A hétfői vihar csupán előzetes figyelmeztetés volt? A szakértők véleménye szerint a közeljövőben még számos erőteljes zivatarra számíthatunk.
Jelenleg még nem áll rendelkezésre pontos adat a hétfői vihar által okozott károk mértékéről, de a pusztítás mértéke már most is figyelemre méltó. Miközben több helyen újra heves zivatarok tombolnak, egy fontos kérdés merül fel: vajon a jövőben is rendszeresen számíthatunk ilyen időjárási jelenségekre? A meteorológusok véleménye szerint ez a lehetőség meglehetősen valószínű.
Heves vihar söpört végig az országon hétfőn, több térségben már-már katasztrófafilmekbe illő állapotokat hagytak maguk után a zivatarok. A heves szél fákat csavart ki, melyek épületekre, autókra, vezetékekre dőltek, sok helyen még kedden sem állt helyre az áramszolgáltatás.
A közösségi média világában nap mint nap szembesülünk a lenyűgöző képekkel és videókkal, amelyek viharos eseményeket dokumentálnak. Felmerül a kérdés: vajon a jövőben egyre gyakoribbá válnak ezek a természeti jelenségek? Lázár István, a Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa arra figyelmeztet, hogy érdemes felkészülni a hasonló eseményekre, mivel a kutatások alapján valószínű, hogy ezek előfordulásának száma a jövőben emelkedni fog.
"A szupercellás zivatarok tipikusan jelentős csapadékkal és intenzív időjárási jelenségekkel járnak, erős széllökésekkel kísérve, és viszonylag gyors mozgásuk jellemzi őket. Tegnap Debrecenben a szél dominálta az időjárást, és a csapadék mennyisége lényegesen elmaradt a várttól, szinte alig észlelhető volt" - hívja fel a figyelmet egy szakértő. Hozzáteszi, hogy már hétfő délelőtt elindult egy csapadékzóna az ország délnyugati részéből, amely a Dunát átlépve, az alföldi meleg légtömeggel vegyülve még inkább destabilizálta a légkör állapotát.
Lázár István előrejelzése szerint a jövőben várhatóan nőni fog az ehhez hasonló jelenségek előfordulásának gyakorisága. A hőmérséklet és a csapadék szintjén is egyfajta növekedésre lehet számítani. A csapadék eloszlása, mind időben, mind térben, drasztikus változásokon megy keresztül, már most is érzékelhetők ezek a folyamatok. Ez azt jelenti, hogy az ilyen események megjelenése rendkívül szeszélyessé válik a jövőben.
A szakember egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy hőhullámos, hosszantartó, viszonylag magas hőmérsékletet mutató időszakoknak a száma, illetve intenzitása is nőni fog, "ami nem vetít sok jót előre, hiszen amikor a meleg levegő nedves légtömeggel találkozik, az hoz létre olyan viharokat, mint amilyen a hétfői volt".
Egyedivé téve a szöveget: Például említsük meg a 2024. június 1-jén történt eseményt, amikor egy szupercella vonult fel a Hajdúszoboszló-Ebes-Debrecen vonalon. Ekkor a jég és a csapadék játszotta a főszerepet, míg a szél viszonylag háttérbe szorult.
"Amikor a hirtelen kieső csapadékmennyiség hirtelen lehűti a levegőt és a gravitációs rásegítés hatására egy kiszakadó légáramlatot eredményez, az a kifutó szél, ami tegnap a Debrecen-Kismacs meteorológiai állomáson elérte a 113 km/órás sebességet, de országos összehasonlításban a maximális szélsebesség Budapesten, a János-hegyen volt a legnagyobb, ott 137,2 km/órát mértek" - mondja.
Még mindig tart a viharos időjárás, hiszen kedd délután a HungaroMet piros riasztást adott ki Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bizonyos részeire. Debrecenben már 130 km/h sebességű széllökéseket is észleltek az Időkép berendezései. Az események folyamatos nyomon követéséhez élő közvetítésünket ide kattintva érheti el.
