A fák is elmerülnek a téli álmok birodalmában - Jó Gazda
A mérsékelt égövű térségekben a gyümölcsfák, éppúgy mint a lombhullató erdei fák, ún. téli álmot alszanak. Ez a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodásuk példája, mivel csak így tudják jelentős károsodás nélkül átvészelni a téli hideg időjárás viszontagságait. A folyamatot befolyásoló tényezőket már régóta vizsgálják a szakemberek, az erről szóló alábbi összefoglalónkban dr. Szalay László Agrofórumban megjelent írását ismertetjük.
A fák téli nyugalmi állapota időben két szakaszra osztható, amelyek egymástól határozottan elkülöníthetők. Az első szakasz a mélynyugalmi, a második pedig a kényszernyugalmi állapot.
A mélynyugalom időszaka az őszi lombhullás varázslatos pillanataival kezdődik, és csak akkor ér véget, amikor a fa egy bizonyos hidegimpulzust megél. Bár a növény ilyenkor látszólag álomban van, biológiai órája folyamatosan ketyeg, precízen nyomon követve az alacsony hőmérsékleten eltöltött időt.
A szakértők alaposan tanulmányozták, hogy az egyes gyümölcsfajták, mint például a kajszi és az őszibarack, mennyi hidegre van szükségük a megfelelő fejlődéshez. A gyümölcsök élettani folyamatai rendkívül bonyolultak, így a hidegigény pontos meghatározása nem egyszerű feladat. Ennek ellenére rendelkezésre állnak becsült adatok. A hazánkban termesztett kajszifák és őszibarackok esetében általában 800-1000 órányi időtartamra van szükségük, hogy +7°C alatti hőmérsékleten tölthessenek, mielőtt virágrügyeik mélynyugalmi állapota megszűnik, és a rügyek készen állnak a fejlődésre.
A mandulafajták általában alacsonyabb hidegigénnyel rendelkeznek, mint a többi csonthéjas vagy almatermésű gyümölcs. Míg az utóbbiak mélynyugalma hosszabb ideig tart, a mandulák számára a hideg időszak igénye hamarabb véget ér. Amint a mélynyugalom megszűnik, a növények kényszernyugalmi állapotba lépnek, amikor már nem a hideg, hanem a meleg környezeti hatásokra reagálnak. A virágzás megkezdéséhez a különböző fajták számára szükséges megfelelő mértékű hőmennyiség, azaz hőegység, elengedhetetlen. Csak ezután bontakoznak ki a virágok.
Hozz létre egyedülálló hangulatot a lakásodban, ha vesszőket használsz a dekorációban! Ezek a stílusos elemek nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem egyedi karaktert is adnak a térnek. Akár a falakon, akár asztalokon helyezed el őket, a vesszők természetes szépsége és textúrája varázslatos légkört teremt, amelyben mindig jól érzed magad. Próbáld ki őket különböző formákban és méretekben, hogy megtaláld a legjobban illő kombinációt az otthonodhoz!
A két nyugalmi állapot gyakorlati meghatározásához egyszerű módszert is alkalmazhatunk. Arról, hogy a kertünkben lévő gyümölcsfák mélynyugalma mikor ér véget, úgy is meggyőződhetünk, ha rendszeresen vesszőket, gallyakat viszünk be róluk a lakásba, és azokat szobahőmérsékleten vízbe állítjuk. Amíg a fa odakint nem kapta meg a számára szükséges hidegmennyiséget, addig a szobában nem fognak kivirágozni ezek a behozott növényi részek. Ha a virágrügyek már kényszernyugalmi állapotban vannak, akkor néhány napon belül számíthatunk a kivirágzásra, hiszen a lakásban gyorsabban összegyűlik az a melegmennyiség, ami a kivirágzáshoz szükséges, mint kint a szabadban.
A mandulafák eredete a déli tájakra vezethető vissza, és éppen ezért ők a legkorábban virágzó gyümölcsfáink között tartják számon. Hidegigényük rendkívül alacsony, így mélynyugalmuk már november-december táján véget ér. A kajszi és az őszibarack sem őshonos nálunk, és virágrügyeik nyugalmi állapotának megszűnése a fajtától, a termőhely adottságaitól és az adott évjárattól függően január közepétől február közepéig terjedhet. Ha az időjárás kedvező, gyakran már márciusban megmutatkoznak gyönyörű virágaik.
Azok a gyümölcsfajok, amelyek őshonosak ebben a térségben, vagy vadon élő rokonaik, őseik eredeti élőhelye itt van, jobban megszokták az itteni viszonyokat, és nem sietnek a mélynyugalom feloldásával és a virágzással. A cseresznye-, a meggy-, a szilva-, az alma- és a körtefák áttelelő szervei általában csak márciusban lépnek ki a mélynyugalomból, és áprilisban, május elején virágoznak.
Gyümölcsfák áttelelő szervei a mélynyugalmi állapotban sokkal fagytűrőbbek, mint később, a kényszernyugalom időszakában. Ezért is érdemes ismerni a mélynyugalom végének időpontját. A vizsgálati eredmények szerint ugyanis a mélynyugalmi időszak végére érik el az áttelelő szervek a legjobb fagyállóságukat.
A kényszernyugalom időszakában, amikor a fa elkezdi a virágzásra való felkészülést, az áttelelő szervek fagyállósága fokozatosan csökken. A virágzás idején már a fagypont alatti hőmérsékletek, akár csak néhány fokkal, komoly fagykárt okozhatnak.
A klímaváltozás és a légkör felmelegedése drámai hatással van a gyümölcsfák fejlődésére. Az enyhébb telek következtében a mélynyugalom megszűnéséhez szükséges hideg órák késlekednek, míg a virágzáshoz szükséges meleg időszakok gyorsabb felhalmozódása következik be. Ennek az összetett folyamatnak az eredményeként a virágzás időpontja előrébb vagy későbbre tolódhat. Hosszú távú megfigyelések alapján azt tapasztaljuk, hogy a gyümölcsfák nálunk egyre korábban kezdik meg virágzásukat. Ez a korábbi virágzás azonban komoly problémát jelent, mivel a hirtelen fagyok kockázata is megnő, ami károsíthatja a termést.
A hozzánk hasonló éghajlati viszonyokkal rendelkező területeken szinte mindenütt hasonló jelenségeket tapasztalnak. A téli időszakban tehát ezeken a tájakon a kényszernyugalom alatt zajló folyamatok dominálnak. Bár a mélynyugalom időszaka később ér véget, a melegegységek olyan gyorsan kezdenek felhalmozódni, hogy ennek következtében a virágzás előbb következik be. Ugyanakkor léteznek olyan helyszínek is, ahol a mélynyugalom hatása erősebb, ami késlelteti a virágzást.
