A kormány tavalyi gazdálkodásának eredményei meglehetősen aggasztóak: a kiadások 1400 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet, míg a bevételek 200 milliárd forinttal maradtak el az előzetes várakozásoktól. Ez a tény arra utal, hogy jelentős pénzügyi
A decemberi költségvetési hiány 811 milliárd forintra rúgott, ami nem mondható kiugrónak az előzetes adatok alapján. Ennek következtében az egész éves deficit összesen 4095 milliárd forintra emelkedett, ahogyan azt a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes beszámolója is megerősíti.
Ez az éves hiány a tavaly kétszer is módosított nominális hiánycélnál, amely 4790 milliárd forint volt, lényegesen kedvezőbb eredmény. Ugyanakkor, ha az eredeti hiánycélt, a 2514 milliárd forintot nézzük, akkor megállapítható, hogy a kormány jelentősen túllépte azt.
Ennél viszont sokkal fontosabb a GDP-arányos hiány alakulása. A magyar gazdaság vártnál sokkal pocsékabb teljesítménye miatt ezen a téren gyakorlatilag megbukott a kormány, hiszen a saját maga által sokadik, utolsó nekifutásra meghatározott 4,5 százalékos hiánycélt sem sikerült tartania. Ennek mértéke az NGM közlése szerint várhatóan 4,8 százalékos lett, igaz, ez még így is elég ahhoz, hogy előző évhez képest meglegyen a csökkenő tendencia, 2023-ban ugyanis a GDP 6,7 százalékát tette ki a költségvetés hiánya.
A 2024-es évben a kormánynak kénytelen volt módosítania az éves hiánycélon, és ez már korán nyilvánvalóvá vált. Tavasszal érkezett az első, 1500 milliárd forintos mozgásteret biztosító kiigazítás, amit ősszel egy további, 800 milliárd forintos korrekció követett. E lépésekre azért volt szükség, mert a költségvetés összeállítása során a kormány néhány kulcsfontosságú tételt nem megfelelően helyezett el, ami jelentős hatással volt a pénzügyi tervezésre.
Alapvetően a hiány, amely meghaladja a 4000 milliárd forintot, számos tényező együttes hatásának következménye.
Talán a legnagyobb hiba az áfa tervezésénél történt. Már 2023-ban is világosan látszott, hogy a kormány túlságosan optimistán állította össze ezt a bevételi sort, hiszen a 7985 milliárdos előirányzatnak csupán 87,4 százaléka teljesült. 2024-re ráadásul még ennél is merészebb célokat tűztek ki, 8574 milliárd forint bevételt terveztek áfából. Azonban a legfrissebb adatok szerint a valóság sajnos még kedvezőtlenebb volt: a tervezett összegnek mindössze 86 százaléka, vagyis 7376 milliárd forint folyt be az államkasszába.
2023-ban és 2024-ben csak ezen a soron így 1800 milliárd forintos hibát követtek el a tervezés során, mert rosszul mérték fel a várható makrogazdasági folyamatokat. Persze nagyon optimisták is voltak például a lakosság fogyasztási hajlandóságát illetően, mivel az a vártnál alacsonyabb volt, annak Nagy Márton vizionárius miniszter hangot is adott. A "fogyasztást gátló óvatossági motívumként" azonosította a megtakarítási hajlandóságot, ami valójában teljesen magától értetődő reakció volt az előző évek után, amikor a rezsiárak, az infláció és a csökkenő reálkeresetek miatt felélt megtakarításokat tavaly elkezdték visszaépíteni.
