Három ok, amiért a pszichológusok szerint nehéz lehet kimondani a "szeretlek" szót egy kapcsolatban: 1. **Félelem a sebezhetőségtől**: Sok ember számára a "szeretlek" kifejezés nem csupán egy egyszerű mondat, hanem egy mély érzelmi kötelék kifejezése. A

Az érzelmek kifejezése, az érzések vállalása és a "szeretlek" szó kiejtése nem véletlenül okoz nehézséget annyi ember számára.

Egy amerikai pszichoterapeuta három alapvető lelki tényezőt emel ki, amelyek megnehezítik számunkra, hogy szabadon és könnyedén kifejezzük érzéseinket. Fedezzük fel, mi rejlik a háttérben, és milyen lépéseket tehetsz annak érdekében, hogy a szíved legmélyén már meglévő érzéseid felszínre kerülhessenek.

Az első és talán legmeghatározóbb indok az, hogy amikor kinyitod a szívedet valakinek azzal, hogy „szeretlek”, valójában a legmélyebb és legsebezhetőbb részedet tárod fel előtte. Ezzel nem csupán egy érzést közölsz, hanem azt is kifejezed, hogy ez a személy mennyire fontos számodra, hogy milyen hatással van az életedre, és hogy a gondolata a veszteségről mennyire fájna neked. E folyamat során egyfajta védtelenséget ölelsz magadhoz, hiszen ez a nyitottság ijesztő lehet: amikor kimondod ezeket a szavakat, egy darabot a kontrollból átadsz a másiknak. Azt kockáztatod, hogy megsebezhet, elutasíthat, vagy ami talán a legrosszabb, közömbösen hagyhatja az érzéseidet.

Sokan, akik korábban csalódtak, elárulták vagy elutasították őket, ösztönösen elkerülik ezt a sebezhetőséget. Lehet, hogy a tested automatikusan befeszül ilyenkor, a hangod elcsuklik, a gondolataid összezavarodnak. Ez nem azért van, mert nem tudod, mit érzel - hanem mert a tested és az idegrendszered próbál megvédeni a fájdalomtól, amit a múltban már megtapasztaltál.

Az érzelmi közelség mindig együtt jár egyfajta kockázattal. De ha megtanulod, hogy ez a sebezhetőség nem a gyengeséged jele, hanem a bátorságodé, akkor lépésről lépésre biztonságosabb lesz kimondani azt, ami valójában összeköt két embert.

Gondolkodtál már rajta, hányszor csendült fel a "szeretlek" szó a családi fészkedben? Vagy arra, hogyan fejezte ki a családod a szeretetét? Esetleg volt valaki, aki egy öleléssel köszöntött? Vagy inkább az érzelmeket szavak helyett tettekkel, esetleg dicséretekkel fejezték ki? Vagy lehet, hogy a szeretet nyelve nálatok inkább visszafogott és távolságtartó volt?

A pszichológusok szerint, ha gyermekkorunkban nem kaptunk elég szóbeli vagy testi megerősítést a szeretetről, akkor felnőttként nehezebben fejezzük ki azt. Egyszerűen nem volt mintánk rá, amelyet alapul tudnánk venni. A szeretet kimutatása idegennek, kényelmetlennek tűnhet, még akkor is, ha belül mély érzések kavarognak bennünk.

Sokan olyan környezetben nőttek fel, ahol az érzelmek kifejezése gyengeségnek számított. Olyan helyeken, ahol a szeretet kinyilvánítása gúnyolódás vagy szégyen tárgyává vált. Ezek a társadalmi üzenetek mélyen beépülnek a lelkünkbe, és felnőttkorunkra is hatással vannak, gátolva azt, hogy őszintén és tiszta szívvel osszuk meg, amit valójában érzünk.

Örömmel értesítelek, hogy ezek a minták nem kőbe vésett szabályok! Tudatos erőfeszítéssel, önismerettel és rendszeres gyakorlással képes leszel áttörni a régi korlátokat. Ne feledd, hogy ha nem könnyen megy, az nem a te hibád. Ez nem azt jelenti, hogy nem vagy elég érzelmes, csupán arról van szó, hogy a múltban más körülmények között fejlődtél. Most, felnőttként lehetőséged van új, pozitív mintákat elsajátítani.

A szeretet nem csupán egy sima, egydimenziós érzés; inkább egy komplex érzelmi mix, amelyben az öröm, hála, vágy, félelem, remény és bizonytalanság izgalmasan keveredik. Amikor ezek az érzelmek hirtelen zúdulnak ránk, az agyunk gyakran túlterhelődik, és automatikusan belekerül egy védekező állapotba. Ez a védekezés számos formát ölthet: lehet csendes elgondolkodás, humoros megjegyzések, témák hirtelen váltogatása, vagy akár visszahúzódás is. Ezek mind arra utalnak, hogy az érzések intenzitása meghaladja a komfortzónánkat, és az idegrendszerünk próbálja megállítani a túlzott érzelmi ingert.

Ha például épp egy boldog pillanatban vagy a pároddal, és érzed, hogy szeretnéd kimondani azt a bizonyos szót, de hirtelen összeszorul a gyomrod és bepánikolsz, az nem azt jelenti, hogy nem vagy őszinte, hanem azt, hogy a tested próbálja szabályozni az érzelmi hullámzást.

Az érzelmi intelligencia és önismeret segíthet ebben. Ha megtanulod felismerni, hogy mikor jön a pánikreakció, akkor tudatosabban tudsz kilépni belőle. Lélegezz mélyeket, engedd meg magadnak az érzést, és próbáld meg nem elnyomni. Adj magadnak engedélyt, hogy megélhesd a szeretetet minden rétegével együtt.