Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az egészségügyi kiadások terén a legkisebb költségvetéssel rendelkezik - derül ki az Alfahir.hu elemzéséből.
Az egészségügyi kiadások 12 év alatt a GDP 0,6 százalékával csökkentek, ezen belül minden részterületen kevesebbet költ az állam, mint 2010-ben - idéziPalócz Évának, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatójának "Mire költ a magyar állam?" című tanulmányát a Népszava.
2022 során az Európai Unió tagállamai átlagosan a bruttó hazai termékük 4,4 és 9,3 százaléka között költöttek az egészségügyi szektorra.
Magyarország egészségügyi kiadásai a GDP-hez viszonyítva az EU legalsó szintjén helyezkedtek el, mindössze 4,4 százalékot képviselve.
A legfrissebb adatok szerint Ausztria vezeti a sort a legmagasabb egészségügyi kiadásokkal, amelyek a GDP 9,3%-át teszik ki, ezt követi Csehország. A régióban Csehország a legnagyobb arányban költ az egészségügyre a bruttó hazai termékéből, míg Szlovákia ezt a trendet követi, bár kisebb mértékben. 2006-ig Magyarország kiadásai is versenyképes szinten álltak a szlovákiaiakkal, de 2007-ben a megszorító intézkedések következtében az egészségügyi szektor is jelentős csökkentésekkel szembesült.
Hazánk 2007 és 2018 között fokozatosan visszacsúszott a rangsorban, de a lengyel szintet még mindig nagyjából elérte, miközben a román teljesítményt túlszárnyalta. A COVID-19 járványt követően azonban...
2022-re már valamennyi régiós ország alá esett vissza a magyar GDP-arányos egészségügyi kiadás.
A magyar kórházi ellátásokra szánt költségvetési források az Európai Unió rangsorában az utolsó helyet foglalják el, és a csökkenő tendencia már a 2008-as gazdasági válság idején elkezdődött. Ráadásul a járóbeteg-ellátásra fordított összegek is az uniós lista alsó harmadában helyezkednek el, így ezek sem tudják ellensúlyozni a kórházi szolgáltatásokra szánt alacsonyabb ráfordításokat.
