A buddhista szerzetesek tudománya: Hogyan lehet a fájdalmat szenvedés nélkül megélni? | Demokrata A buddhista szerzetesek élete tele van mély bölcsességgel és tanításokkal, amelyek arra tanítanak minket, hogyan tudjuk a fájdalmunkat átalakítani anélkül,

Chris Hemsworth színész, aki hosszú ideje hátfájással küzd, új dokumentumsorozatában Dél-Koreába utazik, hogy az ottani buddhista gyakorlatok és a modern tudomány együttes alkalmazásával keressen megoldást. A sorozatban nemcsak saját fizikai szenvedésének feldolgozásával próbálkozik meg, hanem egy ősi szemléletet is bemutat.

BJ Miller amerikai palliatív orvos úgy fogalmazott: "A fájdalom és a szenvedés szétválasztása a buddhizmus lényege. Ez egy időtálló módszer arra, hogy megszabaduljunk a terhektől, és megtanuljunk együtt élni azzal, amit nem tudunk befolyásolni". A buddhizmus szerint a szenvedés és a vágyakozás az emberi lét része, ám az ebből megtanulható lecke nem a kétségbeesés, hanem a kilábalás útja. A követő feladata

nem a szenvedés elkerülése, hanem annak elfogadása és múlandóságának felismerése.

A dél-koreai Beomeosa templom vezetője, Jeong Yeo, aki már öt évtizede a szerzetesi életet választotta, ezt mondja: "A buddhizmusban nem az a célunk, hogy elkerüljük vagy megszüntessük a szenvedést. Sokkal inkább arra törekszünk, hogy elfogadjuk és megértsük azt, amilyen valójában."

Egy emlékezetes pillanatra gondol vissza, amikor egy súlyos fejsérülést szenvedett el a templomban végzett munkája során. A fájdalom elviselhetetlen volt, de ebben a nehéz helyzetben sikerült a figyelmét a testéről a tudatára irányítania. Ekkor egy mély felismerésre jutott: "Rájöttem, hogy a tudat, bármilyen körülmények között, mindig nyugodt és változatlan marad. Ez a kulcsfontosságú különbség a puszta fájdalom és a valódi szenvedés között."

A koreai Seon buddhizmus, amely a japán zen hagyományhoz hasonlóan közelít a belső béke és megértés felé, meditáció, tanulás és elmélkedés révén segít abban, hogy mélyebb kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal. E filozófia lényege, hogy a fájdalom valójában csupán egy elme által kreált gondolat, nem pedig elkerülhetetlen végzet. Yeo szavaival élve: "A válasz nem csupán a gyógyulás vagy a belső nyugalom elérése, hanem a lét mélyebb értelmének felfedezése. Az ősi tudat nem ismeri sem a fájdalmat, sem a szenvedést."

Miller, aki elkísérte Hemsworth-öt a templomba, a fájdalmat egy nem kívánt vendéghez hasonlította: "Ha nem hajlandó távozni, akkor jobb, ha hellyel kínáljuk, és megpróbálunk valamilyen módon kijönni vele." Az ott végzett gyakorlatok kifejezetten arra szolgáltak, hogy a fizikai kényelmetlenség érzése révén a gyakorló közelebb kerüljön a tudat megértéséhez.

A kortárs tudomány egyre inkább felfedezi a különböző alternatív módszerek jótékony hatásait. Egy 2014-es kutatás során például megfigyelték, hogy már csupán húsz perc buddhista meditáció is jelentős enyhülést hozott a migrénben szenvedő páciensek fájdalmában.

A szakemberek szerint a meditáció gyors, hatékony és bárhol bevethető eszköz lehet a mindennapi életben.

Más vizsgálatok a rendszeres gyakorlás nyomán az agy szerkezetében és működésében bekövetkező változásokat is igazolták. Egy 2024-es áttekintő tanulmány, amely 21 kutatás eredményeit összegezte, arra jutott, hogy a meditáció kézzelfogható módon alakítja át az agyi idegek hálózatait. fMRI-vizsgálatok szintén kimutatták: azoknak az agya, aki rendszeresen meditálnak, jóval kevésbé reagál érzelmi szinten a fájdalomra, mint azoké, akik nem meditálnak.

A gyakorlás azonban nem ígér fájdalommentes életet, inkább a szenvedéssel meglévő kapcsolat megváltoztatását célozza meg. Jeong Yeo úgy véli, a buddhista szemlélet nem kötődik egy adott kultúrához, mindenki számára hozzáférhető.

A tudományos kutatások és a személyes élmények egyaránt arra világítanak rá, hogy a buddhizmus nem a fájdalom teljes eltüntetésére összpontosít, hanem annak transzcendálására. Miller szavaival élve: "A fájdalom csupán a létezés egy szelete. Az életben annyi más értékes dolog van, ami megérdemli a figyelmünket."