A mesterséges intelligencia jelenlegi állapota olyan, mint amikor egy szorgalmas diák hirtelen felel, de sajnos nem volt ideje felkészülni. Az iskolák előtt már most komoly kihívások tornyosulnak, amelyek megoldása sürgető feladatot jelent.

Fontos kérdés merül fel a modern oktatás világában: vajon a technológia képes-e átvenni a tanárok szerepét?

Nádori Gergely, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára, a Népszavának kifejtette, hogy a legújabb, széles körben elterjedt nyelvi modellek alapján működő chatalkalmazásokkal készült esszék gyakran olyanok, mint amikor egy rendkívül okos, de felkészületlen diák válaszol. Az ilyen diák tudja, hogy beszélni kell, hiszen a válaszadás egyik kulcseleme a folyamatosság, ezért hajlamos a témához lazán kapcsolódó információkat kitalálni. Jelenleg viszonylag egyszerű észlelni, ha valaki mesterséges intelligenciát alkalmaz szövegírásra, csupán egy-két kérdést kell feltenni a diáknak. Az AI-t azonban nemcsak írásbeli feladatokhoz használják, hanem a matematikai problémák megoldására is, amelyeket általában hibátlanul, jól strukturáltan dolgoz ki.

Az új digitális oktatási technológiák bemutatásával foglalkozó Tanárblog egyik alapítójaként, aki már hosszú évek óta elkötelezett a modern oktatási módszerek népszerűsítése mellett, úgy gondolja, hogy

a mesterséges intelligencia teljesen átírja a tudás definícióját, amihez az iskolának muszáj lenne alkalmazkodnia.

Bizonyos feladatok, mint például a rutinszerű, mechanikus tevékenységek, valószínűleg már nem érdemesek arra, hogy a diákoknak kijelöljük őket. Azonban az AI hatása az oktatásra és az életünkre összességében sokkal jelentősebb lesz. Nádori Gergely hangsúlyozta, hogy a világtörténelem során a technikai fejlődés általában a legkevésbé intellektuális kihívást jelentő munkák megszűnéséhez vezetett.

"Az iskola egyre nehezebben tudja megragadni a gyerekek figyelmét, de a megoldás nem a mobiltelefonok eltiltásában rejlik."

A bányászat történetében a munkaerő folyamatosan alkalmazkodott a fejlődő technológiákhoz: először a lovak húzták a csilléket, majd a gőzgépek váltották fel ezt a módszert, később pedig a kubikosokat a buldózerek. Most azonban elérkeztünk egy olyan fordulóponthoz, amikor a kevesebb szellemi ráfordítást igénylő feladatok automatizálása rendkívül költséges vállalkozásnak tűnik. Például, ha minden sofőrt önvezető autóra cserélnénk, az hatalmas mennyiségű szenzorra, kamerára és más drága technológiákra lenne szükség, ami sokkal drágább, mint egyszerűen alkalmazni egy embert, főleg, ha az egy szegényebb országból érkező bevándorló. Ezzel szemben a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligenciát viszonylag egyszerűen és költséghatékonyan létrehozták, ami lehetővé teszi, hogy az ügyfélszolgálati munkaköröket vagy akár reklámszövegírói feladatokat automatikusan ellásson. Ez pedig azt jelenti, hogy a technológiai fejlődés már most is az alacsonyabb szellemi befektetést igénylő munkaköröket célozza meg, ami szakadékot teremthet a munkaerőpiac közepén. Ezért az oktatás szerepe kulcsfontosságúvá válik: a kérdés az, hogy melyik oldalra készítjük fel a gyerekeket a jövő munkaerőpiacán. És talán a legfontosabb, hogy vajon a mesterséges intelligencia formálja-e a gondolkodásunkat, vagy mi magunk alakítjuk a mesterséges intelligenciát? Ezt a dilemmát vetette fel Nádori Gergely, aki úgy véli, hogy a tanárok szerepe is veszélybe kerülhet a technológiai fejlődés következtében.

A ChatGPT kifejezte, hogy nem táplál hitét Isten iránt.

A ChatGPT-t két évvel ezelőtt mutatták be a nagyközönség számára, amit sokan egy az egyben azonosítanak a mesterséges intelligenciával, holott a technológiát számtalan más eszköz használja. Míg az iskolában a diákok már használják az AI-t, a tanárok nagy része még inkább tart tőle.

Az utóbbi hetekben nem meglepő módon számos szakmai rendezvény fókuszában állt a kérdés: hogyan alkalmazkodjon az oktatás a folyamatosan fejlődő technológiai környezethez. Különösen izgalmas volt az OTP Fáy Alapítvány novemberi konferenciája, ahol a jövő oktatásának kihívásait és lehetőségeit járták körbe egy kerekasztal-beszélgetés keretében. Itt szakemberek és pedagógusok osztották meg véleményüket arról, hogy milyen irányvonalakat érdemes követniük az intézményeknek a digitális világ folyamatos változásai között.

Bíró Pál, a Google Magyarország vezetője kiemelte, hogy a cég hazai mérnöki csapata 70-80 főből áll, és aktívan részt vesz az mesterséges intelligencia fejlesztésében. Ezen kívül a nemzetközi színtéren az elmúlt hat hónapban több mint 300 új AI-terméket indítottak el.

Így nem kérdés, hogy a következő 10-20 évben mindent meg fog változtatni ez a technológia, és erre az oktatásnak készülnie kell. "Európának és ezen belül Magyarországnak van egy óriási versenyképességi problémája, ennek leküzdéséhez hatalmas mértékben hozzá tudna járulni, ha megfelelően felkészülnének erre a technológiai bummra. Ezt a technológiát rendkívül jól fel lehet használni arra, hogy még többet tanuljunk, még jobban fel legyünk készülve ezekre a változásokra" - érvelt Bíró Pál is a mesterséges intelligencia okos használata mellett. Ilyen szempontból nem az a helyes út, ha a nagy nyelvi modellekre építő eszközöket (ilyen a ChatGPT is) megkérdezzük valamiről, majd kritika, utánajárás nélkül elfogadjuk a még sok esetben hibás válaszokat. Számtalan és egyre több olyan AI alapú eszköz van, ami megkönnyítheti a tanulást - Bíró például egy olyan kutatási asszisztensről mesélt, amely egy a felhasználó által megadott szövegből könnyűszerrel podcastot gyárt, amelyben két ember beszélget az adott témáról annyira élethűen, hogy szinte lehetetlen megmondani, a műsort mesterséges intelligencia készítette.

A többség azt hiszi érti, de ez nincs így

Molnár Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője arról számolt be, hogy tavaly a hallgatók körülbelül 90 százaléka már ismerte a 2022 novemberében debütáló ChatGPT-t, míg idén ez az arány már 99 százalékra emelkedett.

2023-ban a megkérdezett egyetemista fiatalok 46%-a számolt be arról, hogy már használta a mesterséges intelligenciát, míg idén ez a szám 70%-ra emelkedett - derült ki egy közel négyezer fős kutatásból. Ráadásul ugyanennyien szeretnének tanulni az AI-ról az egyetemi keretek között. A kutatás arra is rávilágított, hogy a hallgatók többsége magabiztosan állítja, hogy jól ismeri ezeket az eszközöket, azonban Molnár Gyöngyvér hangsúlyozza, hogy ez nem teljesen igaz. A diákok többsége ugyanis a ChatGPT-t azonosítja a mesterséges intelligenciával, és nem ismernek más AI megoldásokat, vagy legalábbis nem tudják őket megfelelően beazonosítani. Egy másik felmérés, amelyet a Fáy Alapítvány készített, a 16-24 éves korosztályt célozta meg, nem csupán felsőoktatási hallgatókat. Az eredmények alapján kiderült, hogy a megkérdezettek 10%-a még soha nem hallott a mesterséges intelligenciáról. Ez a csoport főként vidéki, hátrányos helyzetű, alacsonyabb társadalmi státuszú és végzettségű fiatalokból állt, közöttük pedig a lányok aránya is magasabb volt. A kutatás során 100 pedagógust is megkérdeztek, és kiderült, hogy a felsőoktatásban dolgozó tanárok jelentős része aktívan használja az AI-t. Érdekes módon a válaszadók 35%-a úgy véli, hogy a tanári szerep a jövőben feleslegessé válhat, és meglepő, hogy a pedagógusok negyede is osztja ezt a nézetet.

Rónay Zoltán, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánhelyettese, hangsúlyozta, hogy az intézmény már korán felkészült a mesterséges intelligencia (AI) által hozott kihívásokra. Úgy vélik, hogy a technológia térnyerését megakadályozni nem lehet, ezért a használatának tilalma nemcsak hogy értelmetlen, de kontraproduktív is. "Harminc évvel ezelőtt a számológép még ki volt tiltva az osztálytermekből, ma azonban ez elképzelhetetlen. A mesterséges intelligencia elkerülhetetlenül az életünk részévé válik. Mi azon dolgozunk, hogy támogassuk hallgatóinkat, és bátorítjuk őket, hogy bátran használják ezt az eszközt." Rónay kiemelte, hogy a mesterséges intelligenciáról nem csupán a legújabb fejlesztések kapcsán beszélünk, hiszen a helyesírás-ellenőrzők és fordítóprogramok, amelyek szintén AI-alapúak, már régóta a mindennapi életünk részei. Az intézmény kifejezetten a mesterséges intelligencia alapú szöveggenerátorokra összpontosítva javasolta azok használatát, ám hangsúlyozták, hogy ezt transzparens és etikus keretek között kell végezni, amihez részletes útmutatást is biztosítanak a hallgatók számára.

Van, ami soha nem helyettesíthető.

Rónay Zoltán abban sem hisz, hogy reális lenne a félelem, hogy az AI kiszorítja, feleslegessé teszi a tanár személyét, csupán átrendeződnek a szerepek, mint ahogy az elmúlt ezer évben már sokszor. Ma is bevett gyakorlat, hogy el lehessen végezni például egy tanfolyamot online tananyaggal, tanár nélkül, ugyanakkor szerinte az oktatás azon elemeit, ahol nagy szükség van a személyes interakciókra, mint a lelki-, pszichológiai támogatás, mentorálás, nem lesz képes kiváltani egy ilyen rendszer.

A szakértők egyetértenek abban, hogy az iskolarendszer minden fokán olyan kihívásokkal kellene szembesíteni a diákokat, amelyekhez nem lenne célszerű a mesterséges intelligencia vagy szöveggeneráló eszközök használata.