A magyar lakosságának körülbelül kétharmadát egyáltalán nem foglalkoztatja Orbán Viktor sportágainak világa.
Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Csatlakozzon hozzánk, és ne habozzon kérdéseket feltenni a korábbi pénzügyminiszternek!
A magyar társadalom kb. kétharmada (66 százalék) nem követ aktívan focicsapatot, a követők közül pedig hasonló arányban követünk magyar (11 százalék) és külföldi (10 százalék) csapatokat, vagy adott esetben mindkettőt (14 százalék). És hogy csak a férfiakat érdekelné a sport? A sztereotípiát csak részben igazolják vissza a számok: míg a nők 71 százaléka nem követ semmilyen csapatot, a férfiak esetén sem annyival alacsonyabb ez az arány, mint gondolnánk (60 százalék). Érdekesség ellenben, hogy korral egyenes arányban csökken az érdeklődés: míg a 16-29 éveseknek csupán 56 százaléka állítja, hogy nem követ semmilyen csapatot, addig a 60 év felettiek 71 százaléka válaszolt így. Ami pedig azt a történelmi közhelyet illeti, miszerint elsősorban a "munkásosztály" szórakozása lenne a labdarúgás, valemennyire ez még ma is igaznak tűnik az eredmények alapján: míg a szellemi munkát végzők 69 százalék nem követ semmilyen csapatot, a fizikai munkát végzők körében csak 55 százalék ez az arány.
A társadalom labdarúgás iránti érdeklődése Magyarországon és nemzetközi szinten egyértelmű különbségeket mutat. A felmérések szerint a magyar labdarúgás iránti érdeklődési szint 30 százalékra tehető, míg a nemzetközi foci iránti érdeklődés már 36 százalékot is elér. Különösen figyelemre méltó, hogy a férfiak körében a magyar foci iránti érdeklődés 38 százalék, míg a nemzetközi mérkőzések iránt ez az arány 44 százalékra ugrik. A női válaszadók esetében viszont ez a szám alacsonyabb: 23 százalék a magyar foci, és 31 százalék a nemzetközi foci esetében. A települések és jövedelmi szintek közötti eltérések szintén érdekes képet festenek. A kis településeken élők esetében a magyar foci iránti érdeklődés 28 százalékos, míg a nemzetközi foci 32 százalékon áll. Az alacsony jövedelmű háztartásokban hasonló az arány: 29 százalék a magyar foci és 32 százalék a nemzetközi foci iránt. Ezzel szemben a fővárosiak és a magasabb jövedelmű háztartásokban élők között a különbség markánsabb: itt a nemzetközi foci iránti érdeklődés 10 százalékkal haladja meg a magyar foci iránti vonzalmat. Összességében elmondható, hogy a magyar labdarúgás népszerűsége kisebb mértékben érvényesül, mint a nemzetközi színtéren, és a demográfiai faktorok, mint a nem és a jövedelmi szint, jelentős hatással vannak a sportág iránti érdeklődésre.
