A marsi minták talán az ősrégi élet nyomait rejtik magukban, ezért a NASA tervei szerint ezeket a kincseket a Földre hoznák, hogy felfedezhessük múltunk titkait.
A marsi minták Földre juttatása rendkívül drága vállalkozás, ezért a NASA különböző alternatívákon dolgozik, hogy mérsékelje a projekt költségeit.
Idén már négy éve, hogy a NASA Mars-járója, a Perseverance megkezdte a munkáját a vörös bolygón. Ez nemcsak a terület felderítését és helyi elemzését jelenti, hanem azt is, hogy különböző mintákat vesz a talajból, amiket aztán az eddigi legnagyobb és legösszetettebb küldetés keretében hozná vissza a Földre a szervezet. A küldetés rendkívül fontos, a talajból vett minták ugyanis választ adhatnak arra, hogy volt-e élet a Marson.
Ez papíralapú elképzelésnek ígéretesnek tűnik, de a megvalósítás útja nemcsak rendkívül összetett, hanem rendkívül költséges is. A Mars Sample Return projekt nemrégiben lekerült a napirendről, miután kiderült, hogy a költségek messze meghaladják a NASA által eredetileg tervezett keretet. A becslések szerint a projekt teljes költsége 8 és 11 milliárd dollár között mozog, ami körülbelül 321 és 441 milliárd forintnak felel meg.
A projekt várhatóan késlekedni fog, de nem csupán emiatt; egy másik tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy a marsi minták később érkezzenek meg a Földre. A NASA jelenleg két különböző landolási módszert fontolgat, azonban a hatékonyságuk összehasonlítása csupán 2026 végére válik egyértelművé.
Az egyik innovatív technika, amelyet az űrkutatásban alkalmaznak, az úgynevezett "égi daru" módszer. Ennek során egy űrhajó elindul a Mars irányába, majd egy ejtőernyő segítségével fokozatosan közelít a bolygó felszínéhez. A jármű felveszi azokat a mintákat, amelyeket a Perseverance rover korábban gyűjtött össze – ehhez különféle kábeleket vagy más mechanikai eszközöket használhat – majd ezután folytatja az útját. A NASA már korábban is sikeresen alkalmazta ezt a megoldást, amikor telepítette a Curiosity és a Perseverance Mars-járókat a vörös bolygóra.
A másik lehetőség, hogy kereskedelmi űrvállalatokat von be a projektbe a szervezet. Az ügynökség 2024-ben felkérte a SpaceX-et, a Blue Origint, a Lockheed Martint és más cégeket, hogy javasoljanak olyan módszereket, amelyekkel szerintük vissza lehet juttatni a marsi mintákat a Földre.
Bármelyik opciót is választják a szakemberek, az biztos, hogy a Mars Ascent Vehicle eredetileg tervezettnél kisebb változatát fogja szállítani. A Mars Ascent Vehicle egy könnyű rakéta, amely a bolygó felszínéről származó mintákat a marsi pályára viszi. Egy olyan tartály szállítására is alkalmasnak kell lennie, amelybe 30 mintacső is belefér. Amint a mintatartály bolygó körüli pályára állt, az Európai Űrügynökség szondája felveszi azt, majd elindul vele a Föld felé.
A NASA kezdetben 950 millió dollárt igényelt a projekt finanszírozásához, de végül csupán 300 milliót kaptak. A költségek emelkedése miatt pedig egyre kétségesebb, hogy a minták 2040-ig visszaérkezhetnek a Földre. A The Washington Post korábbi jelentése szerint az amerikai kormány ezt a határidőt elfogadhatatlannak ítéli meg.
Bill Nelson, a NASA vezetője szerint a fent említett két alternatíva jelentősen olcsóbb lenne, mint az eredeti javaslat. Az első lehetőség 6,6-7,7 milliárd dollárt, míg a második 5,8-7,1 milliárd dolláros költséget vonna maga után. Ez azt jelenti, hogy a küldetés legalább 265 milliárd forintba kerülhet, de a kiadások akár 285 milliárd forintot is elérhetnek. A minták várhatóan 2035 és 2039 között érkeznek majd vissza a Földre.
