A magyar bírók demonstrációt szerveznek az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében.
A Magyar Bírói Egyesület egy figyelemfelkeltő demonstrációt hirdetett meg, amelyre február 22-én, szombaton kerül sor. Az esemény Facebook-oldalán közzétett információk szerint a magyar bírók az igazságügy függetlenségének védelméért vonulnak utcára, hangsúlyozva ezzel a jogi rendszer autonómiájának fontosságát.
"Az igazságszolgáltatás függetlensége komoly veszélyben van!" – fogalmaznak meg egy figyelemfelkeltő posztban. A tervezett demonstrációra 22-én, délután 1 órakor kerül sor, ahol a résztvevők az Igazságügyi Palota elől indulnak, majd átvonulnak az Igazságügyi Minisztérium épülete elé.
Az egyesület hivatalos weboldalán azt hangsúlyozza, hogy a közelgő demonstráció pártpolitikától mentes eseményként valósul meg. Mindenkit, beleértve a bírákat és bírósági dolgozókat is, szívesen látnak, aki fontosnak tartja a bírói függetlenség értékének megóvását a társadalom számára.
A demonstráció hátterében az áll, hogy az Európai Unió által befagyasztott 30 milliárd eurós forrás felszabadításához az Európai Bizottság különböző elvárásokat támasztott a magyar kormány felé. Az egyik legfontosabb követelmény, hogy a kormány igazságügyi reformokat valósítson meg, kiemelten a bíróságok szakmai felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) jogkörének és szerepének megerősítése.
A 2023. május 3-án elfogadott jogszabály értelmében a kormánynak kötelező véleményeztetnie minden, az igazságszolgáltatás működését érintő jogszabálytervezetet az Országos Bírói Tanács (OBT) bírói képviselőiből álló testületével. Azonban a kormány egy váratlan lépéssel megkerülte ezt a kötelezettséget, és módosította a bírói kinevezések feltételeit, így gyakorlatilag átverte az OBT-t.
A fideszes többségű Országgyűlés 2023. december 17-én fogadta el az Alaptörvény tizennegyedik módosítását, amely jelentős változásokat hozott az igazságszolgáltatás terén. E módosítás keretében új szabályozást kaptak az igazságügyi alkalmazottak, a bírák jogállása, valamint a bírói szervezetrendszer. Fontos lépés volt, hogy 35 évre emelték a bírói kinevezések alsó korhatárát. Emellett az Országgyűlés jogkörét is bővítették, így most már nem csupán az ügyészek közül választhat legfőbb ügyészt, ami új lehetőségeket nyit meg a jogi rendszerben.
A módosítást egy ügyes jogi manőver révén sikerült átnyomni a parlamenten, anélkül, hogy az OBT véleményét megkérdezték volna. A kormány szándékai között egyáltalán nem szerepelt a bírói testülettel való konzultáció, holott az EU nyomása miatt kialakított szabály ezt kötelezővé tette volna.
