A kíváncsiság védelmező pajzsként szolgálhat az Alzheimer-kór ellen | 24.hu

Egy friss tanulmány alapján nem igaz, hogy a kíváncsiság és a tanulás iránti vágy csökken idősebb korban, ez a fajta érdeklődés pedig mérsékelheti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét - írja a The Independent. Régóta tudott, hogy azok az öregek, akik szellemileg aktívak maradnak, ritkábban szenvednek a betegségtől, illetve a demencia más formáitól, a kíváncsiság hiánya pedig fokozhatja a kognitív romlást.

Általános nézet, hogy az ember érdeklődése az öregedéssel természetes módon csökken, Mary Whatley, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és kollégái azonban most arra jutottak, hogy a kíváncsiság formái még erősödhetnek is az élet későbbi szakaszaiban. Alan Castel, a csapat tagja szerint kísérleteik azt mutatták, hogy az idősebb emberek kifejezetten érdeklődőek bizonyos kérdések kapcsán.

A kíváncsiság két különböző arca létezik: az egyik a személyiségünkből fakadó, míg a másik a pillanatnyi, helyzethez kötött érdeklődés. Vannak olyan emberek, akik alapvetően nem tekinthetők kíváncsi természetűek, ám bizonyos témák iránt mégis szenvedélyesen érdeklődnek, és igénylik a tudás megszerzését. Egy friss kutatás során, amelyben 20 és 84 év közötti résztvevők vettek részt, a tudósok az átlagosan 44 éves alanyok segítségével próbálták meg világosan elkülöníteni e kétféle kíváncsiságot.

A kutatás során a résztvevők egy online kérdőívet töltöttek ki, amely különleges kihívások elé állította őket. Olyan műveltségi kérdésekre kellett felelniük, amelyek valószínűleg nem voltak ismerősek a többség számára. Például, az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy melyik ország volt az első, amelyik elismerte a nők választójogát.

A következő körben azt mérték fel, hogy az alanyokat mennyire foglalkoztatta a helyes válasz, majd ezt közölték is velük. Az eredmények alapján úgy tűnt, hogy akiknek nagyobb volt a helyzetfüggő kíváncsiságuk, azoknál a személyiségjegyként értelmezhető érdeklődés is erőteljesebb volt, és ugyanez igaz volt fordítva is.

Érdekes módon az új információkhoz fűződő, azaz az állapotfüggő kíváncsiság életkoronként változott: a felnőttkor elején csökkenni látszott, majd a középkorú résztvevőknél hirtelen megnőtt, és egészen időskorig emelkedett.

A szakértők szerint ez azzal magyarázható, hogy az emberek érdeklődését sokáig az iskolai és munkahelyi sikerek, a megélhetéshez, a családalapításhoz kapcsolódó ismeretek, a lehetőségek, a készségek és hasonló témák kötik le. Ezekhez mind viszonylag magas szintű általános kíváncsiság szükséges.

Az életkor előrehaladtával az emberek egyre több tapasztalatot és tudást halmoznak fel, ami csökkenti a személyiségük kíváncsiságra irányuló energiabefektetését. Nyugdíjas éveikben sokan konkrét érdeklődési területek felé orientálódnak, ami fokozza az állapotfüggő kíváncsiságot. Kutatások alapján ez a specifikus érdeklődés hozzájárulhat a kognitív hanyatlás mérsékléséhez, ezáltal segítve a demencia megelőzését.