Az orosz-kínai-iráni-észak-koreai együttműködés gazdasági és katonai aspektusai egyre nagyobb figyelmet kapnak a nemzetközi politikai színtéren. Ez a komplex szövetség, amely a globális hatalmi egyensúly újraformálására törekszik, számos dimenzióban kifej

Moszkva legfontosabb partnere Kína, ami nem csak a gazdaságról szól, ez sokkal inkább a Nyugat fő ellensége és a Nyugat fő kihívója közötti érdekszövetség. Peking jól tudja, ha egyedül marad a Nyugat minden erejét ellene fordítaná.

Az Irán és Oroszország közötti stratégiai megállapodás valamint az orosz-ukrán háborúban látható észak-koreai katonai részvétel is rávilágít arra, hogy ezek az országok nemcsak stratégiai szövetséget építenek, hanem már adott esetben háborúkban is közvetlenül együttműködnek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maszúd Peszeskján iráni elnök a Kreml falai között tartott megbeszéléseket, melynek során egy átfogó stratégiai partnerségről szóló megállapodást írtak alá. A Kreml hangsúlyozta, hogy az orosz-iráni kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, és hogy a kölcsönös tisztelet, valamint az egymás érdekeinek figyelembevétele képezi a jövőbeni együttműködés alapját. Peszeskján kifejezte, hogy Irán elégedett a két ország közötti kooperációval, jelezve ezzel a partnerség mélységét és elkötelezettségét.

„Kérlek, tedd különlegessé a szöveget!” – osztotta meg lapunkkal Bernek Ágnes, a Budapesti Műszaki Egyetem geopolitikai szakértője.

- Irán az 1979-es iráni forradalom óta az Egyesült Államok fő ellensége, és az, hogy Trump elnöki eskütétele előtt pár nappal Moszkva és Teherán megerősíti az együttműködését, komoly üzenet a Nyugat számára - hangsúlyozta a szakértő.

A két ország közötti együttműködés különös jelentőséggel bír, és figyelemre méltó, hogy a nyugati szankciók ellenére sikerül fejleszteniük gazdasági kapcsolataikat. Az együttműködés alapja egy komoly gazdasági megállapodás, amelynek keretében a Roszatom új atomerőművi blokkokat fog építeni Irán Perzsa-öböl menti területén. Ezen kívül megállapodtak arról is, hogy az Oroszország-Irán-India közötti észak-déli közlekedési folyosóhoz kapcsolódóan, orosz finanszírozásból kiépítik a szükséges vasúti infrastruktúrát. A szakértő véleménye szerint ez a fejlesztés nemcsak a három ország közötti kereskedelmet erősíti, hanem a regionális gazdasági integrációt is elősegíti.

Az Egyesült Államok és szövetségesei által alkalmazott szankciók, a NATO keleti terjeszkedése és az amerikai dominanciára épülő világrend kihívása kulcsszerepet játszik az új eurázsiai szövetség létrejöttében. Oroszország és Kína régóta szorgalmazza egy alternatív gazdasági és katonai rendszer felépítését, amely képes ellensúlyozni a Nyugat hatását. Irán, Észak-Korea és részben India, amelyek mindannyian saját geopolitikai kihívásaikkal szembesülnek, természetes partnerei ennek az új pólusnak.

Az orosz-iráni gazdasági megállapodás különös jelentőséggel bír az energiaszektorban. Oroszország és Irán a világ legnagyobb szénhidrogén-tartalékai fölött rendelkeznek, és a közös infrastrukturális fejlesztések révén hatékonyan tudják megkerülni a nyugati szankciókat. Emellett Kína, amely már most is a világ legnagyobb energiafogyasztója, kulcsfontosságú piacot biztosít számukra.

Kína "Egy övezet, egy út" programja újabb hidat épít az együttműködés terén, lehetőséget teremtve a globális kapcsolatok erősítésére és a közös fejlődés előmozdítására.

Észak-Korea, amely súlyos szankciók árnyékában működik, különösen a katonai és technológiai szektorban nyerhet előnyöket az együttműködés révén. Ezzel párhuzamosan India fokozatosan integrálódhat a szövetség gazdasági rendszerébe, kiemelten az energiaimport és a katonai technológia területén.

Az orosz-ukrán konfliktus során egyértelművé vált, hogy az orosz-kínai-iráni hármas szövetség katonai együttműködése már nem csupán elméleti spekuláció. Oroszország és Irán folyamatosan eszmét cserél, és technológiai ismereteiket osztják meg egymással, különösen a drónok és rakéták fejlesztése terén. Az iráni drónok kulcsszerepet játszottak az orosz csapatok ukrajnai hadműveleteiben, míg Kína jelentős szerepet vállalt a műholdas és hírszerzési információk biztosításában.

Az utóbbi hónapok során egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Észak-Korea fegyverek és lőszerek exportálásába kezdett Oroszország felé, mindezt élelmiszer- és energiaellátás fejében. India pedig, a fegyverimport és közös hadgyakorlatok révén, szintén részesévé válik ennek az új, kialakulófélben lévő erőközpontnak.

Az új szövetség nem csupán gazdasági és katonai, hanem politikai és ideológiai alapon is szerveződik. Ezek az országok közösen szállnak szembe a liberális demokrácia terjesztésével, és a szuverenitás, valamint a többpólusú világrend mellett érvelnek. A közös narratíva az amerikai hegemónia megdöntésére és egy "igazságosabb "világrend megteremtésére törekszik. Az orosz-kínai-iráni-észak-koreai szövetség formálódása és működése alapjaiban változtathatja meg a globális hatalmi egyensúlyt.

- mutatott rá a szakértő.

Az energiahordozók és a technológiai innovációk folyamatos fejlődése nem csupán gazdasági téren, hanem a hadszíntéren is komoly kihívásokat támaszthat a Nyugat számára. India szerepe a globális színtéren még nem kristálytiszta, azonban a szövetségek bővülésének lehetőségei új dimenziókat nyitnak meg a nemzetközi politikai diskurzusban. A következő évek eseményei fogják megmutatni, hogy ez az újonnan kialakuló egységfront mennyire tudja majd megállni a helyét, és milyen mértékben kínálhat tartós és hatékony alternatívát a jelenlegi világrend kihívásaival szemben.

A szakértő kiemelte, hogy a megállapodás célja az Oroszország és Irán közötti kulturális különbségek áthidalása is. Ennek érdekében nyáron orosz kulturális napokat szerveznek Iránban, továbbá a jelenlegi 9000 fős iráni hallgatói létszámot is szeretnék növelni az orosz egyetemeken. A tervek között szerepel a két ország közötti turizmus fellendítése is, amely hozzájárulhat a két kultúra közötti kötelékek erősítéséhez.

- Kérlek, formáld meg a szöveget a saját stílusodban - javasolta a szakértő.

"Ők azonban azt hirdetik most meg, hogy szó sincs arról, hogy csak az Egyesült Államok dominanciájáról szól a világ, hanem ezeknek az országoknak nagyon erős geostratégiája és tervei vannak" - tette hozzá.

Az orosz hadsereg a világ egyik legnagyobb és legerősebb hadserege, amely nagy hangsúlyt helyez a nukleáris elrettentésre és a modernizációra. Az aktív katonák száma kb. 1 millió 150 ezer fő, a tartalékosok száma kétmillió fő. Moszkva éves katonai költségvetése hozzávetőleg 86 milliárd dollár (2024 körüli adatok). A nukleáris robbanófejek száma: 5889 (ebből 1,600 bevethető állapotban). Az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) száma pedig: 320 (pl. RS-24 Jarsz, Szarmat).

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a világ legnagyobb létszámú katonai ereje, amely folyamatosan modernizálja technológiai eszközeit, különös figyelmet fordítva a mesterséges intelligenciára és hiperszonikus fegyverekre épülő rendszerekre. Peking aktív katonai létszáma körülbelül kétmillió főt számlál, ehhez pedig több mint félmillió tartalékos is csatlakozik. Az éves katonai költségvetés hozzávetőleg 225 milliárd dollárra rúg, a 2024-es év körüli adatok szerint. Kína nukleáris arzenálja körülbelül 500 robbanófejet tartalmaz, ami növekvő tendenciát mutat, míg az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) száma körülbelül 100-150 között mozog, például a DF-41 modell esetében.

Az Asztrahányi kikötő új korszakot kezdett, miután a legnagyobb iráni állami hajózási társaság megszerezte a fő tulajdonjogokat. Ez a lépés lehetővé teszi egy olyan tengeri út megépítését, amely a Volga-Don csatornához hasonlóan biztosítja majd a kereskedelmi, sőt akár katonai iráni hajók áthaladását is.