A Republikon kutatása során felmérte a közvélemény véleményét Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról.
Kis többségben vannak Magyarországon az Ukrajna uniós csatlakozását támogatók, a teljes népesség 47 százaléka van az ukrán EU-tagság mellett - derül ki a Republikon Intézet friss kutatásából.
A Medián nemrégiben kutatta a magyar válaszadók hozzáállását az ukrán EU-tagsághoz, és az találta, bár megosztott a társadalom, a magyarok többsége ellenzi azt. Differenciálva a válaszlehetőségeket a csatlakozás időtávja szerint némileg eltérő képet kapunk - olvasható a Republikon Intézet március 26. és április 1. között, ezer fő telefonos megkérdezésével készült kutatásában.
A magyar társadalom véleménye valóban megosztott Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban. Ha azonban a kérdést a csatlakozás módja szerint vizsgáljuk, akkor a helyzet érdekes fordulatot vesz. A közvélemény-kutatások szerint a válaszadók 46 százaléka ellenzi Ukrajna belépését az Európai Unióba. Viszont, ha a csatlakozást a többi tagjelöltre érvényes normák és ütemezés szerint képzeljük el, akkor a támogatók aránya jelentősen nő: a válaszadók egyharmada már hajlandó lenne támogatni az ukránok felvételét, ha az a megszokott, körülbelül 7-10 éven belüli folyamat keretein belül zajlana. További 15 százalék pedig a gyorsított eljárást is kedvezően fogadná, feltéve, hogy az csupán 3-4 éven belüli csatlakozást jelentene. Ez azt mutatja, hogy a csatlakozás körüli diskurzus sokkal árnyaltabb, mint elsőre tűnik.
Így összesen a teljes népesség 47 százaléka támogatja az ukrán EU-tagságot, egy hajszálnyival többen, mint ahányan ellenzik azt. Ha kivesszük az egyenletből a bizonytalan válaszadókat, 51-49 százalék az állás a tagságot támogatók javára. Érződik, hogy a kormánypártok kiemelt napirendi pontként kezelik az ukrán csatlakozás ügyét, és jelenleg az ukrán tagság árnyoldalain van a hangsúly, az ellenzék politikusai pedig nem igyekeznek felvenni a kesztyűt ezügyben. Ez látszódik a pártok szerinti bontásban is - teszik hozzá.
A kormánypárti válaszadók körében csupán 17 százalék nyújtja támogatását Ukrajna EU-csatlakozásához, és mindössze 2 százalék hajlandó a gyorsított felvételi eljárás mellett állást foglalni. Ezzel szemben 82 százalék határozottan elutasítja, hogy Ukrajna tagállammá váljon. A Mi Hazánk szavazóinak mintája ugyan viszonylag kicsi, de a tendencia világosan látható: a többségük nem támogatja az ukrán EU-csatlakozást, ám érdekes módon ez a szám alacsonyabb, mint a kormánypárti híveknél. Itt 27 százalék nyilatkozik úgy, hogy támogatná Ukrajna tagságát, ha az a többi tagállamra vonatkozó szabályok és ütemezés szerint történne, míg 73 százalékuk továbbra is elutasítja Ukrajna belépését az unióba.
A bizonytalanok körében a válaszadók 55%-a ellenzi Ukrajna tagságát, míg 45%-uk mellett áll. Ebből a csoportból 16% a következő 3-4 évben is támogatná a csatlakozást, míg 29% inkább 7-10 éven belül látja ennek lehetőségét.
A bizonytalan szavazók véleménye gyakran közelebb áll az ellenzék nézeteihez, ám az utóbbi évek tapasztalatai alapján észlelhető, hogy a háborútól való félelem kifejezetten jellemző rájuk. Ezzel összefüggésben a legtöbb, háborúval kapcsolatos kérdésben a véleményük valahol az ellenzék és a kormánypártok álláspontja között helyezkedik el - állítja a Republikon Intézet.
A Tisza párt és a többi ellenzéki formáció szavazói között érdekes hasonlóságok figyelhetők meg a vélemények terén. Mindkét tábor negyede a gyorsított tagfelvételt pártolja, ám a Tisza támogatóinak körében jelentősen magasabb azok aránya, akik a 7-10 éven belüli EU-csatlakozást támogatják: 52 százalék, míg a "Tiszán-túli" ellenzéki szavazók esetében ez az arány 46 százalék. Az ukrán EU-tagság elutasítása is eltérő arányokat mutat: a Tisza szavazóinak 21 százaléka nem támogatja Ukrajna csatlakozását, míg a többi ellenzéki párt szavazói közül 29 százalék osztja ezt a nézetet. Összességében azonban az ellenzéki szavazók túlnyomó része, a Tisza táborából 79, a többi ellenzéki pártból pedig 71 százalék, egyetértene Ukrajna EU-tagságával.
Bár az ellenzéki pártok igyekeznek elkerülni ezt a kényes kérdést, a választóik többsége világosan támogatná Ukrajna uniós csatlakozását. Azonban a jelenlegi feszültséggel teli politikai tájban a táboruk negyedének vagy ötödének elvesztése súlyos következményekkel járna, ezért az ellenzék inkább óvatosan lép, és hagyja, hogy a kormánypártok alakítsák az ügy kommunikációját.
