe. A baloldali-populista Mi Pártunk és a román-unionista Demokrácia Otthon szintén képviselethez jutott, előbbi 6, míg utóbbi 5 mandátumot szerzett.

A moldovai ellenzéki vélemények szerint a PAS sikere nagymértékben a külföldi szavazatokra épült, amelyek összesítése még nem fejeződött be, ezért konkrét számadatok egyelőre nem állnak rendelkezésre. A választások napján továbbra is zajlottak a hónapok óta megszokott hibrid támadások, amelyek már mindennapossá váltak.

A külföldi szavazóhelyiségekben feszültséggel teli légkör uralkodott. A moldovai külügyminisztérium tájékoztatása szerint számos helyszínen, például Belgiumban, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban bombariadókat jelentettek. Az Informatikai és Kiberbiztonsági Szolgálat arról számolt be, hogy egy sor kibertámadást kellett megakadályozniuk, amelyek a választások informatikai infrastruktúráját célozták. A hatóságok szerint a támadások célpontjai között szerepelt a Központi Választási Bizottság weboldala, több kormányzati felhőszolgáltatás, valamint a választási folyamat automatizálását támogató rendszerek, továbbá néhány külföldi szavazóhelyiség is. Különösen aggasztó volt egy olyan incidens, amelyet több országban egy időben szerveztek, és amely során több mint 16 millió online munkamenetet generáltak, hogy ezzel valós forgalmat szimuláljanak és megkerüljék az online szolgáltatások tűzfalait.

Számos párt nem jutott el a választásokig, mivel a hatóságok a választás előestéjén kitiltották őket, vagy felfüggesztették működésüket. A Kremlhez közel álló Nagy-Moldova (Moldova Mare) párt részvételét illegális finanszírozás gyanúja miatt akadályozták meg, míg a Hazafias Választói Blokk négy pártjának, köztük a Moldovai Szívnek a működését hasonló indokokkal függesztették fel – számolt be a Kyiv Independent.

Mindemellett vasárnap "zavargások előkészítésének" vádjával letartóztattak három embert. Ezeket az akciókat a győztes PAS vezetője, Igor Grosu Moszkva által támogatott bűnözői csoportoknak tulajdonította, és "türelmet és nyugodtságot" kért, hogy a választási folyamatot gördülékenyen lebonyolíthassák a hatóságok.

A Dnyeszteren Túli Köztársaság, közismertebb nevén Transznisztria, a moldovai-ukrán határ közelében helyezkedik el. Noha földrajzilag Moldova része, a terület 1992 óta orosz katonai jelenlét alatt működik, és saját kormánya, valamint hadserege van, így de facto szeparatista államként létezik. A helyi népesség, amely a legfrissebb népszámlálási adatok szerint 430-460 ezer főt számlál, jelentős orosz támogatottsággal bír, hiszen a lakosság több mint egyharmada orosz nemzetiségű. Igor Dodon, a szocialista párt vezetője, aki a Hazafias Választói Blokk színeiben indul, azt állítja, hogy a transznisztriai lakosokat különféle zaklatások érték, amelyek célja az volt, hogy megakadályozzák őket a szavazásban. Miközben a szavazatok feldolgozottsága alig egyharmadánál jártak, Dodon már győzelmet hirdetett, és tüntetést ajánlott a parlament előtt, Kisinyovba, déli tizenkét órára.

A PAS győzelmét üdvözölték az EU-s vezetők, és komoly aggodalmukat fejezték ki az orosz beavatkozási kampány miatt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elsők között volt, akik gratuláltak a PAS politikusainak. A politikus elismerte Moldova "elszántságát" az orosz befolyásolási kampányok ellen. Mint X-posztjában írja: "Moldova, megint sikerült. Semmi sem tudta megingatni az elszántságotokat, sem a félelemkeltés, sem a megosztás. Egyértelműen döntöttetek: Európa, Demokrácia, Szabadság. Ajtónk nyitva áll. És minden lépésednél melletted állunk. A jövő a tiéd" - sugallta ez Európai Uniós csatlakozás iránti elkötelezettségét. Ezzel Egyetértett Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője is. Mint azt egy posztjában írja, "Oroszország hatalmas erőfeszítései ellenére, [...] semmi sem állíthatja meg a szabadságért küzdő népet. Moldova mellett állunk az EU-ba vezető úton."

Nicusor Dan, a román elnök, úgy véli, hogy Moldova "történelmet írt". A közösségi médiában megosztott posztjában hangsúlyozta, hogy "Románia teljes mértékben támogatja a Moldovai Köztársaságot". Donald Tusk, a lengyel miniszterelnök, szintén méltatta a moldovai választók bátorságát, akik szerinte "megmentették a demokráciát", és ezzel megakadályozták, hogy Oroszország dominálja az egész térséget. Tusk hangsúlyozta, hogy a moldovaiak kitartása példaértékű tanulságot nyújt Európa számára.

A választási eredmények hatása messzire eljutott, egészen az Egyesült Államokig, ahol a fejleményeket a Nyugat diadalaként értékelték. Ezzel a célkitűzés, miszerint megőrizzék a kelet-európai demokratikus stabilitást, látszólag sikerült. Azonban az Egyesült Államokban a közvélemény jóval sokszínűbb, mint az uniós vezetők által megfogalmazott vélemények. Pavel Durov, a Telegram alapítója, aki orosz származású amerikai üzletember, egy posztjában arról számolt be, hogy a moldovai kormány, a francia titkosszolgálatok segítségével, többször is megkereste őt, hogy cenzúrázza azokat a politikai bejegyzéseket, amelyek kellemetlenek lehetnek számukra, de mindezt dezinformációra hivatkozva kérte.

Ahogy azt a tech-ipar egyik prominens alakja megfogalmazta, a Telegram eleget tett az első ilyen kérésnek. Miután a hatóságok által megjelölt csatornákat átvizsgálták, sikerült azonosítaniuk néhány olyan posztot, amelyek jogsértőnek bizonyultak. Cserébe azt ígérték, hogy a francia titkosszolgálat kedvezően fog nyilatkozni Pavel Durov 2024-es letartóztatását elrendelő bíró számára. Durov a közösségi médiában reagált a helyzetre, hangsúlyozva, hogy a moldovai kormány egy második, a Telegramhoz eljuttatott listán olyan posztok eltávolítását kérte, amelyek "teljes mértékben megfeleltek" a platform szabályainak. Az egyetlen közös jellemzőjük az volt, hogy "a francia és a moldovai kormány által nem támogatott politikai nézeteket képviseltek". Posztja végén a vállalkozó a szólásszabadság melletti elköteleződését is kifejezte, ami jól mutatja elveinek szilárdságát.

Elon Musk is megosztotta a X-bejegyzést, amelyre csak annyit fűzött hozzá: "Wow". Durov korábban hasonló témában fejtette ki véleményét, amely a francia titkosszolgálatok romániai elnökválasztásokkal kapcsolatos befolyásolási kísérleteire vonatkozott.

A közelmúlt román és moldovai választásai hasonló kihívások közepette zajlottak: legyenek azok parlamenti vagy elnökválasztások, a hatóságoknak számítaniuk kellett az orosz hibrid támadásokra, amelyek változatos technikákkal arra törekedtek, hogy a közvélemény befolyásolásával orosz-párti vagy oroszbarát politikusokat juttassanak hatalomra. Romániában a tavaly novemberi elnökválasztások eredményét a román Alkotmánybíróság azért vétózta meg és írta ki újra, mert a függetlenként induló orosz-párti jelölt, Calin Georgescu kampányában erőteljes orosz befolyást állapítottak meg.

Az erdélyi Transtelex tudósítása szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) arra a megállapításra jutott, hogy Georgescu TikTok-kampányának népszerűsége nem csupán véletlenszerűen alakult ki. A háttérben egy több mint 25 ezer álprofilból álló, 2016 óta létező hálózat működését sejtik, amely a kampány sikeréhez hozzájárult. A vádak között szerepel, hogy az algoritmusok manipulálása is megtörtént. A kampány narratívája szoros összefüggésben állt az orosz hibrid hadviselés stratégiáival, ami miatt a titkosszolgálatok illegális kampányfinanszírozásra vonatkozó vizsgálatokat indítottak, amelyek eredményei megerősítették a gyanúkat.

A politikust végül kizárták a következő elnökválasztásból, és jelenleg államellenes puccskísérlettel vádolják. A megismételt, idén májusi elnökválasztáson sokáig a Georgescuhoz hasonló politikai programmal induló, magyarellenes jelölt, Georg Simion (AUR) volt a legesélyesebb, meglepetésre - és részben a magyar miniszterelnök kommunikációs hibái miatt a centrista jelöltre szavazó magyar kisebbségeknek köszönhetően - végül az Európa-párti bukaresti főpolgármester, Nicusor Dan nyerte a kiélezett elnökválasztást, amit hasonló megkönnyebbüléssel fogadott az európai politika, mint a mostani moldovai parlamenti választások eredményét.

Az a kérdés, hogy miért lényeges Oroszország számára bábkormányok támogatása a kelet-európai térségben, különös figyelmet érdemel Moldovára vonatkozóan. E mögött politikai, gazdasági és stratégiai érdekek egyaránt húzódnak meg, amelyek összefonódnak a térség geopolitikai dinamikájával. Moldova, mint egy olyan ország, amely határvonalat képez a nyugati és a keleti befolyás között, különösen fontos szerepet játszik Oroszország számára, hiszen a stabilitása és politikai orientációja közvetlen hatással van a Kreml érdekeire.

Az orosz energiahordozókról való leválás következtében a európai piacon egyre nagyobb szerephez jut az Egyesült Államok, amely a megoldatlan energiaügyi kihívásokra válaszul tűnhet fel, mint a megmentő. Tavaly az amerikai folyékony földgáz (LNG) exportjának 55%-a Európába, míg 34%-a Ázsiába került, a fennmaradó 11%-ot pedig főként Latin-Amerika kapta. Az LSEG pénzügyi elemző cég előrejelzései szerint decemberben az USA LNG-kivitele rekordot döntött, mivel két új üzem beindításával a termelés 8,5 millió tonnára emelkedett. Emellett 2023-hoz képest 4,5%-kal növelték az éves szállítmányokat. Az ukrajnai gáztranzit leállásának lehetősége arra ösztönözheti az Egyesült Államokat, hogy tovább fokozza exportját, amelynek egyik legfontosabb célpontja továbbra is Európa. Az Euractiv számításai szerint tavaly decemberben 5,84 millió tonna cseppfolyósított gáz érkezett az USA-ból az EU-ba, míg novemberben ez a mennyiség "csupán" 5,09 millió tonna volt.

Moldova jelenleg Európa egyik legnagyobb gazdasági kihívásokkal küzdő országa. Az egy főre jutó GDP tekintetében még Albániát is hátrahagyja, és nem ritka, hogy egyes években még a közepes jövedelmű afrikai országok, mint például Botswana (2023: 7250 USD), teljesítményét sem éri el (2023: 6651 USD). Az ország gazdasági helyzetét tovább súlyosbítja, hogy Szlovákiához és Magyarországhoz hasonlóan erősen függ az orosz gázimporttól, miközben külső forrásai is csekélyek. Ezen tényezők következtében Moldova gyakorlatilag gazdasági csapdába került, amelynek megoldása szorosan összefonódik a külső tőke bevonásával. Az egyetlen remény a fejlődésre az Európai Unióhoz való csatlakozás lehet, amely már elindult, de az uniós döntéshozatali folyamatok lassúsága miatt a moldovai vezetésnek még hosszú éveket kell várnia a valódi előrelépésre.

A múlt vasárnapi választások eredményeként a moldovai polgárok az Európa-párti kormány mellett tették le a voksukat, ám ezzel csupán egy újabb időszakot nyertek meg maguknak.