A világ fele lángba borult, és a végső kicsengés még mindig homályban marad.

Az ég idén is vadászgépek és rakéták zúgásától volt hangos, a földön pedig lánctalpak dübörögtek, és bombák robbantak. A bolygó jelentős részén továbbra is aktív fegyveres harcok dúlnak: polgárháborúk, államközi konfliktusok, drogháborúk, terrorizmus és lázadások szedik áldozataikat. A világbékéhez idén sem kerültünk közelebb, sőt több konfliktus is eszkalálódott. Az Index 2024-es háborús összefoglalója következik.

2024-ben körülbelül 233 ezer ember vesztette életét fegyveres konfliktusok következtében, míg az előző évben ez a szám 179 ezer volt. Ez azt jelenti, hogy idén mintegy 30 százalékkal több ember esett áldozatul csoportok közötti erőszakos cselekményeknek, mint tavaly. A becslések szerint a Föld népességének körülbelül minden nyolcadik tagja olyan területen él, ahol aktív harcok zajlanak. Kiemelendő, hogy Ausztrália és Antarktisz az egyetlen két kontinens, ahol nem tapasztalható nagyszabású fegyveres összecsapás.

Azonban egyik konfliktus sem töltött be olyan kiemelt szerepet a hazai hírfolyamban, mint a szomszédunkban dúló orosz-ukrán háború - amely továbbra is az egyetlen államok közötti háború a világon. Eltérő becslések vannak arról, hogy Oroszország és Ukrajna mennyi halottal zárta az idei évet - a fegyveres összetűzéseket számon tartó ACLED szerint a két szláv nemzet harcában idén 72 ezren vesztették életüket, az összes fegyveres konfliktus közül itt haltak meg a legtöbben 2024-ben.

Európában jelenleg ez az egyedüli fegyveres konfliktus, feltéve, hogy Törökországot nem számítjuk a kontinens részének. 2024-ben egyik érintett fél sem tudott lényeges sikereket elérni, viszont a háború számos alkalommal hordozta magában a világháborús eszkaláció kockázatát.

A frontvonal viszonylag stabilizálódott, a harcok intenzitása csökkent. Oroszország és Ukrajna is csak szerény előnyöket tudott elérni az utóbbi időszakban. Oroszország sikeresen megőrzi a megszállt területeket, és bár a támadások üteme lassú, folyamatosan terjeszkedik. Augusztusban az Ukrán Fegyveres Erők először léptek orosz földre Kurszk környékén, ám a helyzetük fokozatosan romlik, és egyre inkább kiszorítják őket a területről. Októberben Észak-Korea bejelentette, hogy Oroszország oldalán részt vesz a konfliktusban, és jelentős katonai erőket küldött Ukrajnába. Eközben Washington és az Európai Unió jelentős pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának, sőt Joe Biden elnök az amerikai fegyverek Oroszországban való alkalmazásának engedélyezését is jóváhagyta, ami miatt az orosz fél ismét nukleáris fenyegetéseket fogalmazott meg. Novemberben Donald Trumpot választották meg amerikai elnöknek, aki kampányában a felek közötti tárgyalások sürgetését hangoztatta, valamint figyelmeztetett arra, hogy ha a NATO tagállamai nem teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket, az Egyesült Államok kilép a szövetségből. A republikánus politikus hivatalos beiktatása január 20-án esedékes.

A Közel-Kelet feszültségei azóta új dimenzióba léptek, hogy 2023. október 7-én a Hamász nevű terrorszervezet támadást indított Izrael ellen. Ezt követően az izraeli hadsereg, ismertebb nevén az IDF, behatolt a gázai övezet területére, ahol azóta is intenzív harcok zajlanak a Hamász és az izraeli erők között. A konfliktus következtében több tízezer civil életét vesztette, ami súlyos humanitárius válságot eredményezett. A helyzet komolyságát tükrözi, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki, amit Jeruzsálem szövetségesei, köztük Orbán Viktor magyar kormányfő, éles bírálatokkal illetnek. Ez a helyzet tovább fokozza a nemzetközi közélet feszültségeit és a politikai diskurzusokat.

Idén Izrael újabb harci frontot nyitott Gáza mellett, és októberben - immár hatodik alkalommal a történelem folyamán - részben elfoglalta északi szomszédját, Libanont. Ez az ország ad otthont a Hezbollah nevű, Irán által támogatott izraeliellenes síita szervezetnek. Az inváziót megelőzően Izrael drámai légicsapásokat végzett Libanon déli területein, valamint egy átfogó titkosszolgálati akció keretében jelentős mértékben meggyengítette a Hezbollah vezetőségét. Ezen kívül több száz Hezbollah harcost semlegesített a hírhedt "csipogós támadások" során végrehajtott merényletsorozat keretében.

A két ország november 26-án francia és amerikai közvetítéssel tűzszünetet kötött, azonban Jeruzsálem továbbra is megszállás alatt tartja Libanon egyes részeit. Az offenzíva miatt az izraeli hadsereget háborús bűncselekmények elkövetésével vádolják. A Hezbollah és Izrael konfliktusába egyébként becsatlakozott Irán is. Teherán 2024-ben két alkalommal is rakétaesőt zúdított Izraelre, azonban ezeknek jelentős részét a zsidó állam Vaskupola néven emlegetett rakétaelhárító-rendszere kivédte. Ezzel a siíta állam azonban eszkalálta a konflktust Izraellel, amelyet eddig csak megbízottjain - például a Hezbollahon - keresztül folytatott.

(Ezen a térképen a közel-keleti fegyveres konfliktusok halottainak száma látható - a pontos adatokért mozgassa a kurzort a piros körökre.)

Az év legnagyobb meglepetését a térségben Szíria szállította, ahol 14 évvel a polgárháború kirobbanása után egy iszlamista milícia sikeresen megdöntötte a véreskezű Bassár el-Aszad diktátor uralmát, aki ezután Oroszországba menekült.

A nyugati világ most bizakodva tekint a 14 éve tartó véres polgárháború végére, remélve, hogy hamarosan pont kerülhet a konfliktusra. Ez a háború nemcsak súlyos menekültválságot generált, hanem hozzájárult az Iszlám Állam, a történelem egyik legkegyetlenebb szervezetének, felemelkedéséhez is. Több szakértő azonban figyelmeztetett arra, hogy a Nyugat ne tápláljon túlzott illúziókat afelől, hogy a vallási szélsőségesek által létrehozott új rendszer emberségesebb lenne, mint Aszad rezsimje. Eközben a jemeni polgárháború továbbra is pusztít, és a helyzet ott is egyre súlyosbodik.

Afrikában jelenleg több polgárháború borzolja a kedélyeket, de kiemelkedik közülük a szudáni konfliktus, amely már több mint 16 ezer életet követelt. Szudánban a hadsereg két rivális frakciója küzd egymással az ország uralmáért, miközben az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésétől sem riadnak vissza. A hatalmas területen elharapódzó humanitárius válság aggasztó méreteket ölt, ám a figyelem jelenleg az európai és közel-keleti háborúkra irányul. Etiópiában is súlyos belső konfliktus zajlik, ahol az áldozatok száma már a tízezret közelíti. A régió sorsa rendkívül törékeny, és a nemzetközi közösségnek sürgősen lépéseket kellene tennie a béke helyreállítása érdekében.

Eközben Észak-Afrika más részein a harcok 2024-re mérséklődtek. Líbiában a két rivális fél – a Nemzeti Egység Kormánya és a Nemzeti Stabilitás Kormánya – csupán korlátozott mértékben került összecsapásba egymással. Mindazonáltal Afrika számos országában továbbra is belső feszültségek tombolnak. A legdrámaibb helyzetek a Száhel-övezetben figyelhetők meg, amely a Szahara sivatagán túl terül el. E térségben az etnikai és politikai feszültségektől kezdve a szélsőséges iszlám terrorizmusig széles spektrumon mozognak a konfliktusok, amelyek akár egy időben is megjelenhetnek. A mali polgárháború tökéletesen szemlélteti ezt a káoszt, ahol négy különböző fél küzd a hatalomért: a mali kormány, a tuareg szeparatisták, valamint két eltérő iszlamista csoport – az Iszlám Állam száheli ága és az al-Kaida. Ezt a zűrzavart tovább fokozza, hogy az északi félteke országai is gyakran proxyháborúkat vívnak egymás között Afrikában, támogatva a konfliktusok különböző szereplőit. Maliban például a tuaregeket az ukránok segítik, míg a kormányerőket az oroszok támogatják.

A térképen a piros színnel kiemelt államokban fegyveres konfliktusok zajlottak. Ha a kurzort az egyes országok fölé húzod, részletesebb információkat kaphatsz ezekről a helyzetekről.

Mexikóban az idei évben ismételten drámai mértékben, közel nyolcezer ember életét követelte a drogmaffia harca. Az Észak-Amerikában található országban a drogkartellek olyan hatalmas befolyásra tettek szert, hogy bizonyos területeken szinte önálló államként működnek. A két domináló erő a hírhedt Öböl-kartell és a Sinaloa-kartell, de e mellett számos más fegyveres csoport is aktívan küzd a mexikói kormány ellen. Ezek a bűnszervezetek nem csupán Mexikó területén, hanem a közép- és dél-amerikai országokban is jelen vannak, folyamatosan harcolva az állami hatóságokkal. Honduras és El Salvador mostanában különösen agresszíven lép fel a bandák ellen, aminek következtében a bűnszervezetek jelentős veszteségeket szenvedtek el.

(A kurzort a piros árnyalatokkal megjelölt országokra irányítva részletes információkat nyerhet az egyes konfliktusok áldozatainak számáról.)

A karibi-térségben Haiti is komoly gondokkal küzd. Itt a szegénység és drogbűnözés miatt a lakosság egy jelentős része bandatag. Az év elején félő volt, hogy a kormány összeomlik, és a bandák átveszik az állam felett az irányítást. A főváros nagy részét továbbra is a bűnszervezetek uralják. Választásokat a biztonsági helyzet miatt lehetetlen tartani, az országnak 2021 óta nincs sem elnöke, sem parlamentje.

A drogkartellekkel valódi háborúk zajlanak a dél-amerikai államok színpadán. Brazíliában, Rio de Janeiro elhanyagolt faveláiért vívott harc szünet nélkül zajlik a bűnszervezetek és a kormányerők között, miközben Ecuadorban a börtönök és a kikötővárosok uralmáért folytatott küzdelem feszültsége egyre nő. Kolumbiában pedig a dzsungel mélyén szélsőjobboldali és baloldali milíciák lépnek szövetségre a kartellekkel, ezzel tovább súlyosbítva a helyzetet. Az államoknak itt nem csupán a bűnözés ellen kell harcolniuk, hanem a társadalmi rend megőrzéséért is.

(A kurzort a zöld árnyalataival jelölt országokra mozgatva pontos adatokat tudhat meg az egyes konfliktusok áldozatainak számáról.)

Ázsiában hosszú évtizedek óta tartó regionális feszültségek árnyékolják be az emberek mindennapjait. Mianmar például a káosz szorításában vergődik. Az ország különböző területeit eltérő fegyveres csoportok uralják, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Az etnikai konfliktusok már közel 80 éve zajlanak, és az idei évben sajnos körülbelül 19 ezer ember életét követelték.

Afganisztánban a tálibok továbbra is képtelenek teljes mértékben irányításuk alá vonni az országot. A táliboknál is radikálisabb iszlamista lázadók gerillaharcot folytatnak a hegyekben, folyamatosan kihívások elé állítva a tálib kormányerőket. A felkelők egy része ráadásul Pakisztán területéről indítja akcióit, ami miatt a két ország határvidékein gyakoriak a feszültségek és összecsapások. Pakisztán emellett Indiával is hasonló konfliktusokba keveredik, hiszen a két szomszédos állam évtizedek óta vitatkozik a Kasmír régió hovatartozásáról. E területért már mintegy 77 éve, különböző intenzitású harcok zajlanak.

Kisebb regionális konfliktusok előfordulnak még Délkelet-Ázsai szigetvilágaiban is. A Fülöp-szigeteken pedig egy drogháború szedi áldozatait.

A térképen a piros színnel kiemelt államokban fegyveres konfliktusok zajlottak. Ha a kurzort az egyes országok fölé húzod, részletesebb információkat kaphatsz ezekről a helyzetekről.

Cikkünk elkészítéséhez az Armed Conflict Location and Event Data non-profit szervezet által gyűjtött adatokat használtuk fel, amely minden évben beszámolót készít a világ fegyveres konfliktusairól.

(Bortókép: Ukrán katona tüzel az orosz állások irányába 2024. július 5-én a Toretsk térségében. Kép forrása: Libkos / Getty Images)