A magyar harmincas generáció kétharmadának már sikerült megszereznie saját otthont.

A felmérés szerint a megkérdezettek 58%-a önálló családi házban él, míg a válaszadók egyhatoda, azaz 16%-a házgyári technológiával készült panelben lakik. Társasházban csupán 10% tartózkodik, míg az iker- és sorházak, valamint a lakóparkok lakóinak aránya egyaránt 7-7%. Ezek az eredmények a K&H Biztos jövő című felmérés harmadik negyedéves adataiból származnak.

A bank közleménye szerint a friss adatok nem jelentenek számottevő átrendeződést a felmérés korábbi években mért eredményeihez képest.

A település típusa továbbra is kulcsszerepet játszik az ingatlanpiacon. A falvakban élők körében a családi házak dominálnak, hiszen a lakosság 90%-a ilyen típusú ingatlanban lakik. Ezzel szemben Budapesten ez az arány csupán 18%-ra rúg. Érdekes módon a panellakások a fővárosban és a megyeszékhelyeken sokkal gyakoribbak; Budapesten a lakók 32%-a, míg a megyeszékhelyeken 28%-a él ilyen lakásokban. Ezzel szemben a nem panel társasházi ingatlanok kifejezetten a főváros sajátosságai, ahol a lakosság 24%-a választotta ezt a lakhatási formát.

A jövedelmi kategóriák szerinti elemzés alapján világossá válik, hogy a panellakások legnagyobb részesedését a közepes jövedelműek képviselik, 23%-os arányukkal. Ezzel szemben a magas jövedelműek csupán 11%-a, míg az alacsony jövedelműek 18%-a lakik ilyen típusú ingatlanban. Érdekes megfigyelni, hogy a családi házak esetében a nők és az alacsonyabb végzettséggel rendelkező egyének dominálnak, hiszen 66%-os, illetve 63%-os arányban választják ezt a lakhatási formát.

A legfrissebb felmérés adatai szerint a saját tulajdonú ingatlanok aránya a válaszadók körében 71 százalékra rúg, és a kor előrehaladtával egyértelmű emelkedés figyelhető meg. A legidősebb, ötvenes éveikben járó válaszadók 77 százaléka rendelkezik saját lakóingatlanokkal, míg a negyvenes korosztály esetében ez az arány 73 százalék, a harmincasok között pedig csupán 64 százalék. A bérleményeket főként a fővárosban és a megyeszékhelyeken említették, ahol 26, illetve 19 százalékos arányt mutattak ki. Ezzel szemben a községekben a bérlő középkorúak aránya alig 5 százalékot képvisel. A gyerekes családok körében 78 százalék él saját lakásban, míg azoknál a családoknál, ahol még nincs gyermek, ez az arány 65 százalék - mondta el Székely Pálma, a bank értékesítési és életbiztosítási üzletágának vezetője.

Kiemelte, hogy az ingatlan típusa és elhelyezkedése alapvetően befolyásolja a lakás piaci értékét.

A szakértő véleménye alapján a lakóingatlanok ára évtizedek alatt drámaian megnövekedett. A Központi Statisztikai Hivatal lakásárindexe szerint az idei második negyedévben a lakóingatlanok nominális ára 199 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet, míg reálértékben a drágulás meghaladta a 82 százalékot.

A bank úgy véli, hogy 2025-ben magasabb fordulatszámra kapcsolhat a lakáspiac, részben az állami lépések eredményeként - ilyen például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélokra történő adómentes felhasználásának lehetővé tétele. Emellett a több ezer milliárd forintos állományt jelentő állampapírok egy részénél jövőre lesz a kamatforduló, és a hozamok jelentős csökkenése miatt a lakáspiaci befektetések szintén attraktívabbá válhatnak, áll a közleményben.