A hivatalos iratok elkészítése nem mentesít a korrupció vádja alól.

A Szabad Európa által megkérdezett jogi szakértők véleménye alapján a jogtalanul megszerzett vagyonok visszaszerzése nem ígérkezik könnyű feladatnak. A rendszerszintű korrupció és a vonatkozó jogi keretek kérdéseiről Kadlót Erzsébet, egykori bíró, valamint Szentes Ágota osztották meg gondolataikat a portálon.

Szentes Ágota szerint a rendszerszintű korrupció feltételezi azt, hogy az eljárások, és az intézményeket működtető személyek beépültek az államszervezetbe, és olyan hatalommal bírnak, amelynek folytán dönthetnek ezeknek az eljárásoknak a kimeneteléről, vagy éppen a korrupciós ügyletek következmény nélküliségéről. A vagyonvisszaszerzés alatt a szakember azt érti, hogy milyen eljárással és milyen elvek szerint lehetne visszaszerezni a magas szintű korrupciós ügyekben keletkezett jogosulatlan vagyonokat, vagyongyarapodást. A K-Monitor Egyesület jogásza úgy látja, hogy az eljárásnak mindenképpen kell legyen jogi megalapozása: tudni kell bizonyítani egy bűncselekményt.

"Ha egy korrupciós ügyletet hivatalos szerződések is alátámasztanak, az nem zárja ki, hogy büntetőjogi szempontból is vizsgálni lehessen. Csak annyit kell bizonyítani, hogy az ügylet visszaélésszerű jellegű volt" - mutatott rá. Emellett megjegyezte, hogy a vagyonvisszaszerzés általában meglehetősen alacsony sikerességi arányt mutat.

"Ezekhez büntetőjogi intézkedésként kapcsolódik a vagyonelkobzás is. Ám míg a vagyonelkobzás egy konkrét eljárásban elbírált cselekményre, az adott cselekményhez kötődő előnyökre és az ott felelősségre vont elkövetőre koncentrál, addig a vagyonvisszaszerzési eljárásnak, a vagyonkutatási eljárás túlmegy az elkövető személyén és tettén" - mondta Kadlót Erzsébet, aki az Európai Parlament és a Tanács irányelvei mentén meghatározott vagyonvisszaszerzési és elkobzási eljárással is foglalkozott.

A volt bíró véleménye szerint nem az a lényeg, hogy ki hogyan jutott hozzá a javakhoz, hanem sokkal inkább az, hogy hol található az a pénz, és mi történt azokkal az eszközökkel, amelyek a korrupciós cselekmények révén nyújtották az előnyöket.

A szakember kiemelte a felelős szervek hatásfokának fontosságát a vagyonvisszaszerzés és vagyonkutatási eljárásokban, és hozzátette, hogy politikai akarat nélkül továbbra sem lesz semmi haszna a jogintézménynek.

"Hogyan létezik az, hogy mindenhol máshol a pályázat a jó kiválasztás eszköze, a jó gyakorlatok meghonosításának lehetősége, Magyarországon pedig merőben szubjektív alapú, az urambátyám mentalitáson alapuló osztogatásnak egyik eminens biztosítéka?" - tette fel a kérdést.

Kadlót Erzsébet véleménye szerint a rosszhiszemű vagyonszerzési praktikák folyamatosan meg fognak újulni, és csupán a büntetőjogi intézkedések alkalmazása nem elegendő ahhoz, hogy megfékezi őket.

Az eddig visszaszerzett vagyonokról azt mondta, kérdéses az eljárások tényleges hatékonysága és eredményessége, mert kevés az információ. Nem tudni milyen ár-érték arányú ráfordítással mennyit szerzett vissza az állam, és nem lehet követni annak felhasználását, csak az árverési értékesítés adatai ismertek.