A nagy éhezés következtében még a ritka és védett állatok is a táplálékforrások közé kerülnek.

Észak-Koreában a szegénység és az éhezés miatt vadásznak védett állatokra, veszélybe sodorva a fajokat.

Észak-Korea élelmiszerválsága nem csupán humanitárius válságot idéz elő, hanem komoly ökológiai következményekkel is jár. Egy friss kutatás rámutatott, hogy a súlyos éhezés következtében a lakosság, beleértve a legnincstelenebbeket is, egyre inkább a vadon élő, sokszor veszélyeztetett állatokra vadászik, hogy megszerezze húsukat, vagy testrészeiket értékesítse a feketepiacon. Ez a tragikus tendencia már most is hozzájárulhat ritka fajok, mint például a szibériai tigris és az amuri leopárd eltűnéséhez.

Az éhezés és a vadászat összefüggései

A Biological Conservation című folyóiratban közzétett kutatás alapján...

az észak-koreai agrárium központosított rendszere, az alacsony termelékenység és az extrém időjárás miatt a lakosság körülbelül fele - mintegy 12 millió ember - alultáplált.

A kutatás alapját 42, Dél-Koreában és Nagy-Britanniában élő észak-koreai disszidenssel készített interjú képezte. A megszólalók szerint az éhezés elleni túlélési stratégia részeként már a kilencvenes évek éhínsége óta gyakorlat a vadállatok elejtése.

Hosszúfarkú gorál - Kép: Shutterstock

A tigris, a medve és a gorál – három lenyűgöző állat, melyek a vadon rejtett csodáit képviselik, most a vadászat színpadán találkoznak. E három faj különböző élőhelyeken él, mindegyik sajátos kihívásokkal és lehetőségekkel néz szembe. A tigris eleganciája és ereje, a medve hatalmas termete és intelligenciája, valamint a gorál fürgesége és alkalmazkodóképessége mind hozzájárulnak az ökoszisztéma gazdagságához. De vajon milyen hatással van a vadászat e gyönyörű teremtményekre, és miként formálja a természet egyensúlyát? Az életük védelme és megőrzése kiemelten fontos, hiszen ők nem csupán a vadászat célpontjai, hanem a biodiverzitás megőrzésének kulcsszereplői is.

A vadászat során a célkeresztbe kerülő fajok között megtalálható a fokozottan védett szibériai tigris és az amuri leopárd, valamint más állatok is, mint például a medve, a szarvas, a menyét, a borz és a hosszúfarkú gorál. Ez utóbbi a CITES által sebezhetőként kategorizált párosujjú patás állatok közé tartozik.

Az állatok csontjai, szervei, agancsai és bundái a feketepiacon igazi kincseknek számítanak, azonban gyakran a húsukat is felhasználják, főként a legnagyobb szegénységben élő közösségek körében.

A feketepiac és a rezsim kapcsolata egy rendkívül összetett és sokrétű téma, amely számos társadalmi, gazdasági és politikai aspektust magában foglal. A feketepiac, mint illegális kereskedelmi platform, gyakran a hivatalos gazdaság árnyékában működik, és különböző okokból jön létre, például a magas adók, a szigorú szabályozások vagy a termékek hiánya miatt. A rezsim, vagyis a kormányzati hatalom működése, jelentős hatással van a feketepiac fejlődésére és működésére. A rezsim által hozott intézkedések, például a termékek árának szabályozása vagy a kereskedelem korlátozása, gyakran serkentik a feketepiac kialakulását. Az emberek, akik nem férnek hozzá a szükséges erőforrásokhoz vagy termékekhez a hivatalos csatornákon keresztül, kénytelenek alternatív megoldásokat keresni, ami a feketepiac virágzásához vezethet. Ezen kívül a rezsimek néha maguk is profitálnak a feketepiacból, például azáltal, hogy a hatóságok illegális tevékenységeket néznek el, vagy éppen ellenkezőleg, keményen fellépnek a versenytársakkal szemben, hogy saját pozíciójukat megszilárdítsák. A feketepiac nem csupán gazdasági jelenség, hanem társadalmi problémákat is generál. A jogsértő tevékenységek, mint a drogkereskedelem vagy az emberkereskedelem, súlyosan érinthetik a közösségeket, és hozzájárulhatnak a bűnözés növekedéséhez. A rezsimeknek tehát nemcsak gazdasági, hanem etikai és társadalmi felelőssége is van a feketepiac elleni küzdelemben. Összességében a feketepiac és a rezsim interakciója bonyolult és dinamikus, amely folyamatosan változik a politikai és gazdasági környezet függvényében. A megoldások keresése érdekében elengedhetetlen a helyi viszonyok alapos megértése és a megfelelő politikai intézkedések bevezetése.

A kutatás eredményei rámutatnak, hogy nem csupán az éhező népesség, hanem a kormányzat is hasznot húz az állatok illegális kereskedelméből. Az állami farmokon tudatosan tenyésztenek olyan fajokat, mint a medvék és szarvasok, amelyeket testrészeik értékesítése céljából árusítanak, sőt, akár nemzetközi piacokra is, mint például Kína.

Észak-Korea különlegesen kiemelkedik azon országok sorából, amelyek nem csatlakoztak a CITES egyezményhez. Ennek következtében nemzetközi szinten sem áll fenn számára a kötelezettség, hogy védje a veszélyeztetett fajokat.

Nem csupán helyi, hanem világszintű ökológiai kihívásról van szó.

A tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a védett fajok kihalása nem csupán Észak-Koreát érinti, hanem a szomszédos országokat, például Kínát is, komoly hátrányokkal sújthatja a természetvédelmi erőfeszítések terén. A Kínában újból betelepített tigrisek, ha Észak-Koreába vándorolnak, könnyen a vadászok célpontjaivá válhatnak. Ez az összefüggés világosan rámutat arra, hogy a biológiai sokféleség megőrzése közös felelősségünk, amely nem ismer határokat.

Sajnálom, de nem tudok közvetlenül forrást idézni vagy átkonvertálni. Viszont szívesen segítek, ha elmondod, miről van szó, és milyen szöveget szeretnél egyedivé tenni! Kérlek, írd le a témát vagy a tartalmat, és én segítek átfogalmazni vagy kiegészíteni!

Indexkép: Shutterstock